Tegnap délelőtt 11 órai kezdettel megtartotta első ülését a Dăncilă-kormány. Szegényes volt a napirendje: két sürgősségi kormányrendelet szerepelt rajta, valamint egy jegyzék arra vonatkozóan, hogy milyen késlekedések mutatkoztak országunk részéről egyes, az Európai Unióval szemben vállalt, kötelezettségek teljesítése tekintetében. (Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy az Európai Bizottság illetékes biztosa bizonyos környezetvédelmi vállalt kötelezettségek nem megfelelő teljesítése okán 13 tagállammal szemben, köztük lévén Románia is, kilátásba helyezte a kötelezettségszegési eljárás esetleges kezdeményezését.) [caption id="attachment_64388" align="aligncenter" width="960"] A Dăncilă-kabinet első ülése. Halasztással kezdtek Fotó: gov.ro[/caption] Viorica Dăncilă kormányfő felvezetőjében – ismertetve a napirendet – kitért arra is, hogy hétfő estétől lemondott az Őrző-védő Szolgálat (SPP) által biztosított szolgáltatásokról (hivatali jármű gépkocsivezetővel, katonatiszti rangú testőr). Hozzáfűzte azt is, hogy személyes döntésről van szó, s ezen túl az ilyen jellegű szolgáltatásokat számára a belügyminisztérium kötelékeibe tartozó csendőrség fogja biztosítani. Ennek kapcsán megjegyeznénk, hogy már kedd reggel nyilvánosságra került (hivatalos forrásokból is) azon értesülés, miszerint a kormány tagjai lemondtak a SPP szolgáltatásainak igénybevételéről. (Kivételt képezett Tudorel Toader igazságügyi miniszter.) Ennek a maga nemében kínosnak és értelmetlennek tűnő történésnek a hátterében állítólag az áll(hat), hogy hétfőn Liviu Dragnea, a szociáldemokraták pártelnöke egyik hírtelevíziónak adott interjújában újólag előhozakodva a „párhuzamos hatalom” problematikájával, úgymond belekavarta abba a SPP-t, pontosabban annak parancsnokát, Lucian Pahonțu tábornokot (aki egyébként már régóta tölti be ezt a tisztséget, s annak idején Traian Băsescu nevezte ki). Amolyan összeesküvés-elméletet elevenítve fel, Dragnea elmondta, hogy Pahonțu, egyik bennfentese révén, aki ismerte Paul Stănescut, a kormányfő egyik helyettesét és pártja egyik alelnökét, azt arra kérte, hogy tartsa távol magát Dragneától és ne támogassa, mert a pártelnökre végzetes napok várnak, s neki, mármint Stănescunak, majd esetleg lehetősége nyílhat a pártelnöki funkció megszerzésére. Ezt az „információt” utólag Stănescu közölte Dragneával, aki most a parlament elé akarja vinni ezt a nehezen bizonyítható és nehezen hihető értesülését. Egyelőre inkább gyermeteg dolognak tűnik ez a mesébe illő történet, ami most már a PSD egyes vezetői szerint, amolyan fontos kelléke lett „a párhuzamos hatalom” megtestesülésének. Érdemes megemlíteni, hogy némileg önkényesnek tűnik a kormánytagok döntése a csendőrség ilyen jellegű szolgáltatásokra való igénybevételére vonatkozóan. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis ilyen jellegű ténykedésre nem rendelkezik hatáskörrel a csendőrség, s a csendőröket nemigen készítik fel sajátos tevékenységekre. Ha pedig nem tartozik feladatkörébe a csendőrségnek, akkor a járműparkot és a személyzeti állományt sem lehet egy nem létező feladatkörhöz idomítani. Annak idején nem véletlenül és nem ok nélkül hozták létre a SPP-t, amely magas rangú tisztségviselők és hasonló rangú külföldi vendégek őrzését, védelmét hivatott ellátni (beleértve az azzal kapcsolatos sajátos és különleges hírszerzési ténykedést is). Ugyanakkor ez a szolgálat rendelkezik a sajátos műszaki ellátmánnyal is. Egyelőre haladék Az már köztudott, hogy a tegnapi kormányülés napirendjén szerepelhető, illetve szereplő jogszabályok közül a legjelentősebb az volt, amely az elhíresült és sokat vitatott 600-as űrlappal kapcsolatos. Azt az ANAF elnökének a 2017. december 29-én megjelent 2017/4140-es rendeletével hagyták jóvá, összhangban az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvénynek a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos 148-as, 151-es, 170-es és 174-es szakaszainak az előírásaival. Ez az űrlap a magánszemélyek esetében megállapítandó társadalombiztosítási hozzájárulások és egészségbiztosítási hozzájárulások végett használatos egyes űrlapok formanyomtatványának és tartalmának a jóváhagyására vonatkozik. Állítólag országos szinten több mint 220 000 személyt érintenek, érintenének az Adótörvénykönyvnek a már említett szakaszai, illetve a szóban forgó ANAF elnöki rendelet. Ilyenképpen pedig ennyire tehető azok száma, akiknek be kellett volna nyújtaniuk a tegnapi nappal bezárólag azt a fránya űrlapot. A kitöltés módjával