borús égbolt
szórványos felhőzet
kevés felhő
Legfeljebb 8500 lej lehet a gyermekgondozási illetmény
A múlt pénteki kormányülésen elfogadott tíz sürgősségi kormányrendelet közül augusztus 7-én az elsők közt jelent meg a Hivatalos Közlönyben ama 2017/55-ös, amely révén újólag módosították és kiegészítették a gyermekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet.
Hetekkel ezelőtt már hallani lehetett arról, hogy a Munkaügyi Minisztérium fontolgatja/latolgatja a gyermekgondozási illetmény megállapítási módjának a „kiigazítását”. Egyébként már a tavaly hallani, tudni lehetett arról, hogy az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás a szóban forgó illetmény kiszámítása tekintetében fura, illetve visszás helyzeteket szült. Nevezetesen esetenként aránytalanul jelentős összegre kerekedett ki a gyermekgondozási illetmény. Igen, mert a jogalkotók nem számoltak azzal, hogy lehetnek, vannak olyan kivételes esetek, amikor is az egyik vagy a másik szülő a gyermek megszületése előtti időszakokban igen jelentős, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy szokatlanul jelentős jövedelmet realizált.
Egyébként 2016-ig a szülést megelőző 12 hónap havi átlagos nettó jövedelmének 85 százalékát jelentette a gyermekgondozási illetmény, de annak szintje nem haladhatta meg a 3400 lejt. A 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2016/66-os törvény révén azonban eltörölték ezt a felső értékhatárt. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy annak idején a jelenlegi kormánypárt üdvözölte és helyeselte az illetmény kiszámítási módjának kedvezőbbé tételét, de a jelek szerint most rájött arra, hogy túllőttek a célon.
Havi 159 000 lej
A félévi számadatok tükrében az derül ki, hogy a gyermekgondozási illetmény idei folyósítására előirányzott 3,4 milliárd lejes költségvetési alapból nem fedezhetőek a szóban forgó költségek. Ennek pedig legfőbb oka az, amire már utaltunk, nevezetesen az esetenkénti túlontúl nagy illetmények. Mert valóban vannak ilyenek is: a pénteki kormányülésre beterjesztett sürgősségi kormányrendelethez csatolt jelentésből az derült ki, hogy országos szinten jelenleg 160 807 személy részesül gyermekgondozási illetményben. Ezek közül körülbelül 1100-ra tehető azok száma, akiknek havi illetménye meghaladja a 9000 lejt. Ilyen körülmények között pedig az sem véletlen, hogy vannak olyan illetmények, amelyek kvantuma a minimális illetménynek 130-szorosa. A legnagyobb illetményt egy bukaresti személy kapja, nevezetesen 159 ezer lejt, Arad megyében van olyan, aki havi 140 ezer lejt, a fővárosban még van egy olyan személy, aki 108,7 ezer lejt, Vâlcea megyében pedig 74 ezer lejt kap egy személy, és így tovább.
A költségvetésből havonta mintegy 274 millió lejt fordítanak a gyermekgondozási illetményekre, ebből körülbelül 130 millió lejt jelent az az összeg, amelyet a minimális illetményekre (havi 1233 lej) fordítanak, további 16 millió lejt pedig a 8500 lejt meghaladó illetményekre. Ez a kétpólusú helyzet a szaktárca szerint elfogadhatatlan és a hazai rendszert is hozzá kell igazítani a többi uniós tagállaméhoz.
Amúgy e tekintetben a jogszabályozás országról országra eltérő, másabb rendszerek, kiszámítási módozatok érvényesülnek. A szaktárca javaslata szerint az egyik legbőkezűbb szint bevezetését javasolják országunkban is, nevezetesen a németországit, ahol a gyermekgondozási illemtény felső értékhatára 1800 euró. Ez az értékszint került be a most megjelent sürgősségi kormányrendeletbe, ilyenképpen pedig a gyermekgondozási illetmény továbbra is a már említett nettó átlagjövedelem 85 százaléka lesz, de annak tényleges szintje nem haladhatja meg ezentúl a 8500 lejt. De miként is értendő ez az „ezentúl”?
Szeptembertől hatályos
A 2017/55-ös sürgősségi kormányrendelet II. szakasza értelmében a gyermekgondozási illetmény kiszámítására vonatkozó módosított szakasz előírásai szeptembertől válnak hatályossá. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi jogosultságokat már a módosított előírás alapján számítják ki. A kormányrendelet révén továbbá átfogalmazták a 7-es szakasz (2) bekezdésének megszövegezését is, ezt pontosító szándékkal. A visszailleszkedési ösztönzővel kapcsolatos előírásról van szó, az eddigi szövegben arra vonatkozóan a „meghosszabbítódik” (se prelungește) kifejezés szerepelt, most viszont a „nyújtandó” (se acordă) kifejezés jelenik meg. A jogszabály megindokolása szerint erre a pontosításra azért volt szükség, mert sokan félreértették a jogszabály szövegét.
