Köztudott, hogy nem is olyan régen a kormány úgy döntött: befagyasztja a közszférában betöltetlen, illetve menet közben felszabaduló állásokat. Ezt főleg annak okán, hogy mérsékelni lehessen a szektor személyzeti kiadásait, amelyeket amúgy is gerjesztettek egyes idei béremelések. Kivételes esetekben viszont lehetséges lesz a „kifagyasztás”… Acsütörtöki kormányülés napirendjén szerepelt ama memorandum is, amelynek tárgykörét a belügyminisztérium keretében befagyasztott betöltetlen állások „felszabadítása” képezte. A beterjesztésben többek között utalás van arra, hogy a belügyminisztérium jelentős létszámhiánnyal küszködik, többek között annak okán, hogy számos rendőr élt a nyugdíjazás lehetőségével, ugyanakkor jelentősre tehető azok száma is, akik eltávoztak a tárca kötelékeiből. A létszámhiány mindenekelőtt a közrendi struktúrák tevékenységei tekintetében okoz gondot, jelenthet fennakadást, ugyanakkor az úgynevezett háttérstruktúráknál is, nevezetesen a járműbejegyeztetési és hajtásijogosítvány-kibocsátási igazgatóság, az útlevél-vezérigazgatóság, valamint a lakosság-nyilvántartási és adatbázis-ügykezelési igazgatóság kötelékeiben is. Továbbá gondok jelentkeztek a prefektusi hivataloknál is, mert azok egyike-másika esetében akuttá vált a létszámhiány. Nos, tekintettel minderre, a kormány úgy döntött, hogy a belügyminisztérium esetében jóváhagyódik 3964 jelenleg betöltetlen állás elfoglalása. Arra fokozatosan fog sor kerülni, versenyvizsgák vagy vizsgáztatás révén. Valószínűsíthető, hogy idén már nem kerül sor mindegyik állás betöltésére. Meglehet, hogy az is indokolttá teszi a rendőrségi létszám gyarapítását, hogy máshol, illetve másabb intézményrendszerben apadni fog az „állomány”. A börtönlakók állományáról van szó, akik közül mintegy tíz nappal ezelőtt több mint 500-an távozhattak el számukra kedvezőnek bizonyult törvény hatályba lépése következtében. Még több mint 3000 várományosa van e törvény gyakorlatba ültetésének, s valószínűsíthető, hogy azok közül igen sokan ezen a héten és a következő héten szabadlábra is kerülnek. Lesz köztük olyan is, akik előbb-utóbb „problémát” okozhatnak az rendőrségnek, a bűnüldöző szerveknek. Legalábbis ezt feltételezhetjük, de talán nem ok nélkül, mert félhivatalos értesüléseink szerint a szabadulásukat követő három napon belül ketten vissza is kerültek, igaz, egyelőre csak a rendőrségi fogdába. Az viszont, hogy a szabadon bocsátandók száma nagy vonalakban hasonló a rendőrségnél betöltendő állások számával, csupán csak a véletlenek egybeesésének a számlájára írható… Hecser Zoltán