kapcsolatosan ilyen-olyan értelmezések, illetve félreértések, sőt átértelmezések láttak napvilágot, ami az érintettek körében elégedetlenséget, bizonytalanságot és nem utolsósorban tanácstalanságot váltott ki. Már-már botrányba torkollott ez az ügy (ám meg kell jegyeznünk, hogy voltak olyanok, köztük szakmabeliek is, akik túldimenzionálták, illetve eltúlozták a dolgokat). Már a megelőző kormány bekerült a bírálatok kereszttüzébe, s szenátusi meghallgatásra is berendelték az egykori pénzügyminisztert, Ionuț Mișát. Január 22-én a szaktárca honlapján megjelent egy sürgősségi kormányrendelet tervezete, amely értelmében a január 31-i határidőt elnapolnák március 1-jére. Nos, ez a sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerepelt a tegnapi kormányülés napirendjén, s azt el is fogadták, de a határidőt kitolták, nevezetesen 2018. április 15-re. Joggal és okkal vetődhet fel a kérdés: miért volt szükség egy sürgősségi kormányrendeletre, amikor is arról a „hírhedt” 600-as űrlapról az ANAF elnökének rendelete „döntött”? A rendelet az űrlap formájára és tartalmára vonatkozott, a januári határidőt viszont az Adótörvénykönyvet módosító 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet állapította meg. Tehát azt a határidőt csakis sürgősségi kormányrendelettel lehetett módosítani, illetve elnapolni. Egyelőre csupán ennyiről van szó, mert az űrlap benyújtásának kötelezettsége nem szűnt meg, csak elhalasztódott annak a határideje. Amennyiben a kormánynak szándékában áll (s állítólag szándékában is áll!), az Adótörvénykönyv említett szakaszainak a módosítása, akkor szükséges lesz egy újabb sürgősségi kormányrendelet, vagy esetleg a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet törvény általi „szentesítése” során eszközölnek bizonyos módosításokat és kiegészítéseket a honatyák. Már amennyiben a képviselőház, illetve a szenátus állandó bürója az elkövetkező napok, hetek során napirendre tűzi a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet. Egyébként a kormányfő, akárcsak a közpénzügyi miniszter nem tartja kizártnak a szóban forgó társadalombiztosítási kötelezettségek másként történő megállapítását, másabb nyilatkozat benyújtását, valamint azt sem, hogy az említett hozzájárulások befizetésére éves viszonylatban egy alkalommal kerüljön sor, méghozzá évzártát követően. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor az idei esztendőre vonatkozóan mindkét társadalombiztosítási költségvetésnek bevételkieséssel kell majd számolnia, s ez mindenekelőtt az egészségbiztosítási pénztár költségvetését érintené igen „érzékenyen”. Majd megválik… A szóban forgó 2018/2-es sürgősségi kormányrendelet egyébként tegnap este megjelent a Hivatalos Közlöny online kiadásában. Első munkanap, első hiányzás A Hivatalos Közlöny január 30-i, keddi számában jelent meg Vio­rica Dăncilă kormányfő által ugyanaznap keltezett 2018/37-es döntése, amely értelmében ugyanazon naptól Darius Bogdan Vâl­covot államtanácsosi funkcióba nevezte ki a saját apparátusa keretében. Meglepő ez a kinevezés még akkor is, hogy hónapok óta tudni lehetett Vâlcov szerepvállalásáról, amolyan árnyemberként a kormánypárt gazdaságpolitikájának a kidolgozásában. Mint ahogy azt is tudni vélték sokan, hogy rábízták az egykori Grindeanu-kormány tagjai tevékenységének az értékelését és minősítését, valamint az egykori kormányfő, Mihai Tudose által beterjesztett aktualizált kormányprogram finalizálását, akárcsak a Viorica Dăncilă által a parlamentben hétfőn felolvasott újólag átdolgozott kormányprogramét. Igen sokan furcsállják és rosszallják Darius Vâlcovnak ezt a „szürke eminenciás” szerepkörét, hisz az egykori pénzügyminiszter és Slatina egykori polgármestere ellen két évvel ezelőtt súlyos bűncselekmények állítólagos elkövetése után okán bűnvádi eljárás indult, több mint két hónapig előzetes letartóztatásban is volt, jelenleg pedig a bírósági tárgyalások különböző fázisaiban van három olyan bűnügyi ügycsomó, amelyekben ő a „főszereplő” (több bűntény elkövetésével lévén megvádolva). Az új államtanácsosnak amúgy az első munkanapja tegnap lett volna, de kénytelen volt hiányozni, ugyanis az egyik büntetőperében vádlottként kellett megjelennie a Dolj Megyei Törvényszéken. Ott is volt, s ilyenképpen a tegnapi kormányülést „elszalasztotta”. Egyébként egyelőre csak néha-néha kell „vendégeskednie” az egyik vagy a másik bíróságnál, lévén, hogy egyetlen ügycsomó kivételével a többiekben még csak első fokon sem született meg a bírósági ítélet. Hecser Zoltán