A koronavírus-járvány kitörése óta eltelt kilenc hónap adatait elemezte az Erdélystat, figyelembe véve a fertőzöttségi és halálozási mutatókat korosztályok, régiók és megyék szerint. A 2020. február 26. és november 14. közötti statisztikák szerint a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött romániai lakosok ismert száma 352 423 volt, ami a rezidens lakosság 1,8 százalékát tette ki.

A fővárost követően a leginkább érintett megyék többsége erdélyi: Brassó, Szeben, Fehér, Kolozs, Szilágy, Ilfov, Temes, Prahova és Arad megyékben haladta meg az ismert fertőzöttek száma a lakosság 2 százalékát. Korcsoportok szerint a legtöbb pozitív tesztet a 30 és az 59 év közötti, aktív korosztályok esetében regisztrálták. A kiskorúak körében nagyon alacsony, a 60 év felettiek körében pedig átlagos a fertőzöttségi arány. Nagy valószínűséggel a különbségek hátterében az eltérő tesztelési gyakoriság áll: a betegségen alapvetően tünetmentesen áteső gyerekek, fiatalok kisebb mértékben végeznek koronavírus-tesztet, míg az aktív korosztály (saját vagy munkaadói kérésre) nagyobb arányban.

Az idősek a leginkább érintettek
A halálozási mutatók korosztályonkénti eltérése nagyon jelentős. Az életkor növekedésével egyenes arányban nő a halálozási arány. Míg a kiskorúak esetében ez 0,001 ezrelék (5 elhunytat regisztráltak 2020. november 14-ig), a 20–29 évesek körében 0,02 ezrelék, a 30–39 évesek körében 0,04 ezrelék, a 40–49 éves körében 0,13 ezrelék, az 50–59 évesek körében 0,39 ezrelék, a 60–69 évesek körében 0,92 ezrelék, a 70–79 évesek körében pedig 1,80 ezrelék. A leginkább érintettek a 80 év felettiek, az ebbe a korcsoportba tartozók 2,46 ezreléke hunyt el Covidban (vagy Coviddal), azaz minden 405-ik idős lakosra jut egy koronavírus-halálozás.
Az elhalálozások több mint felét a 70 év feletti személyek körében regisztrálták, ez Székelyföldön eléri a kétharmados arányt. Az elhunytak 37 százaléka az 50–69-es korosztályba tartozik, ez alapvetően a Partiumban átlag feletti Erdélyen belül (40 százalék). A Covid-halálozások mintegy 6 százalékát teszik ki az ötven év alattiak, jelentősebb arányok Közép-Erdélyben (8,2 százalék) és a Bánságban (7,1 százalék) vannak a jelenlegi adatok szerint.
Érdekes módon a halálozási mutatók nincsenek összefüggésben a fertőzöttségi mutatókkal. Például a fővárosban alacsony az érintettség, a magas fertőzöttségi arány (2,7 százalék) ellenére a lakosságra vetített halálozási arány 0,36 ezrelék. Erdélyen belül leginkább a dél-erdélyi régió érintett, Szeben, Brassó és Hunyad megyében is 0,6 ezrelék feletti a Covid-halálozások aránya a rezidens lakossághoz viszonyítva. A bánsági megyék közül Arad (0,82 ezrelék) és Krassó-Szörény (0,72 ezrelék) érintett, Temesben bár magas a fertőzöttségi ráta, viszonylag alacsony a halálozási arány (0,45 ezrelék).
Ez hasonló mértékű a két székelyföldi megyében is, Hargitában 0,48 ezrelék, Kovásznában pedig 0,40 ezrelék. A Partiumban Szilágy és Bihar nagyon hasonló halálozási aránnyal bír, a rezidens lakosság 0,5 ezreléke hunyt el a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben a járvány kitörése és 2020. november 14. között. Szatmár megye országos viszonylatban is jól áll, a halálozási arány csupán 0,15 ezrelék jelenleg. Közép-Erdélyben is kedvező a helyzet, alapvetően Kolozs megyében, itt a magas fertőzöttségi (tesztelési) arány mellett csupán 0,11 ezrelék a halálozási arány. Maros megyében enyhén átlag feletti, 0,58 ezrelék.
Az egyes régiók, megyék közötti eltérések a járvány terjedésén túl nagy valószínűséggel a tesztelési gyakorisággal, a lakosság általános egészségi állapotával, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságával függhetnek össze. Erre utalnak a bukaresti, Kolozs, Temes vagy akár Brassó és Szeben megyei adatok, ahol magas az ismert fertőzöttek aránya, viszont a halálozási ráták viszonylag alacsonyak.

Befolyásolja a demográfiai adatokat is
Az elemzés röviden kitér arra is, hogy a járvány közvetett hatásai miként érinthetik majd a demográfiai trendeket. Bár a Covid-halálozások mintegy 3-4 százalékát teszik ki az április és augusztus közötti országos összhalálozásnak, ez a járvány terjedésével tovább nőhet. Az is valószínűsíthető, hogy az idei évben a halálozások száma a korábbi évek trendjeinél nagyobb arányban fog növekedni, április és augusztus között mintegy 5 százalékos halálozási többlet volt Romániában az előzetes statisztikai adatok szerint.
Az is egyértelmű, hogy a ha­lálozási többlet nem írható (majd) közvetlenül a koronavírus számlájára, a statisztikákban kimutatható „halálozási felesleg” jelentősen meghaladja a Covid-halálozásokat. Ebben a megközelítésben a járvány közvetett hatása a lakosság egészségi állapotára és a halálozások alakulására nagyobb mértékű lehet, mint a Covid-19 betegség. Ezt jól érzékelteti az egészségügyi rendszer igénybevételének alakulása az idei évben, a kórházi kiutalások (alapvetően a fekvőbeteg-ellátás) száma majdnem felére esett március és október között a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Az egészségügyi problémák elhanyagolása, a krónikus betegségek kezelésének megszakítása, a szűrővizsgálatok elhalasztása a népesség egészségi állapotának jelentős hanyatlásához vezethet – hívja fel a figyelmet az Erdélystat közleménye. A teljes elemzés az Erdelystat.ro honlapon olvasható.