Románia akkor csatlakozhat az eurózónához, amikor a lakos­ság jövedelme megközelíti az Európai Unió más országaiban élőkét – sommázott Sorin Grindeanu miniszterelnök az euróra való áttérést előkészítő szakmai találkozón. Számos vita alakult ki az utóbbi időben az EU jövőjét illetően, ezeket azonban lehetőségként és nem akadályként kell felfogni – állapította meg a miniszterelnök az euróra való áttérést előkészítő tárcaközi bizottság gyűlésén – a Victoria-palotában zajló egyeztetésen részt vett a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, Mugur Isărescu, valamint Viorel Ştefan pénzügyminiszter és Mihai Tudose gazdasági tárcavezető is. Grindeanunak más optimista meglátása is volt: szavai szerint Románia az elkövetkezőkben is támogatni fogja az Unió kohéziós politikáját, demonstrálandó, hogy mindannyian egyet akarunk: „egy erős Európai Uniót, amelyben minden tagállam ugyanazért a célért küzd”. A kormányfő szerint az illetékes romániai hatóságok feladata gondoskodni arról, hogy ez az áttérés a lehető legzökkenőmentesebb legyen. Az euróra való átállásról azonban már óvatosabban fogalmazott: „Tanulnunk kell azoknak az országoknak a tapasztalatából, amelyek már csatlakoztak az euróövezethez, és a Romániáéhoz hasonló helyzetből indultak. Jelentős változás lesz ez, természetes tehát, hogy vonakodást, ellenállást vált ki az emberekből, de mi azért vagyunk ma itt, és leszünk itt a jövőben is, hogy részletekbe menően előkészítsük ezt a folyamatot” – mondta. Üdvözölte ugyanakkor azokat a befektetőket, akik munkahelyeket hoznak létre és az európai szinthez közeli béreket adnak az alkalmazottaiknak – igaz, ezt már nem az euróövezeti csatlakozási konferencián, hanem amikor a Philip Morris International képviselőit fogadta a Victoria-palotában. Sorin Grindeanu Christos Harpantidis-szal, a cég Görögországért, Romániáért, Bulgáriáért, Ciprusért és Máltáért felelős regionális igazgatójával és Branislav Bibiccsel, a cég romániai igazgatójával találkozott, és örömmel konstatálta, hogy a cég tervei között beruházások szerepelnek. „A romániai versenyképes munkaerőt képzettségéhez mérten kell megfizetni” – jelentette ki a miniszterelnök. Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnökénél egyértelműbb álláspontot fogalmazott meg Valentin Lazea: a BNR vezető közgazdásza egy másik, a Román Akadémia szervezte konferencián kijelentette, Romániának gazdasági szempontból nincs más alternatívája, mint csatlakozni az euróövezethez – az, hogy sokáig az EU perifériáján álljunk, nem megoldás. Rámutatott arra is, hogy ebben a térségben a gazdasági növekedés felhajtóerejét az adóügyi serkentők jelentik, miközben Nyugaton ez a termelékenységen alapszik. [box type="shadow" ]1,1 százalékkal járulunk hozzá az EU GDP-jéhez Románia 1,1 százalékkal járul hozzá az Európai Unió bruttó hazai termékéhez (GDP), ez az egyik legkisebb arány. A GDP felét Németország, Nagy-Britannia és Franciaország adja – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. 2016-ban 14 800 milliárd euró volt az EU GDP-je. Ennek több mint felét három tagállam, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország adta. A maga 3100 milliárd eurós GDP-jével Németország a listavezető, ő adja az EU bruttó hazai termékének több mint egyötödét (21,1%). A második Nagy-Britannia 16 százalékkal, majd Franciaország következik 15 százalékkal. Olaszország az Unió GDP-jének 11,3 százalékát, Spanyolország a 7,5 százalékát, míg Hollandia a 4,7 százalékát termeli meg. Az ellenkező póluson 11 olyan tagállamot találunk, amelyek még 1 százalékkal sem járulnak hozzá az Unió GDP-jéhez: Málta, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Luxemburg, Szlovákia és Magyarország. Románia 1,1 százalékkal járul hozzá, Csehország, Görögország és Portugália pedig 1,2-1,2 százalékkal.[/box]