Hatáskörének elbitorlásával vádolja politikai nyilatkozatában a parlament Klaus Johannis államfőt, a legfelsőbb bírói tanácsot (CSM) és a legfőbb ügyészséget. Az elnök viszont személye ellen irányuló nyomásgyakorlásként értékelte a parlament elvi határozatát. A törvényhozó testület két házának együttes, szerdai ülésén nyilatkozatot fogadtak el a honatyák, amelyben szilárdan elkötelezik magukat amellett, hogy az általuk képviselt nemzetet szolgálják, és leszögezik, hogy a parlament a romániai társadalom törvényes és strukturált álláspontjának legitim, ugyanakkor kizárólagos képviselője. A parlamenti nyilatkozatot Călin Popescu-Tăricenau szenátusi elnök kezdeményezésére, 203 szavazattal 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése. Egy parlament mind felett A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták. A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal. „Az alkotmánybíróság döntésének véget kell vetnie egyszer s mindenkorra azoknak az összehangolt támadásoknak, amelyek a parlament szerepének és tekintélyének aláásását célozzák” – olvasható a nyilatkozatban, amelyben a parlament megerősíti „politikai fennhatóságát” valamennyi más közintézmény felett. Államfő: ez nyomásgyakorlás! Az elnöki hivatal közleményben reagált a parlament nyilatkozatára, nyomásgyakorlásnak minősítve azt. A válaszdokumentum rámutat: a közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanolyan legitimitása van, mint a parlamentnek, és az alkotmány nemcsak reprezentatív szerepet szán neki, hanem előírja, hogy a törvényesség és az intézmények működése felett őrködjön, amit ezután is meg fog tenni. A parlament úgy tehetné túl magát azon a benyomáson, hogy csak megfigyelője a másutt születő politikai döntéseknek, ha felelősségteljesen, valós és átlátható viták révén, a közjó érdekében hozna törvényeket, és nem szorítkozna a kormánytagokhoz intézett kérdésekre. „A parlament által elfogadott politikai nyilatkozat – amelynek jogi elemzése megkérdőjelezi az alapfogalmak és az érvek pontosságát –, bár a parlament helyét akarja meghatározni a román állam intézményi rendszerében, tulajdonképpen egy aggasztó jel abból a szempontból, ahogyan a törvényhozás az állami intézményekhez és a civil társadalomhoz viszonyul” – fogalmaz a dokumentum. Volt államfő: szócséplés a nyilatkozat Traian Băsescu szenátor, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke egyet nem értését fejezte ki a parlament által elfogadott nyilatkozattal. „Szerintem ez egy hibás kezdeményezés. Olyan, mintha meg akarnánk szavazni valamit, amit előír az alkotmány. Mi szükség van egy nyilatkozatra ahhoz, hogy végezzük a dolgunkat?” – vetette fel Băsescu. Véleménye szerint a nyilatkozat célja, hogy „kizárják az államfőt a politikai játszmából”. A pártelnök szerint a parlamenten kívül léteznek még a román társadalom más elemei is, amelyek a népet vagy annak egy részét képviselik. „Ott vannak azok, akik az utcán tüntetnek, a civil szervezetek, Románia elnöke. Igaz, a parlament a legfelső fórum, mert ott alkotják a törvényeket” – jelezte Băsescu, hozzátéve, a túlzásokat tartalmazó nyilatkozat egyes képviselők „viselkedési zavarait” hivatott leplezni. „Ki kényszerített benneteket, kedves képviselők, (…) hogy behódoljatok az ügyészeknek? S hát arra, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácshoz menjetek, (…), hogy megalázkodjatok más intézmény előtt, mint a parlament? Ha tekintélyt akartok, akkor viselkedjetek annak megfelelően” – mondta Băsescu. A csörte háttere Az alkotmánybíróság az államfő és a CSM óvását elutasítva megállapította, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. A taláros testület – illetékességét elhárítva – nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása. Az elnök és a tüntetők azt állították, hogy a kormány csak azért sietett az azóta hatálytalanított rendelet életbe léptetésével, hogy korrupcióval vádolt politikusokat – köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt – mentsen meg a felelősségre vonástól. A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). Az alkotmánybíróság Tăriceanu óvásának helyt adva a múlt héten megállapította, hogy a DNA túllépte hatáskörét, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.