Tegnap Washingtonba utazott Ionuţ Miºa közpénzügyi miniszter, hogy részt vegyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szokásos őszi ülésszakán, amelyre október 13–15. között kerül sor. A kormány részéről érdekesnek tűnő megbízatást kapott: tárgyalás a romániai 2017-es és 2018-as GDP-arányos költségvetési hiány 3% alatti tartásáról szóló stratégiáról. Azért tűnik érdekesnek, illetve furának ez a megbízatás, mert ilyen stratégiáról az adott ország kormányának kell döntenie. Egyébként az elutazás előtt, pontosabban kedden az IMF nyilvánosságra hozta a világgazdaság, s azon belül Románia gazdasági növekedésére vonatkozó aktualizált előrejelzéseit. A szóban forgó előrejelzéseket tartalmazó jelentést (World Economic Out­look) mindig is az ülésszakok előtt szokták nyilvánosságra hozni, de Románia esetében azért van úgymond sajátos jelentősége, mert a megelőző időszakokban a Valutaalap és a román kormány közt feszültség keletkezett, illetve megromlott a viszony, s ez állítólag annak okán, hogy a Valutaalap szubjektív módon alábecsülte Románia gazdasági növekedésének távlatait. (Egyébként e tekintetben számos nemzetközi pénzintézet sem bizonyult túlzottan optimistának.) Nemrégiben Tudose kormányfő országunkba invitálta a Valutaalap és a világbank küldöttségét tisztázó jellegű tárgyalásokra, ám azok azt hangoztatták, hogy az általuk egy adott pillanatban nyilvánosságra hozott előrejelzés a megelőző időszakokban elért eredményekkel, megmutatkozó tendenciákkal számol, s ugyanakkor konkrét számadatokat is szem előtt tart. Azt viszont elismerték, hogy a tavaszi előrejelzéseikhez képest kedvező fordulat következhetett be országunk esetében. Nos, ezt az elismerést „számszerűsítik” a kedden nyilvánosságra hozott előrejelzések: a Valutaalap mostani számításai szerint Románia esetében 5,5%-os gazdasági növekedés várható, míg a tavaszi közlemény szerint az 4,2% volt. A jövő esztendőre vonatkozóan is jobbítottak az előrejelzésen: az áprilisi 3,4%-os prognózissal szemben most 4,4%-ot „jósolnak”. Ugyanakkor a Valutaalap meglátása szerint ebben az esztendőben európai viszonylatban is Románia és Izland jegyezheti a legiramosabb gazdasági növekedést, 5,5%-ost. (Amúgy európai szinten 2,5%-os gazdasági növekedésre számítanak.) Felülvizsgálták a romániai fogyasztói árak alakulására vonatkozó előrejelzést is: az áprilisban előrevetített 1,3%-os inflációs rátával szemben most 1,1%-ost valószínűsítenek. 2018-ra vonatkozóan viszont az eddigi 3,1% helyett az aktualizált előrejelzés már 3,3%-ot tart valószínűnek. Hivatalos statisztikák Az Országos Statisztikai Intézet kedden nyilvánosságra hozta a GDP alakulására vonatkozó hivatalos közleményt. Abban többek között az áll, hogy országunk a második évnegyed folyamán 6,1%-os gazdasági növekedést ért el a megelőző, nem végleges jelentésben szereplő 5,9%-kal szemben. Ezek szerint az első félév során a GDP 361,7 milliárd lej volt, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 5,9%-os növekedést jelent. Visszatérve a második évnegyedre: a GDP képzésében a legnagyobb részarányt, 23,8%-ot, az ipar képviselt, s ez azért is örvendetes, mert a megelőző időszakok során a húzóerőt a belső fogyasztás jelentette. A statisztikai intézet tegnap nyilvánosságra hozta a fogyasztói árak alakulására vonatkozó helyzetjelentést. Augusztushoz viszonyítva jelentősebb változás, pontosabban drágulás nem következett be, az árindex 100,05%-os volt. Decemberhez viszonyítva azonban 1,02%-os általános drágulásról beszélhetünk. Az élelmiszerek esetében érdemes megemlíteni, hogy a zöldségek és a zöldségkonzervek 2,61%-al drágultak, 2,06%-kal a vaj és 4,16%-kal a tojás. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy a sertéshús enyhe drágulási tendenciája továbbra is megmutatkozott, s ennek következtében decemberhez viszonyítva 4,69%-os „bővülésről” beszélhetünk. A burgonya ára csökkent a legjobban Amúgy a múlt esztendő végéhez képest viszonylag jelentős arányban, 6,74%-kal drágult a vaj és 2,39%-kal a húskészítmények. Árcsökkenésről csak a burgonya (–7,93%) és a friss gyümölcsféleségek esetében (–1,42%) lehet beszélni. Az üzemanyagárak tekintetében a statisztika nemigen támasztja alá a kormányzati érveket, mert a drágulás egyértelmű: augusztushoz viszonyítva az üzemanyagok 2,19%-kal drágultak, de még mindig olcsóbbak, mint a múlt esztendő decemberében (ám, akkor még érvényben volt a Ponta-kormány által annak idején bevezetett különleges jövedéki adó). Összevetve a statisztikai hivatal által közölt számadatokat a Valutaalap előrejelzéseivel, még mindig létezik különbség. Valószínűnek tűnik viszont, hogy a volt gazdaságügyi miniszter, Mihai Fifor (aki egyébként jelenleg honvédelmi miniszter) ama reménye nem fog beigazolódni, miszerint Románia idei gazdasági növekedésének aránya meghaladja a 6%-ot, mint ahogy a Valutaalapnak az 5,5%-os előrejelzése sem. Hecser Zoltán