Csütörtökön és pénteken Brüsszelben ülésezett az Európai Tanács (ET), a találkozón az uniós tagállamok elnökei és kormányfői vettek részt. Két fontos probléma szerepelt napirenden az ET jövője szempontjából: Nagy-Britannia jogállása az Európai Unióban és a migrációs válság. Akár kínosnak is minősíthető, hosszúra nyúlt tárgyalások nyomán végül is megegyezésre jutottak a Nagy-Britannia és az EU közötti kapcsolatra vonatkozóan: sikerült elérni, legalábbis elméletileg, azt a célt, hogy megőrizzék az Unió egységét. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy az elfogadott intézkedéscsomag csak azután lép érvénybe, miután Nagy-Britannia egy referendum kedvező eredménye alapján hivatalosan is megerősíti, hogy megőrzi európai uniós tagsági jogállását. A migrációs válság tekintetében számba vették azoknak az intézkedéseknek a gyakorlatba ültetését, amelyeket az EU szintjén már elfogadtak. Ugyanakkor hangsúlyozták az EU és Törökország közös akcióterve elfogadásának szükségességét, e tekintetben előreláthatólag március elején sor kerül az Európai Unió–Törökország csúcstalálkozóra. Klaus Johannis államelnök péntek esti brüsszeli sajtónyilatkozatában utalt arra: a tárgyalások során nyomatékosította Románia álláspontját, miszerint el kell kerülni az Európai Unió széttöredezését. Utalt arra is, hogy a Nagy-Britannia által a szociális juttatások terén bevezetendő és a tagállamok által elfogadott mechanizmus nem fogja hátrányosan érinteni azon román állampolgárokat, akik a szigetország munkaerőpiacán már munkahelyre találtak, az viszont igaz, hogy a mechanizmus hatályba lépését követően munkába állók nem lesznek jogosultak bizonyos szociális juttatásokra. Hozzáfűzte, 2020-tól a külföldi munkavállalók esetében is érvényesülni fognak a szigetországi szociális juttatások.