A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), amely jelenleg Lech Walesa Nobel-békedíjjal kitüntetett lengyel munkásvezér és későbbi köztársasági elnök állítólagos ügynökmúltját vizsgálja, 235 lapnyi grafológiai vizsgálatot ismertetett, amely egyértelműen megerősíti, hogy kompromittáló dokumentumokon – az együttműködési nyilatkozaton, nyugtákon, több tucat kézzel írt jelentésen – Walesa kézírása szerepel. [caption id="attachment_43621" align="aligncenter" width="650"] Lech Walesa és a bizonyítéknak szánt „Bolek”-dokumentum. Átírta a történelmet[/caption] A szóban forgó ügynökaktákat évekkel ezelőtt találták meg Lengyelország utolsó kommunista miniszterelnökének házában. Nem (az a) kérdés Az IPN tavaly februárban hozta nyilvánosságra Walesa terjedelmes beszervezési és munkadossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatát, valamint az 1976-ig a kommunista belbiztonságnak (SB) adott jelentéseit és a saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza. Walesa azóta többször hamisítványnak minősítette az iratokat, az IPN ügyészi osztálya ennek nyomán kért szakértői véleményt. Az intézet ügyészi osztályának vezetője szerint ugyanakkor a krakkói igazságügyi szakértői intézetben elvégzett grafológiai vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy Walesa esetleges ügynöki múltját bebizonyítsa. Tanúként hallgatták ki őt, amikor azt állította, hogy az ügynökdossziéja iratain nem az ő kézírása látható. Az IPN álláspontja szerint ugyanis azt, hogy Walesa „Bolek” fedőnéven együttműködött a kommunista belbiztonsági szervvel, és pénzt is kapott érte, már 2008-ban bebizonyították az intézet kutatói, az eredményeket egy Az SB és Lech Walesa című könyvben publikálva, amelyeket azóta sem cáfolt meg egyetlen tudományos munka sem. Az IPN elnöke emlékeztetett rá, hogy Walesa maga is beismerte beszervezését 1992-ben egy hírügynökségnek adott nyilatkozatában, jóllehet később visszavonta azt. Egyszerű munkás Walesa ügyvédje azt mondta, a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem magyaráz, és jelezte, kérni fogja a jelentést készítő szakértők kihallgatását, illetve új szakértők felkérését. Kifogásolta, hogy az IPN egyebek mellett Walesa 2016-ig keletkezett kézirataival vetette össze a hetvenes években keletkezett dokumentumokkal – az ügyvéd rámutatott arra, hogy a később sok állami dokumentumot aláíró, autogramokat osztó elnök a 70-es években „egyszerű munkás volt, nem sokat forgatott tollat”, vagyis teljesen más volt akkoriban a kézírása. Lech Walesa állítólagos ügynökmúltja felzúdulást okozott a lengyel parlamentben is: az ellenzéki Polgári Platform szerint az IPN csak egy eszköz a kormányzó Jog és Igazságosság párt kezében, amelyet arra használ fel, hogy „háborúzzon” a lengyel történelemmel és megkérdőjelezze a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized legitimitását. [box type="shadow" ]Haláltáborok személyzeti listája A Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) interneten közzétette az auschwitzi haláltábor mintegy nyolc és fél ezer őrének szinte teljes listáját, amely az első ilyen adatbázis a világban. Ebben az egykori náci lágerőrök, SS-tagok személyes adatai, szolgálati azonosítói, egyes esetben fényképei szerepelnek. Azon személyek esetében, akik ellen a második világháború után per indult, az erre vonatkozó iratok másolatait is elérhetővé tették. A listán szereplők közül többtucatnyian élnek még. Az IPN jelezte: más lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik.[/box]