A legfelsőbb bíróság tegnap jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek visszaszolgáltatását. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Legfelsőbb Ítélő- és Sem­mítőszék elutasító határozatát veszélyesnek és károsnak tartják a visszaszolgáltatási folyamatra nézve. Jogerősen elutasította tegnap a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek visszaszolgáltatását. A bírói testület háromszori halasztás után hozott döntést a restitúció elutasításáról. Az ítélet kivonatában az szerepel, hogy a fellebbezést a legfelsőbb bíróság megalapozatlannak találta. A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit az 1948-as államosítás során a református egyháztól vették el. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak. Később azonban egy feljelentés nyomán a korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig a város tulajdonába juttatták. Az egyház újabb restitúciós kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói ítélőtábla nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdetett ítéletet. Az ítélethirdetést követően Kató Béla püspök és Fekete P. P. János főgondnok kézjegyével ellátott közleményt adott ki az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége. Mint írják, az elnökség „szomorúan vette tudomásul, hogy – bár újabb érvekkel bizonyította, hogy a Református Székely Mikó Kollégium tulajdonosa volt – a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék elutasította a Református Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását”. A dokumentum szerint „kiemelkedően fontos ez a döntés, hiszen az egyházi javak restitúciójában precedenst teremthet”, „ahogyan azt korábban bemutattuk, a korabeli telekkönyvezés nem a mai standardokat vette figyelembe, ezért a kor hatályos telekkönyvezését kellett volna a bíróságnak figyelembe vennie”. A továbbiakban az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy „ma akármelyik történelmi egyház javait elveheti az állam bírósági úton ilyen érvrendszerrel, ahogyan ennek többször is tanúi voltunk az elmúlt időszakban”, éppen ezért a visszaszolgáltatási folyamatra nézve „veszélyesnek és károsnak” tartják a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasító határozatát. A püspök és a főgondnok leszögezi, hogy „az Erdélyi Református Egyházkerület nem mond le egyetlen tulajdonáról sem, tartozunk azzal iskolaépítő elődeinknek, hogy minden lehetőséget megragadunk, hogy javainkat visszaszerezzük és elődeink által megszabott rendeltetésüket betöltessük”, ugyanakkor az aláírók hangsúlyozzák: „A 450 éves vallásszabadság gyakorlásában, még ha meg is próbálnak akadályozni, nem lehet és nem szabad alkut kötni. Éppen ezért, ha elvesznek valamit tőlünk, újat fogunk építeni. Ha akadályokat gördítenek elénk, új utakat keresünk. Ha megpróbálnak elhallgattatni, új módot találunk az ige hirdetésére.” A dokumentum hangsúlyozza, hogy „az Erdélyi Református Egyházkerület előtt egyetlen járható út áll, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fogunk fordulni, igazunkért a végsőkig ki fogunk állni.” „Az Erdélyi Református Egyházkerület tudomásul veszi a bíróság döntését, de az iskola történetére visszatekintve tudjuk, hogy alapítása után 72 évet volt az egyház tulajdonában, majd 54 évet bitorolta a kommunista állam. A 2002-es restitúció után 12 évet volt az egyház tulajdonában, majd 2014-ben újra elvették. Ezek a számok azt mutatják, hogy az idők változnak. Karácsony előtt, adventben arra tekintünk, aki azért jött erre a földre, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Ezért ügyünk nyerésre áll” – zárja a sajtóhoz eljuttatott közleményét az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége. HN-összefoglaló