Az RMDSZ csíki parlamenti csoportja – Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor – évértékelő beszélgetést tartott tegnap a sajtóval, amelyen a kormánykoalícióval való együttműködésről, sikeres és elkaszált törvénytervezetekről, valamint a magyar kisebbséget érintő ügyekről is szó esett. Kelemen Hunor elmondta, hogy a PSD–ALDE-koalíció hatalomra kerülésének már a legelején – amikor januárban a büntető törvénykönyv 13-as cikkelyének megváltoztatását nagy botrányok közepette kilátásba helyezték – láthatóvá váltak az első jelek, hogy rosszul fognak kormányozni, azonban a velük való „parlamenti laza együttműködést” továbbra is jó döntésnek tartják. – A PSD magyar-kérdésben vissza tudja fogni magát, ha az érdekei úgy kívánják, még akkor is, hogyha egy-két helyi képviselője ezt nem tudja könnyen elviselni. Azt láttuk, hogy nincs olyan román párt a parlamentben, amely magyar-kérdésben, pozitív értelemben kezdeményező lenne. Amikor mi ilyen kezdeményezésekkel álltunk elő, akkor pillanatok alatt éles ellenállásba ütköztünk. Júniusban három kéréssel fordultunk a koalícióhoz, akkor, amikor Grindeanut váltani akarták, de nem volt biztos, hogy sikerül nekik. Nem új törvénytervezeteket tettünk le az asztalra: a kulturális autonómia ügyét, a nyelvhasználati küszöbről szóló fontos javaslatunkat, valamint a március 15-re vonatkozó törvényt – jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a PSD–ALDE ezeket el is fogadta, kompromisszumos egyetértés született, de másnapra olyan erős magyarellenes hangulatot gerjesztettek a médiában, hogy megijedtek. Kelemen Hunor szerint ez meggyőzte őket arról, hogy a közelgő centenárium kapcsán pillanatok alatt magyarellenes hangulatot lehet szítani. A politikus szerint azonban fontos eredmények is születtek: az önkormányzatok szempontjából Hargita és Kovászna megye is jelentős PNDL-s pályázatokat nyert meg, egyre több szerződést kötnek a polgármesterek, aminek köszönhetően a következő években jelentős beruházásokra lehet számítani a térségben. Ugyanakkor néhány más kérdésben is – főként az oktatás területén – történtek előrelépések: sikerült a kormányzópárttal elfogadtatni az oktatási törvényben a differenciált érettségi és képességfelmérő vizsgák bevezetését, az egészségügyben, valamint a szociális szolgáltatások terén a nyelvhasználati küszöb csökkenését. Pozitívumként említette továbbá, hogy a magyar nyelven írt tankönyveket ezentúl nem lesz kötelező román nyelvre is lefordítani. Elhangzott továbbá, hogy 2018-ban az erdélyiségre próbálnak nagy hangsúlyt fektetni, megmutatni, hogy mi mindent köszönhet az ország az erdélyi magyarságnak. Véleményük szerint a parlamenti együttműködésben bármi megtörténhet a következő évben, de cél, hogy az RMDSZ ne szigetelődjön el, főként azért, mert idén már voltak erre próbálkozások. Kelemen: indokolt az igazságügyi törvény módosítása A politikusok külön kitértek a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as, az igazságszolgáltatás megszervezését szabályozó 2004/304-es és a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal (CSM) kapcsolatos 2004/317-es igazságügyi törvények módosítását célzó javaslatokra is. Kelemen Hunor szerint a tervezett változtatások nem a korrupcióellenes harcot akadályozzák vagy rontják, az igazságszolgáltatás függetlenségét sem befolyásolják, sőt éppen ellenkezőleg, a politikától való függetlenségét erősítik. A három törvény módosításával el szeretnék érni, hogy az ügyészek és bírák ne változtathassanak beosztásukon anélkül, hogy előtte a ranglétrát újra végigjárnák, továbbá ezentúl is 55 éves korukban nyugdíjaztathatnák magukat, azonban nem kapnák meg a juttatásukat, ha munkájukat folytatják. Ez a 65 éves rendes nyugdíjkorhatár betöltéséig lenne rájuk érvényes. A törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bírók és ügyészek bármely más állampolgárhoz hasonlóan ugyanazokban az egészségügyi alapszolgáltatásokban részesülnek, így például a költségtérítéses gyógyszereket nekik is meg kellene fizetniük, mivel eddig erre nem voltak kötelesek sem ők, sem a családtagjaik. Az ügyészek és bírák felelősségre vonásával kapcsolatban kifejtették, céljuk az, hogy amennyiben munkájukkal kárt okoztak az államnak, akkor nemzetközi bírósági ítélet értelmében a pénzügy-minisztériumnak kell az állam nevében eljárnia, és a kártérítést bírósági úton behajtania. Kétes törvénymódosítási javaslatok A politikusok sajnálatosnak nevezték, hogy a PSD–ALDE által a napokban előterjesztett büntető törvénykönyvet érintő módosítási indítványokat összemosták az igazságügyi törvényekre vonatkozó javaslatokkal, amelyet a parlament már elfogadott. Mint mondták, a Btk.-módosítás szövegét nem ismerik, azonban azok alapján, amit eddig olvastak róla, nem tudják támogatni. Az adóügyi törvény módosításával kapcsolatban Kelemen Hunor megjegyezte, hogy a szöveg megalkotóinak az a szándéka, hogy Románia a következő néhány évben olyan európai uniós fiskális adóparadicsommá váljon, mint amilyen most Írország. – Hogy ez megvalósulhat-e, nem tudjuk, de ez a szándék egyértelmű, hiszen csökkentik a személyi jövedelemadót, áthelyezik az adóterheket a munkaadóról a munkavállalóra. Persze Románia nem Írország, az adminisztrációja nincs erre felkészülve. Vitatható egyébként is a neoliberális fiskális politika a 21. században. Több dél-amerikai országban próbálkoztak vele, és szinte mindenhol megbukott. Ha eredményes is volt, az azért történt, mert kombinálni tudták olyan más intézkedésekkel, amelyek erős és tartós gazdasági növekedést hoztak – mutatott rá a szövetség elnöke, megjegyezve, hogy Románia nem áll erre készen. Márk Boglárka