Borúsan indult az elmúlt hét, de nem az időjárás tekintetében, hanem a Cotroceni- és a Victoria-palota közötti hangulatot illetően. A hétfői nap majdhogynem azzal kezdődött, hogy Victor Ponta kormányfő reagált Klaus Johannis államfő ama vasárnap Aradon elhangzott nyilatkozatára, miszerint mandátum nélkül utazott el október 24-én, szombaton Szófiába, ahol a migránsügyben egyeztetett a szerb és a bolgár miniszterelnökökkel. Keményen, pontosabban durván és bizonyos értelemben sértően fogalmazott. Ugyanaznap sajtóértekezlet keretében visszavágott Johannis államelnök. Másnapra viszont a rendkívül fagyosnak mutatkozó, illetve ígérkező hangulat oldódott, miután a kormányfő és az államelnök négyszemközti megbeszélést folytatott. A szembesülés „puhának” bizonyult, legalábbis erre lehet következtetni az arról kiadott közleményből. Hétfőn Victor Ponta kormányfő igen élesen és már-már megengedhetetlen módon reagált Klaus Johannis államelnöknek a megelőző napi, őt elmarasztaló nyilatkozatára, többek között azt állítva: „A probléma nem az, hogy mit mond Johannis úr, a probléma az, hogy nem csinál semmit. Önök tudják-e, hogy mit csinált Brüsszelben? A többi kormányfő-kollégáim azt mondják nekem minden egyes alkalommal, hogy őurasága Brüsszelbe megy, ott hallgat, hazatér és hallgat, s ilyenképp nekem mint kormányfőnek az a kötelességem, hogy gondom legyen politikáinkra…”. Állításába beleszőtt egy román mondást is: „mint a süket a táncban”, ezzel próbálva érzékeltetni Johannis brüsszeli szerepléseit. Aznap esti sajtóértekezletén Johannis államelnök, ismertetve a vasárnapi brüsszeli migránsügyben megtartott magas szintű tárgyaláson Románia általa megfogalmazott álláspontját, utalt arra is, hogy telefonon beszélt a kormányfővel, és másnapra bekérette a Cotroceni-palotába. Ugyanakkor a kormánnyal való kapcsolatot firtató újságírói kérdésre válaszolva azt intézményi szempontból komplexnek kinősítette, de hogy mit is ért ezalatt, azt nem kívánta részletezni. A keddi találkozó mintegy fél órát tartott, hogy ott történt-e szemrehányás az egyik vagy a másik fél részéről, azt nem tudni, de az államelnöki hivatal által kiadott tömör, semmitmondónak is minősíthető közlemény hangvétele merőben más volt, mint az államelnök vasárnapi, illetve a kormányfő hétfői nyilatkozatának hangvétele. A közleményben egy szó sincs arról, hogy tisztázó jellegű vagy jobbító szándékú megbeszélésre került volna sor, csupán annyi, hogy a napirenden szereplő kérdéseket intézményes keretben tárgyalták meg, ezek: a balkáni régióbeli migráció kezelése, Románia álláspontja e kérdésben és a menekültek fogadására vonatkozó előkészületek stádiuma. Utalás van arra is, hogy a találkozó keretében más aktuális problémákra is kitértek, a kormányfő pedig ismertetett a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jó néhány kurrens problémát. Ponta benyomásait közösségi oldalán hozta a nyilvánosság tudomására. E szerint a megbeszélésre a nyitottság keretében került sor, a kölcsönös tisztelet jegyében stb. Tehát minden a legnagyobb rendben van, akárcsak Traian Băsescu idején, amikor a két palota közötti viszony tekintetében létezett egy „együttélési paktum”, bár az nemigen működött. Most úgy tűnik, hogy a személyes torzsalkodások ellenére az államfő és a kormányfő az intézményi kapcsolatokat próbálja meg előtérbe helyezni. Jó, hogy képesek túltenni magukat a személyes ambíciókon, de a nagy kérdés az, hogy meddig… Éket ver az Udrea-ügy? Szerdán tűzte napirendre a képviselőház az igazságügyi miniszternek azt a beadványát, amely értelmében kérelmezi Elena Gabriela Udrea képviselő asszony bűnüldözésének, fogvatartásának és előzetes letartóztatásának jóváhagyását a DNA 87/P/2015-ös számú ügycsomója keretében. