Megállapodást kötött Irán és a hatok elnevezésű országcsoport (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) tegnap az átfogó iráni atomprogramról, miután kompromisszum született Washington és Teherán között az ENSZ helyszíni ellenőrzéseiről – közölte Bécsben az ügyet ismerő diplomata.

[caption id="attachment_6443" align="aligncenter" width="980"] Frank-Walter Steinmeier német és Laurent Fabius francia külügyminiszter sajtótájékoztatót tart az iráni atomprogramról folytatott hétoldalú tárgyalások újabb fordulója után Fotó: MTI[/caption]

[dropcap]A[/dropcap] kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját. A megegyezés szerint Teherán jogosult arra, hogy elutasítsa az ENSZ kérését, és ekkor az ügyben a nagyhatalmak és Irán képviselőiből álló választott bíróság járna el. Bírálók szerint ezzel az iszlám köztársaságnak lehetősége nyílna arra, hogy eltüntesse a kötelezettségei nem teljesítésére utaló esetleges nyomokat.
Szalai Máté, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: az ENSZ BT tagjai között érdekegyezés áll fönn, tehát fel kell oldani az ENSZ-szankciókat valamilyen módon, és Irán is érdekelt a megállapodásban, hiszen a szankciók visszavetették az iráni gazdaságot. Továbbá az iráni lakosság is szeretné a megállapodást – húzta alá. A szakértő szavai szerint az egyezség 1979 óta fennálló problémákat oldana meg, és ezáltal történelmi megállapodás születhetne az iráni–amerikai kapcsolatokban. Egy retorikában erősen Amerika- és Izrael-ellenes politikáról van szó, így a megállapodás jelzi, hogy a közel-keleti hatalmi viszonyok változóban vannak – mondta a szakértő. Az aláírással Szalai Máté szerint nem lesz probléma, ám a ratifikálással lehet gond a hazai törvényhozásban, de valószínűleg hosszú távon így sem lesz baj. A kérdés, hogy a két állam szövetségesei hogyan reagálnak a megállapodásra – tette hozzá Szalai Máté.
Az atomsorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét Irán eddig nem írta alá, most valószínűleg megteszi, és ez felhatalmazná a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség embereit, hogy ne csak nukleáris létesítménybe kérjenek vizsgálati lehetőséget, hanem minden létesítménybe – hangsúlyozta. Irán ugyan attól fél, hogy katonai titkait ezáltal kiszivárogtatják, ám hamarosan kiderül, hogyan nyugtatják meg az iráni felet ebben a kérdésben – mondta a szakértő. Az Iszlám Állam kapcsán egyértelművé vált, hogy Amerika és Irán között egyre több kérdésben áll fenn érdekegyezés – szögezte le Szalai Máté.