Több mint három évvel ezelőtt jelent meg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ama 2014/46-os irányelve, amely révén módosították a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37-as irányelvet. A megindokolási szövegrész szerint erre többek között azért volt szükség, mert az 1999-es évi irányelv kizárólag a forgalmi engedély kiadásáról/kibocsátásáról rendelkezett, rendelkezik, de a tapasztalatok szerint viszonylag gyakran előfordultak olyan esetek is, amikor adott gépjármű közutakon történő használata – műszaki állapotából adódóan – kockázatot jelent. Nos, ennek okán vált indokolttá a jármű közúti forgalomba való részvételi jogának bizonyos időre szóló felfüggesztését lehetővé tenni. Erre a felfüggesztésre viszont olyan eljárás keretében kell sor kerüljön, hogy annak megszüntetését követően ne kelljen újabb nyilvántartásba vételi eljárást lefolytatni. A módosításokat előíró 2014-es esztendei irányelvben az is szerepel: „a tagállamok legkésőbb 2017. május 20-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek”. Továbbá az átültetés tekintetében utalás van arra is, hogy az elfogadott rendelkezések 2018. május 20-tól kerülnek alkalmazásra. Az elmúlt több mint három esztendő során a mindenkori román kormányok nemigen igyekeztek az átültetésre vonatkozó rendelkezésekkel. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy kifutottak az időből. Végül is megkésve ugyan, de a Tudose-kormány lépett: a testület augusztus 18-i ülésén tűzte napirendre a 2014/46-os irányelv rendelkezéseinek kérdéskörét, s elfogadásra került egy kormányrendelet. Ama 2017/14-es kormányrendeletről van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették a közúti közlekedésre vonatkozó 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet, és amely a Hivatalos Közlöny augusztus 23-i számában jelent meg. Jó néhány módosítást és kiegészítést tartalmazó, jobbára technikai jellegű jogszabályról van szó. Mint újdonság, a leglényegesebb az, amire amúgy hangsúlyt fektet az irányelv is: törvényes lehetőség megteremtése arra, hogy fel lehessen függeszteni a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművek közúti forgalomban való részvételének a jogát. Egy új fogalomról van szó, nevezetesen a bejegyeztetés felfüggesztéséről, ami kizárólagosan egy adminisztrációs művelet, ami révén időlegesen megtiltható annak a járműnek a közúti forgalomban való használata. A bejegyeztetés nem tekintendő megsemmisítettnek, és a felfüggesztési periódust követően a forgalmi engedély visszaszolgáltatandó. Úgyszintén utalni kell arra is, hogy a jármű forgalmi engedélyének a felfüggesztése nem mentesíti arra az időszakra a tulajdonost a helyi költségvetéssel szembeni adókötelezettségei teljesítése alól. Amúgy a felfüggesztés tényét „rögzítik” egy új országos nyilvántartásban is, nevezetesen a Hajtási Jogosítványok és a Bejegyeztetett Járművek Országos Nyilvántartási Törzskönyvében, amelynek „ügykezelője” a Járműbejegyeztetési és Hajtási Jogosítványi Igazgatóság (DRPCIV). Ebből a regiszterből egyébként a felfüggesztésre vonatkozó adatokat a felfüggesztés megszűnésének időpontjától számított öt év múltán törlik. (A szóban forgó országos nyilvántartásba bekerülő adatokra vonatkozóan miniszteri rendeletet kell hozni, s annak határideje november 1.) „Képlékeny”… Meglátásunk szerint akár vitákra is adhat majd okot a jogszabály 10-es szakaszának a módosítása. Ez a szakasz arról rendelkezik, hogy mikor is tilos adott járművel a közúton közlekedni. S azok között szerepel az is, hogy azokkal a járművekkel, amelyek „műszaki szempontból nem felelnek meg”. Az eddig hatályos jogszabályban az szerepelt, hogy a műszaki hiányosságokat (deficiențele tehnice) a közlekedésrendészetiek állapítják meg. A módosított szövegben viszont csak a járművek hiányosságaira (deficiențele vehiculelor) van utalás. Eddig világos volt, hogy műszaki hiányosságokról (meghibásodásokról) van szó. Most viszont nem tudni, hogy mit is takar a „hiányosság” fogalma. Azt, amit „úgy lát” az a közlekedésrendészeti rendőr? Amúgy az eddigi megfogalmazás is vitatható volt, hisz a megfelelő tárgyi és eszközfeltételek hiányában szakszerű és érdembeni módon nemigen lehetett megállapítani azt a „műszaki hiányosságot”. Átírási kötelezettség A 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet kiegészítő egyik új előírás szerint eladás (tulajdonjog-átruházás) esetén, amennyiben az új tulajdonos a jármű tulajdonjogának a megszerzése időpontjától számított 90 napon belül nem kérelmezi a tulajdonjog átírását, hivatalból felfüggesztendő a forgalmi engedély. Vonatkozik ez azokra az esetekre is, amikor lejárt az időszakos műszaki felügyelet (ITP) érvényessége. A szóban forgó átírási mechanizmus keretében az az adóhatóság, amelyre hárul a fiskális nyilvántartásból való kivétele az egykori tulajdonosnak, arra is kötelezett lesz, hogy közölje az elidegenítés tényét az adóügyi adatközlés révén. Erre öt munkanap áll rendelkezésre, az adatközlési kötelezettség pedig az illetékes forgalomba bejegyeztetési hatósággal szemben áll fenn. Ugyanakkor ezen utóbbi hatóság a szóban forgó közléstől számított 30 napon belül a jármű elidegenítésére vonatkozóan bejegyzést eszközöl a már fentebb említett országos nyilvántartásban. Továbbá: a közlekedésrendészeti rendőrségnek hozzáférhetőségi joga lesz ehhez az országos regiszterhez, hogy ilyenképpen számot adhasson arról, hogy adott gépjármű esetében létezik-e ITP, illetve az érvényes-e. Fokozatos gyakorlatba ültetés A kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelentésének időpontjától számított tíz napon belül, azaz szeptember 2-től válik hatályossá. Kivételt képez az az előírás, miszerint az autópályákon, a gyorsforgalmi utakon és a hazai európai (E) utakon a gépkocsivezetők nappal is kötelezettek a rövid fény (luminile de intâlnire) vagy a nappali menetfény (luminile pentru circulația diurnă) használatára. Amúgy ennek a kötelezettségnek a nem teljesítése szabálysértést jelent és büntetendő. Ugyanakkor a kormányrendelet V. szakasza értelmében a jogszabály előírásai 2018. május 20-tól alkalmazandóak, kivételt képezve a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos, valamint a hajtási jogosítványok kibocsátásával kapcsolatos ama előírások, amelyek értelmében bizonyos adatokat be kell jegyezni a Hajtási Jogosítványok és a Bejegyeztetett Járművek Országos Nyilvántartási Törzskönyvébe. Az új kormányrendelet tartalmazta előírások népszerűsítése érdekében a közlekedésrendészeti, valamint a járműnyilvántartási közszolgálatoknak széles körű tájékoztató akciókat kell kibontakoztatniuk. Talán erre azért is szükség lehet, mert módosultak a 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletnek a forgalmi engedély visszatartására vonatkozó 112-es szakaszának az előírásai is. Amúgy a 2014/46-os, illetve az 1999/37-os irányelvek tárgykörébe helyezhető a belügyminiszternek ama 2017/98-as rendelete, amely ugyancsak a Hivatalos Közlöny augusztus 23-i számában jelent meg. Annak révén módosította és kiegészítette a forgalmi engedély tartalmára, méreteire és formájára vonatkozó 2006/1454-es rendeletet. Ezek szerint – ahogy az kiderül a mostani rendelet mellékletéből – a jövőben másabb lesz minden tekintetben a forgalmi engedély. Mit is jelent a „jövő”? A most megjelent miniszteri rendelet 2018. május 28-tól válik hatályossá. Hecser Zoltán