Hecser Zoltán
Hetekkel ezelőtt már hallani lehetett arról, hogy a Munkaügyi Minisztérium fontolgatja/latolgatja a gyermekgondozási illetmény megállapítási módjának a „kiigazítását”. Egyébként már a tavaly hallani, tudni lehetett arról, hogy az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás a szóban forgó illetmény kiszámítása tekintetében fura, illetve visszás helyzeteket szült. Nevezetesen esetenként aránytalanul jelentős összegre kerekedett ki a gyermekgondozási illetmény. Igen, mert a jogalkotók nem számoltak azzal, hogy lehetnek, vannak olyan kivételes esetek, amikor is az egyik vagy a másik szülő a gyermek megszületése előtti időszakokban igen jelentős, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy szokatlanul jelentős jövedelmet realizált.
Egyébként 2016-ig a szülést megelőző 12 hónap havi átlagos nettó jövedelmének 85 százalékát jelentette a gyermekgondozási illetmény, de annak szintje nem haladhatta meg a 3400 lejt. A 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2016/66-os törvény révén azonban eltörölték ezt a felső értékhatárt. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy annak idején a jelenlegi kormánypárt üdvözölte és helyeselte az illetmény kiszámítási módjának kedvezőbbé tételét, de a jelek szerint most rájött arra, hogy túllőttek a célon.
Havi 159 000 lej
A félévi számadatok tükrében az derül ki, hogy a gyermekgondozási illetmény idei folyósítására előirányzott 3,4 milliárd lejes költségvetési alapból nem fedezhetőek a szóban forgó költségek. Ennek pedig legfőbb oka az, amire már utaltunk, nevezetesen az esetenkénti túlontúl nagy illetmények. Mert valóban vannak ilyenek is: a pénteki kormányülésre beterjesztett sürgősségi kormányrendelethez csatolt jelentésből az derült ki, hogy országos szinten jelenleg 160 807 személy részesül gyermekgondozási illetményben. Ezek közül körülbelül 1100-ra tehető azok száma, akiknek havi illetménye meghaladja a 9000 lejt. Ilyen körülmények között pedig az sem véletlen, hogy vannak olyan illetmények, amelyek kvantuma a minimális illetménynek 130-szorosa. A legnagyobb illetményt egy bukaresti személy kapja, nevezetesen 159 ezer lejt, Arad megyében van olyan, aki havi 140 ezer lejt, a fővárosban még van egy olyan személy, aki 108,7 ezer lejt, Vâlcea megyében pedig 74 ezer lejt kap egy személy, és így tovább.
A költségvetésből havonta mintegy 274 millió lejt fordítanak a gyermekgondozási illetményekre, ebből körülbelül 130 millió lejt jelent az az összeg, amelyet a minimális illetményekre (havi 1233 lej) fordítanak, további 16 millió lejt pedig a 8500 lejt meghaladó illetményekre. Ez a kétpólusú helyzet a szaktárca szerint elfogadhatatlan és a hazai rendszert is hozzá kell igazítani a többi uniós tagállaméhoz.
Amúgy e tekintetben a jogszabályozás országról országra eltérő, másabb rendszerek, kiszámítási módozatok érvényesülnek. A szaktárca javaslata szerint az egyik legbőkezűbb szint bevezetését javasolják országunkban is, nevezetesen a németországit, ahol a gyermekgondozási illemtény felső értékhatára 1800 euró. Ez az értékszint került be a most megjelent sürgősségi kormányrendeletbe, ilyenképpen pedig a gyermekgondozási illetmény továbbra is a már említett nettó átlagjövedelem 85 százaléka lesz, de annak tényleges szintje nem haladhatja meg ezentúl a 8500 lejt. De miként is értendő ez az „ezentúl”?
Szeptembertől hatályos
A 2017/55-ös sürgősségi kormányrendelet II. szakasza értelmében a gyermekgondozási illetmény kiszámítására vonatkozó módosított szakasz előírásai szeptembertől válnak hatályossá. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi jogosultságokat már a módosított előírás alapján számítják ki. A kormányrendelet révén továbbá átfogalmazták a 7-es szakasz (2) bekezdésének megszövegezését is, ezt pontosító szándékkal. A visszailleszkedési ösztönzővel kapcsolatos előírásról van szó, az eddigi szövegben arra vonatkozóan a „meghosszabbítódik” (se prelungește) kifejezés szerepelt, most viszont a „nyújtandó” (se acordă) kifejezés jelenik meg. A jogszabály megindokolása szerint erre a pontosításra azért volt szükség, mert sokan félreértették a jogszabály szövegét.
Hecser Zoltán
