Az elmúlt hét országos szinten eseménydúsnak bizonyult, s ebben az összefüggésben utalhatunk a „börtönirodalom” jelentette botrány terebélyesedésére, olyan törvények megjelenésére és hatályba lépésére, amelyeket Klaus Johannis államelnök hirdetett ki január 9-i hazatérését követően. A szerdai kormányülésre, amely során memorandumot fogadtak el a közszférai bérezési törvény tervezetére, illetve az országos minimálbér megállapítási mechanizmusára vonatkozóan. Belelendült idei tevékenységébe a DNA is, „néhány” látványos akcióval, illetve eljárással rukkolva ki. Talán nem ment meglepetésszámba az, hogy a DNA ügyészei hivatalból vizsgálódni kezdtek a „börtönirodalom” kapcsán. Nem, mert fennáll az elkövető pártolása (favorizarea faptuitorului) bűntény elkövetésének a gyanúja, azon segélynyújtási módozat révén, aminek nyomán annak a látszatát keltették, hogy egyes korrupciós bűntettekért elítélt személyek esetében teljesültek a feltételes szabadlábra helyezés törvényes feltételei. Ebben egyrészt érintettek lehetnek – legalábbis elméletileg azok az egyetemi káderek, akik az elítéltek által írt könyvek, tanulmányok, szakdolgozatok stb. esetében ajánlásokat fogalmaztak meg, illetve „hitelesítették” a művek tudományos értékét, vagy éppenséggel az elítéltek „nevében” dolgoztak ki látszólag tudományos jellegű tanulmányokat. Másrészt pedig az Országos Börtönadminisztráció (ANP) illetékesei is túlontúl „nagyvonalúan” jártak el a szabadlábra helyezéssel kapcsolatos előírások betartása, betartatása tekintetében. Ezzel egyidejűleg állásfoglalást fogalmazott meg a tanügyminiszter, valamint az igazságügy-miniszter is. Ugyanakkor egyik-másik egyetemnél belső vizsgálatot kezdeményeztek. Az érintett egyetemi káderek egy része is megszólalt, valóságos „védőbeszédet” fogalmazva meg, de nem a szerzők védelmezése érdekében, hanem saját maguk „tisztára mosása” végett. Ha így folytatódnak a dolgok, akkor rövid időn belül a „börtönirodalomnak” lesz egy „járulékos irodalma” is… Visszatérve a DNA ténykedéseire, január 12-én bűnvádi eljárást kezdeményeztek a Brăila municípiumi rendőrség egykori főnökhelyettese, Coada Petre Mihăiţă (aki jelenleg a Román Rendőrség Főfelügyelőségénél tevékenykedik külföldi küldetésben) ellen. A nevezett személy 2013 augusztusában együtt két beosztottjával meghamisított egy eljárás során hivatalos okiratokat, majd utólag Coada megakadályozta egy erőszakos cselekedetet elkövető személy elleni eljárás megindítását. A rendőrtiszt ellen szolgálati visszaélés és az elkövető pártolása bűntényeinek elkövetése gyanújával indult eljárás. Két egykori beosztottja, Chelase Viorel és Sasu Virginel rendőrök ellen pedig bűnpártolás és közhivatalnok által elkövetett közirathamisítás bűntetteinek az elkövetése gyanújával. A DNA által ugyancsak január 13-án elindított eljárás nyomán, január 14-én 30 napra előzetes letartóztatásba került Sinaia város rendőrparancsnoka, Tudorica Marin befolyással való üzérkedés, valamint a funkciójával összeegyeztethetetlen pénzügyi műveletek lebonyolítása bűnténye elkövetésének alapos gyanúja okán, s vele együtt „vonult be” Simion Cristian Bogdan sinaiai üzletember, akit befolyás megvásárlása és a funkcióval összeegyeztethetetlen pénzügyi műveletek lebonyolításában való bűnrészességgel vádoltak meg. Ebben az ügyben érintett a sinaiai rendőrség másik tisztje is, Roşca Ionuţ, de ő szabadlábon védekezhet, lévén, hogy az eljárás során együttműködött az ügyészekkel. Nemzetbiztonságot sértő favágás… A Hivatalos Közlöny január 14-i számában jelent meg a Románia nemzetbiztonságára vonatkozó 1991/51-es törvényt kiegészítő 2016/2-es törvény. Ennek a törvénynek a révén hozzátoldtak ahhoz a szakaszhoz, amely felsorolja a nemzetbiztonságra nézve fenyegetést jelentő cselekedeteket, ténykedéseket. Íme az új bekezdés szövege: „minden olyan akció vagy cselekedet hiánya, amelyek sértik Románia gazdaságstratégiai érdekeit, azok, amelyek következtében veszélybe kerülhetnek, tönkremehetnek, károsulhatnak vagy törvénytelenül ügykezelődnek a természeti erőforrások, az erdő-, a vadászati és a halászati állomány, a vizek és más hasonló erőforrások, valamint monopolizálódhat vagy leblokálódhat az azokhoz való hozzáférhetőség, országos vagy regionális szintű következményekkel”. Tehát kitágul azoknak a jobbára bűncselekményeknek is minősülhető cselekedeteknek, akcióknak, ténykedéseknek stb. köre, amelyek nemzetbiztonsági fenyegetettséget jelenthetnek. Egyébként a törvénymódosítást az elmúlt esztendő májusában kezdeményezte a liberális párt 50 honatyája, s annak kiváltó oka tulajdonképpen az illegális erdőirtás, fakivágás volt. A megindokolási beterjesztésben tételesen utalnak a kezdeményezők arra, hogy nemzetbiztonság szempontjából sérülékenységet jelent az illegális fakivágás, s ennek okán annak szerepelnie