Az Európai Bizottság (EB) az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében készített legfrissebb értékelésében előrelépésről számol be a romániai igazságszolgáltatási rendszer megerősítése és a korrupció ellenei harc tekintetében. Tíz év óta most először helyezték kilátásba az ellenőrzés megszüntetését – erre talán már az év végén sor kerülhet. Előremutatóak az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme érdekében hozott román intézkedések, Bulgáriának többet kell tennie a korrupció elleni küzdelem terén – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Brüsszelben, az uniós bizottság Romániáról és Bulgáriáról közzétett országjelentésének bemutatásakor. Jó az irány, sőt, az út is… Timmermans a romániai igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket vizsgáló uniós bizottsági jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményeinek megerősítése végett. A román igazságszolgáltatás összességében a szakmaiság magas szintjéről tett tanúbizonyságot, Románia további lépéseket tett az Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (CVM) által kitűzött célok teljesítése felé. Csak a tempóval van baj Ugyanakkor a bizottság szerint még nem állapítható meg a korábbi jelentésekben függőben maradt kulcsfontosságú kérdések mindegyikében, hogy a román hatóságok által előírt, a felelősség és elszámoltathatóság biztosítása érdekében hozott intézkedések kielégítő módon teljesültek volna. Jelentésében a bizottság emlékeztetett arra, hogy a megvalósított reformok eredményei kiváltotta lendület megtartása érdekében Bukarestnek további lépéseket kell tennie, hogy az Európai Bizottság célkitűzéseivel összhangban előrehaladva, visszafordíthatatlan eredményeket elérve befejezze a megkezdett folyamatot. Az uniós bizottság szorosan együttműködik a román hatóságokkal a kitűzött célok eredményeinek megőrzése és a megkezdett folyamatok befejezése érdekében, hogy a 2017 végén várható újabb ellenőrzéseket követően lezárhatók legyenek a vizsgálatok – tette hozzá a bizottsági alelnök. Reformok: ígéret vs. ígérgetés Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatás terén tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az EB az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus keretében követi figyelemmel, amelynek következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt azonban 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót az ország schengeni tagsága ellen. Johannis: el lehet botlani az utolsó métereken Klaus Johannis államfő üdvözölte a tényt, hogy a legújabb CVM-országjelentés előrelépésről számol be a hazai igazságszolgáltatási rendszer megerősítése és a korrupció felszámolása tekintetében. Az államfő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelentés készítői szerint aggodalomra adhat okot a kormány által közvitára bocsátott két – ezek közül is elsősorban a büntető törvénykönyv módosításáról szóló – rendelettervezet, amelyek hatással lehetnek a korrupció visszaszorítását szabályozó törvényi keretre. „A jelentés megerősíti, hogy a 2015-ben beiktatott kormány nagymértékben hozzájárult a CVM keretében megszabott célkitűzések teljesítéséhez, és meghatározó szerepe volt abban, hogy az országra nézve kedvező jelentés szülessen” – áll az Államelnöki Hivatal közleményében, amely külön kiemeli, hogy a jelentés most először helyezi kilátásba az ellenőrzési mechanizmus megszüntetését. Az EB 12 ajánlást fogalmazott meg Románia számára, amelyek teljesítése esetén lezárulhat az ellenőrzési mechanizmus. „A CVM megszüntetése nagyban függ attól is, hogy sikerül-e elkerülni egy esetleges negatív fejlődést, amely megkérdőjelezné az eddig elért haladást. A kormánynak és a jelenlegi parlamenti többségnek meg kell értenie, hogy kizárólag az igazságszolgáltatási reform támogatásával és a korrupció elleni küzdelemmel erősíthető meg a jogállam és érhető el a CVM megszüntetése” – fogalmaz a közlemény. Tăriceanu: az ellenőrzés diszkriminatív Állásfoglalást kellene az Európai Bizottság elé terjesszen Románia, hangsúlyozva, hogy nem kíván tovább együttműködni az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében, amelyet diszkriminatívnak tart – nyilatkozta Călin Popescu-Tăriceanu. A szenátusi elnök elmondta, tárgyalást kezdeményez a témáról a képviselőház elnökével, a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel, és javaslatot fog tenni arra vonatkozóan, hogy Románia világosan tudassa az EB-vel, a továbbiakban kivonná magát a CVM-mechanizmusból, az ugyanis „már nem együttműködési, hanem ellenőrzési mechanizmus, és az eljárás diszkriminatív Romániára nézve”. Tăriceanu hangsúlyozta, tíz év telt el azóta, hogy az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta jelentős fejlődést könyvelt el a korrupció elleni harc terén, ezért „teljes jogú EU-tagországként kellene kezelni”. Német nagykövet: stabilitást várunk el Európai partnerei „stabilitást és kiszámíthatóságot” várnak el Romániától, illetve azt, hogy folytassa a jogállam megerősítését és a korrupció visszaszorítását – nyilatkozta Németország bukaresti nagykövete. Cord Meier-Klodt szerint a fenti célok elérésében a német szövetségi kormány évek óta támogatja az országot. „Merkel kancellár, akárcsak Gauck szövetségi elnök a Johannis államfővel, a kormány, illetve az igazságszolgáltatás ás a civilszféra képviselőivel folytatott tárgyalásokon is világosan elmondta ezt, és méltányolták Románia eredményeit e téren” – fogalmazott a diplomata.