Németh Zsolt szerint Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni a Kelet-Közép-Európában létrejövő egységes gazdasági térben, vagy kizárólag az európai nagy országok ligájában akar szerepelni. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy kiállításmegnyitón vett részt Sepsiszentgyörgyön, és ez alkalomból politikai kérdésekről is nyilatkozott újságíróknak. Szavait a Krónika erdélyi magyar napilap idézte keddi számában. A fideszes politikus elmondta: Kelet-Közép-Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak. Ennek a zászlóshajója a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek jelenleg Románia formálisan a tagja. Szerinte Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni ebben a folyamatban, vagy kizárólag az európai nagy országok ligájában akar szerepelni. A Három Tenger Együttműködés pragmatikus hasznáról szólva Németh Zsolt elmondta, a visegrádi országok már eldöntötték, hogy a négy fővárost összekapcsolják egy gyorsvasútvonallal, és ehhez Szerbia is kapcsolódik. Folyamatban van az egyeztetés Romániával, hogy a Budapest–Kolozsvár–Bukarest-gyorsvasúttal legyen része a térségi vasúti fejlesztésnek, hiszen a hálózat Budapesttől már egész Nyugat-Európában működik, a Budapest–Bécs–München–Strasbourg–Párizs-vonalon. Három autópálya-összeköttetés kiépítése van folyamatban Románia és Magyarország között, ennek gyorsításában Magyarország érdekelt. Az energiaellátás diverzifikációját is a térség versenyképessége feltételének nevezte. Németh Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy megállapodás született a magyar gazdaságfejlesztési programról, és azt a magyar kormány az erdélyi partnerszervezetekkel együttműködve a kialakult struktúra keretei között folytathatja. A politikus kitért arra, hogy az erdélyi magyarság jogot formál és igényt tart egy állami finanszírozású magyar egyetemre, ezzel Románia a rendszerváltás óta adós. Hozzátette, ez a követelés élvezi a magyar állam támogatását, hiszen nincs az Európai Unióban még egy ekkora létszámú őshonos kisebbség, amely ne rendelkezne állami finanszírozású felsőoktatási intézménnyel. Felidézte: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtt kényszerűségből magyar állami költségvetési támogatással indult el, hogy megerősítse a magyar tudományosságot. Megemlítette: a Sapientia EMTE létrehozása az első olyan nemzetpolitikai program volt, amely új dimenziót nyitott az anyaország és az erdélyi magyarság kapcsolatában, és ezzel kezdődött a székelyföldi tudományos, felsőoktatási politika megvalósítása. Hozzátette: az erdélyi magyar egyetemi hallgatóknak csak 17-18 százaléka a Sapientia EMTE hallgatója. Németh Zsolt a kútmérgezés kategóriájába sorolta Ludovic Orbannak, a román képviselőház elnökének azt a kijelentését, mely szerint beruházásokkal kell megváltoztatni Székelyföldön az etnikai arányokat. Megemlítette: a két országnak kölcsönös érdekei vannak, és az etnikai homogenizációs politika az elmúlt évszázad során mély árkokat ásott a két ország közé. – Ideje lenne, hogy Ludovic Orban ezt a kijelentését egy bocsánatkéréssel kiegészítve felülvizsgálja – mondta a politikus. Németh Zsolt arra is kitért, hogy jövő tavasszal Magyarországon nem pusztán országgyűlési, hanem „nemzetgyűlési választások” lesznek, a magyar nemzetpolitika jövője szempontjából jelentősége van annak, hogy a külhoni magyarok beleszólhatnak. Németh Zsolt hozzátette: szoros választásra számít, amelyben néhány mandátum is meghatározó lehet.

MTI