Ha minden igaz, akkor a mai nap folyamán a helyi közigazgatási hatóságok köztisztviselői és közalkalmazottjai részvételével nagyszabású tiltakozó akcióra, sztrájkokra került sor. Legalábbis ezt közölték hétfőn egy sajtóértekezlet keretében a helyi közigazgatásban foglalkoztatottak érdekképviseletét ellátó szakszervezeti tömörülések illetékesei. Több szakszervezeti tömörülés, köztük a Köztisztviselők Országos Szakszervezete (SNFP) a Közigazgatási Szak­szervezetek Föderációja, a Sed Lex, a Pro Lex és a Proadministrația vezetői által tartott sajtóértekezlet témakörét a helyi közigazgatásban kibontakoztatandó tiltakozási akciók képezték. Annak során többek között nyomatékolták, hogy az alkalmazottak, a szakszervezeti tagok továbbra is elégedetlenek a közszférai egységes bérezési kerettörvény tervezetével, s követelik annak visszavonását, illetve újratárgyalását a szenátusban (ahol egyébként aznap a plénum napirendjén szerepelt, tegnap pedig újabb módosító indítványok nélkül került megszavazásra). Munkabeszüntetés A Köztisztviselők Országos Szak­szervezetének Elnöke, Sebastian Oprescu azt állította, hogy a jelenlegi politikai erő semmibe veszi Románia alkotmányát, amikor kizárja a helyi közigazgatási kategóriát a bérezési törvényről, egyszersmind megsértve a köztisztviselők jogállá­sára vonatkozó törvény ama előírását, miszerint a bérezést törvény révén állapítják meg, és nem a helyi tanács vagy a megyei tanács döntése révén. Hozzáfűzte azt is, hogy észrevételeik, javaslataik figyelembe vétele nélkül nem lehet elfogadni ezt a törvényt. Amúgy az elégedetlenségük kiváltó okai között szerepel, legalábbis érveik szerint az, hogy a törvényből kimaradt a helyi közigazgatásban foglalkoztatott személyzetre vonatkozó bérrács, szem elől tévesztették az alkotmánybíróság 2016/794-es döntését, valamint a köztisztviselők jogállására vonatkozó, 1999/188-as törvénynek a köztisztviselők bérezésével kapcsolatos előírásait. A nyilvánosságra került értesülések szerint május 24-én, azaz a mai nap folyamán a helyi közigazgatás teljes intézményrendszerében szünetel a tevékenység, s ebbe az akcióba állítólag több mint 120 000 köztisztviselő és közalkalmazott fog belekapcsolódni. A későbbiek során tömegtüntetést szerveznek a képviselőház előtt, amikor is annak munkaügyi és szociális védelmi szakbizottságában megvitatják a törvénytervezetet. Egyébként e törvényt illetően a képviselőháznak ügydöntő hatásköre. Az államelnök helyesli A kilátásba helyezett tiltakozó akciók kapcsán újságírói kérdésre válaszolva Klaus Johannis államelnök azt állította, hogy a szakszervezeti tagoknak valós okuk van az aggodalomra. „Az a megközelítés, amit a parlamentben láttam, úgy vélem, hogy bizonyos jobbításokra szorul. Nem hagyhatom az emberek bérezését – s különösképpen a helyi közigazgatásban foglalkoztatott tisztviselőkét – valahol a levegőben. Közfunkcióról lévén szó, azt fenntartható módon, komolyan kell kezelni országos szinten. És e tekintetben igazuk van a szakszervezetieknek, amikor aggódnak. Én azt hiszem, hogy megértésre találtatik ez az aggodalmaskodás, és a törvénytervezetet ki fogják igazítani, mert ellenkező esetben a helyi közigazgatás számára annak nem lehet kellő értéke.” Közvetett módon tehát helyeselte a szakszervezeti tömörülések követeléseit. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a kifogásolt problémákat nem orvosolják a törvény elfogadása során, annak kihirdetését megtagadja-e, konkrét választ nem adott, csak annyit mondott: „Most nem erről beszélünk, elmondtam véleményemet, mert megkérdeztek.” Emlékeztetnénk arra, hogy a minap tiltakozó akciókat helyezett kilátásba az egészségügyiek szakszervezete, a Sanitas Föderáció is, néhány nappal ezelőtt pedig spontán sztrájkokra került sor a közpénzügyi intézményrendszerben stb. Mindezek olyan előjelek, amelyek megfontolásra kell hogy késztessék a honatyákat, de ugyanakkor esetleg problematikussá tehetik a bérezési törvény július 1-jei hatályba léptetésének időpontját. Hecser Zoltán