kell azon cselekedetek között, amelyek fenyegetettséget jelentenek arra nézve (mármint a nemzetbiztonságra). Ennek azért is van meg a maga jelentősége, mert a törvény hatályba lépését követően az illegális fakivágás büntetőjogi szempontból is másképpen minősítendő. Egyébként a szaktárca vezetője, Cristina Pașca Palmer a múlt csütörtökön kijelentette, hogy az erdővédelem terén is szükség lenne egy, a Korrupcióellenes Országos Igazgatósághoz (DNA) hasonló intézményre. Feltételezzük, hogy az erdőőrségre gondolt, amely létrehozására vonatkozóan még a múlt esztendő júniusában született meg a 2015/32-es sürgősségi kormányrendelet, illetve szeptemberben a 2015/743-as kormányhatározat. Arról nemigen tudni, hogy ez a testület ténylegesen létezik-e, illetve megkezdte-e a tevékenységét, de olyasmit hallani, hogy amolyan kivárás következett be, azaz megvárják a kormányrendeletnek a parlament általi jóváhagyását. Amúgy a miniszter asszony is utalt arra, hogy az erdőőrség alkalmazottai számára feddhetetlenségi kritériumokat fog megállapítani a szaktárca. Akkor csak várakozzon, de a tulajdonképpeni DNA jelenléte az erdészet életében már megmutatkozott: egy törvénytelen visszaszolgáltatási büntetőeljárási ügycsomóban, amelyben mások mellett főszereplő a volt képviselő, Viorel Hrebenciuc és annak fia Andrei, valamint Ioan Adam szociáldemokrata képviselő, de érintett a Romsilva vezérigazgatója is, Adam Crăciunescu, akit azzal vádoltak meg, hogy 2013-tól kezdődően szembefordult a Romsilva érdekeivel, akadályozva bizonyos bírósági eljárások kezdeményezését, s ilyenképpen szolgálati visszaélést követett el. Az ügycsomó jelenleg átkerült a bírósághoz. Mindennek okán lépnie kellett a tárcavezetőnek is, aki múlt szerdai rendeletével visszahívta a Romsilva ügyvezető tanácsából Crăciunescut. Ennél többet nem tehetett, mert vezérigazgatói tisztségéből nem válthatta le, mert az nem tartozik a hatáskörébe. Csütörtökön viszont Crăciunescu az ügyvezető tanács ülésén benyújtotta a szóban forgó funkcióból való lemondási nyilatkozatát, s ugyanakkor bejelentette, hogy március 21-től kezdődően lemond az ügyvezető tanácsi mandátumáról is. Egyébként mandátuma 2017-ben járt volna le, s ő lemondását személyi okokkal indokolta meg. Térjünk vissza a nemzetbiztonságra, de másabb megközelítésben, illetve összefüggésben: a Hivatalos Közlöny január 13-i számában jelent meg a minősített dokumentumok kézbesítői tevékenysége számára biztosítandó szállítóeszközökkel kapcsolatos, valamint egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2015/43-as sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2016/3-as törvény. Abban a tavalyi sürgősségi kormányrendeletben az is szerepelt, hogy a parlamenti pártok elnökei számára védelmet biztosíthat a SPP (az őrző-védő szolgálat). Amúgy ennek a szolgálatnak a megszervezését és működését az utólag módosított és kiegészített 1998/191-es törvény szabályozza. A 2016/3-as törvény pontosít: amennyiben azt „kérelmezik”. A most hatályba lépett törvény értelmében ezentúl az őrző-védő szolgálat (SPP) tevékenysége nem képez államtitkot! Autópályás egy helyben topogás Közismert, hogy az elmúlt esztendőben országunkban több mint szerénynek nevezhető autópálya-építési munkálatra került sor, de annál „hangzatosabb” volt egy már használatba adott autópálya-szakasz lezárása: 2014 novemberében adták át a Szeben–Szászváros közti autópályát, a következő év szeptemberében, azaz alig tíz hónap múltán, Szelistye és Konca között egy hat kilométeres szakasz földcsuszamlás „áldozata” lett. Az első repedések egyébként még 2014-ben megjelentek, de akkor senki sem vette komolyan a történéseket, azt állították, hogy azok könnyen kijavíthatók. A természeti erők viszont nem hallgattak az építőkre. Nem is hallgathattak, mert a kivitelezés során azok nem számoltak az esetleges földcsuszamlások bekövetkeztével, pontosabban nem tartották tiszteletben a tervezők által leszögezett eljárásokat, megoldásokat. Most már azt is tudni, hogy egyelőre szó sem lehet a helyreállítási munkálatokról, pontosabban legjobb esetben is csak szeptemberben kerülhet sor a forgalom megnyitására. Múlt szerdán a szállításügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a kivitelező olasz céggel, a Salini-Impregilióval szerződést bontanak. Ezt követően pedig közbeszerzési eljárást írnak ki a helyreállítási munkálatokra. Nos, ennek a fényében állítható az, hogy szeptember előtt semmiképpen sem fejeződhet be a helyreállítás. A rég beharangozott Comarnic–Brassó közötti autópálya építése továbbra sem akaródzik kibontakozni: a Comarnic–Predeal közötti négy kilométerre kiírt licit dugába dőlt, ugyanis az egyetlen benyújtott pályázatot, a Spedition UMB cégét elutasították annak okán, hogy nem válaszolt a tisztázó jellegű kérdésekre. Hecser Zoltán