Az európai migrációra vonatozóan nemrégiben hivatalos közleményt hozott nyilvánosságra az Eurostat. Az uniós statisztikai intézet adatai nem becsléseken, hanem a tagállamok által közölt hivatalos számadatokon alapulnak. Románia esetében a jelentés olyan számadatokat tartalmaz, amelyek a kivándorlás tekintetében a nemkívánatos élvonalba sorolják országunkat. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy „hírünket” öregbítik Európában, de ennek nemigen lehet örvendeni… Az Eurostat tudósítása alapján 2017 januárjában több mint 3,2 millió román állampolgár élt a származási országáhozképest más európai államban. A kivándorolt hazánkfiai száma az utóbbi öt esztendő során mintegy 40%-kal gyarapodott, 2013-hoz viszonyítva körülbelül 900 ezer fővel. Első látásra némileg meglepőnek tűnik ez a tendencia, szem előtt tartva azt a vitathatatlan tényt, hogy országunkban az utóbbi időszakok során növekedtek a bérek. Szakelemzők szerint viszont a kivándorlásnak nem egyetlen mozgatórugója, sem pedig kiváltója a pénz. Vannak olyanok is – és nem is kevesek –, akiket úgymond a jobb munka- és életkörülmények csábítanak, valamint a szakmai és a társadalmi megbecsülés. Ez utóbbi főleg a mérnökök, a számítástechnikai szakemberek és az orvosok esetében szempont. Érdemes utalni a dinamikára is: 2013-ban a kivándoroltak állománya 2,3 millió főt számlált, 2015-ben már 2,7 milliót, majd 2016-ban elérte a 3 milliós küszöböt, a tavaly pedig azt meg is haladta. Nyomatékolandó, hogy az európai országokba kivándorolt román állampolgárokról van szó, ugyanis az öreg kontinensen túl az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, de a világ majd mindenik országában találni romániai emigránsokat, hol többet, hol kevesebbet. Maradjunk Európánál: a hivatalos statisztikák szerint Spanyolországban 2017 januárjában 683 797 román állampolgár szerepelt a hivatalos nyilvántartásokban, Németországban 507 062, az Egyesült Királyságban 332 349, Franciaországban 111 566, Ausztriában 92 095 és Belgiumban 79 702, majd következtek olyan uniós államok, ahol kevesebben. Ezek között találjuk Írországot 29 293 fővel és Magyarországot 24 ezer fővel. Van néhány olyan európai ország, ahol 1000-et sem éri a romániai kivándorlók száma: Litvániában 453 személy szerepelt a hivatalos nyilvántartásban, Észtországban 411, Horvátországban 975, Bulgáriában pedig 604. Nem szóltunk még, de szólunk a legjelentősebb befogadó országról, Olaszországról: ott 1 168 552 román állampolgár tartózkodott és élt 2017 januárjában. (Egyébként a 2018 januárjára vonatkozó adatokat csak majd a jövő esztendő elején hozzák nyilvánosságra, lévén, hogy az adatgyűjtés és annak feldolgozása igen időigényes.) Az érdekesség kedvéért utalhatunk arra, hogy vannak olyan európai országok, amelyek vonatkozásában az Eurostat nem tartalmaz adatokat az esetleg ott élő román állampolgárok számára vonatkozóan, s ez akár úgy is értékelendő, hogy az ottani nyilvántartásokban román kivándorlók nem szerepelnek. Ezek közt van Lettország, Izland és Montenegró. Szakelemzők szerint a 2017-es esztendő során némileg mérséklődött a kivándorlási tendencia, s ugyanakkor – ha nem is ugrásszerűen, de – megmutatkozott egy igen szerény hazatérési, azaz hazaköltözési tendencia is. Végezetül érdemes utalni egy nemrégiben készült tanulmányra is, amelyben többek között az szerepel, hogy országunkat 9 percenként hagyja el kivándorlási szándékkal egy személy. Ha utánaszámolunk, ez nem is olyan sok… Mármint ahhoz képest, amennyivel gyarapodott az emigránsok száma 2017 januárjában 2016 januárjához képest. Hecser Zoltán