Több sajtóorgánumban is arról olvashattunk, hogy „sikerült 5,9 millió lej értékű költségvetés-kiegészítést eszközölnünk a Hargita megyei gyermekvédelem részére”. Ezt egyébként egy RMDSZ-es honatya adta hírül. Lehet, hogy így volt, s nem kívánunk vitatkozni senkivel, de valamit csak meg kell jegyeznünk: amint már arról lapunk szeptember 24-i számában is beszámoltunk, nemcsak a Hargita megyei gyermekvédelem részesült pótlólagos költségvetés-kiigazításban, hanem az ország összes megyéje, úgy ahogy azt előírja a szeptember 20-i kormányülésen elfogadott 2018/758-as kormányhatározat. Az a Hivatalos Közlöny szeptember 21-i számában jelent meg, és szeptember 23-án vált hatályossá. Annak értelmében 337 millió lejt utaltak ki a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, s abból részesült viszonylag szerényebb arányban, mintegy 9 millió lejben, Hargita megye, s abból az összegből 4,5 millió lej fordítandó a tulajdonképpeni gyermekvédelemre. Amúgy voltak olyan megyék is, amelyek számára több mint 10 millió lejt is kiutaltak. Vajon megállhatja-e a helyét az a feltételezés, miszerint egyik vagy másik megyének annyi jutott, amennyit valakik „kiharcoltak”… Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által évente nyilvánosságra hozott, a finalizált lakások számára vonatkozó számadatokból egy a maga nemében érdekes, de egyben elszomorító következtetésre juthatunk: évről évre csökken a felépített lakásonkénti átlagfelület. Ezt egyértelműen bizonyítja a nemrégiben nyilvánosságra hozott múlt esztendei helyzetjelentés: a tavaly összesen 51 578 lakás építése fejeződött be, s azok összfelülete 7 166 530 m2 volt. Ez azt jelenti, hogy a lakásonkénti átlagfelület 139 m2 volt. Ez 2010-től errefele a legkisebb felület. Amúgy 2000 és 2007 között az növekvő tendenciát mutatott, elérve a 164 m2/lakást. Azt követően némi hullámzás következett be, majd 2012-től errefele egy erőteljes „zsugorodás”: 2012-ben a szóban forgó átlag még 164 m2 volt, 2014-ben már csak 150 m2, 2016-ban 141 m2, a tavaly – amint már arra utaltunk – 139 m2. Sajnos egyre gyakoribbá vált, hogy az ingatlanfejlesztők nem tartják be azokat a minimális mérethatárokat, amelyekre őket kötelezi az 1996/114-es törvény, a lakástörvény. Az augusztus 23-i kormányülésen egy egész sor stratégiai beruházás került jóváhagyásra, s azok között van egy új lakóövezet felépítése is, amely négy luxus lakóparkot és nyolc ötcsillagos, több mint 4000 szobás szálloda felépítésére vonatkozik. Ez a New Costinești elnevezésű nagyszabású beruházás a tengerparti Costinești és Augusztus 23 külterületén épülne fel egy 2,2 kilométeres tengerparti sávon, több mint 800 hektárt jelentő területen. Mindez elolvasható egy, a kormány által közölt dokumentumban. Igen ám, de a minap az derült ki, hogy minderről csak utólag szerzett tudomást a két település polgármestere. Amúgy a beruházást a kormány elképzelése szerint PPP rendszerben építené, pontosabban építtetné fel a kormány. A területek döntő hányada mezőgazdasági terület, s jobbára magántulajdonban vannak. Az már csak hab a tortán, hogy a két település polgármesterei szerint 800 hektárnyi terület abban a sávban nem is létezhet, továbbá a területek egy része a vasúti infrastruktúra védelmi zónájában található, Costinești közelében pedig van egy katonai radarfelderítési állomás, s attól az állítólagos helyszíntől körülbelül másfél kilométerre van Konstanca megye ökologikus szeméttárolója. Feltételezzük, hogy a potenciális külföldi befektetők máris azon „serénykednek”, hogy beazonosítsák azt az „ígéretes” 800 hektárt… HN-összeállítás