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a DNA újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsította meg Udreát, és képviselőről lévén szó, az eljárás lefolytatása megköveteli a parlamenti „rábólintást”. A honatyák túlnyomó többsége, de a közvélemény is készpénzként kezelte a parlamenti jóváhagyást. A kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea bejelentette, hogy honatyáik nyíltan fognak szavazni, s ugyanez hangzott el a legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt részéről is. A dolgok azonban másként alakultak, s mára a szakbizottságban némi „üzemzavar” következett be. A csütörtöki szavazáson meghozott 2015/92-es határozat értelmében a képviselőház kérelmezi Elena Udrea képviselővel, volt kormánytaggal szemben a bűnvádi eljárást azon cselekedetekért, amelyek a DNA 87/P/2015-ös ügycsomójának a tárgyát képezik. Továbbá a 2015/93-as határozat értelmében ugyanebben az ügycsomóban egyetértenek Elena Udrea képviselő asszony fogva tartásával. De láss csodát, a 2015/94-es határozattal elutasítják az Udrea előzetes letartóztatására vonatkozó kérelem jóváhagyását. Ilyenképpen pedig már-már nevetségessé vált az a határozat, amely a 24 órás fogvatartás jóváhagyására vonatkozik. Állítólag a szavazás mechanizmusa túl bonyolultnak bizonyult egyes honatyák számára, s ennek okán született meg ez a váratlan és szinte érthetetlen „eredmény”. Meg is kezdődtek a mentegetőzések, a magyarázkodások, a szemrehányások, a vádaskodások. Pénteken Liviu Dragnea például azt állította, hogy a parlamenti szavazás annak „a PDL által szervezett akciónak” volt az eredménye, amely az igazságszolgáltatás kérelmének visszautasítására vonatkozott. Hogy mit akart mondani, amikor PDL-t (azaz az egykori demokrata-liberális pártot) emlegetett, nem tudni, hisz ennek az egykori pártnak a honatyái ma a liberális párt parlamenti frakcióját képezik. Dragnea hozzáfűzte azt is, hogy a történteket a kormánykoalíción belül is meg fogják tárgyalni a tisztánlátás érdekében. Azaz azért, hogy meggyőződhessenek a koalíciót alkotó párt „gondolkodásmódjáról”. Ebből akár arra is következtetni lehet, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői között is voltak olyanok, akik „megtévedtek/eltévedtek” az Udrea-(bűn)ügyben. Arról viszont nem szól a fáma, sem pedig Dragnea, hogy miként is „viszonyulhattak” az Udrea-ügyhöz a kisebbségek képviselői vagy akár az RMDSZ képviselői, mármint leadott szavazataik révén. Egy másik ék… Hosszas habozás, bizonytalankodás után végül sikerült dűlőre vinni a levél útján történő szavazás ügyét, így akár az is valószínűsíthető, hogy az arra vonatkozó törvény előírásait már alkalmazni fogják a jövő évi parlamenti választások során. A tökéletesnek távolról sem nevezhető, több sebtől is vérző jogszabályt szerdán, október 28-án fogadták el a képviselőházban 257 igen szavazattal, ellene szavazott 30 honatya és 13-an tartózkodtak. Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a törvényt, többek között annak okán, hogy egyes előírásai alkotmányossági aggályokat vethetnek fel. Ugyanakkor a parlamenti választásokon történő alkalmazása annak eredményeit úgymond elferdítheti, pontosabban a külföldről beömlő töredékszavazatok eltorzíthatják a kis lakosságú megyék, így Hargita vagy Kovászna megye parlamenti képviseletét. Mindennek okán az RMDSZ honatyái az Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni, de ez csak akkor lesz lehetséges, ha az RMDSZ képes lesz összegyűjteni 25 szenátori vagy 50 képviselői aláírást. Nem kizárt, hogy megnyerhetik ügyüknek a Călin Popescu Tăriceanu nevével fémjelzett ALDE egyes honatyáit. Ezt annak ellenére, hogy az ALDE a kormánykoalíció tagja, s ugyanakkor a szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea közös sikerükként könyvelte el a szerdai parlamenti szavazás eredményét. Igen ám, de egyes értesülések szerint az ALDE berkeiben elégedetlenséget váltott ki, hogy a törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslataikat leseperték az asztalról, s ezt úgy értékelték, hogy semmibe veszik őket. Amúgy egy hivatalos nyilatkozatban azt állítják, hogy a törvényt „elfogadhatatlan formában” fogadta el a parlament, s többek között az majd lehetővé teszi a választási csalásokat. A közleményben olyasmi is áll, hogy az ALDE honatyái is indokoltnak tartják a törvény megtámadását az Alkotmánybíróságnál. Ha ez így igaz, és valóban aláírói lesznek az Alkotmánybírósághoz benyújtandó beadványnak, akkor ugyancsak az ékverés kockázata jelentkezhet a kormánykoalíció berkeiben. Hecser Zoltán