A kormány jogszabályjavaslatát 199 képviselő támogatta, 39-en elutasították, 17-en tartózkodtak a szavazáskor. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az új nyugdíjtörvény tervezetét módosításokkal fogadta el hétfőn a képviselőház munkaügyi bizottsága.
A testület jelentése hangsúlyozza, hogy a tervezet célja egy pénzügyileg fenntartható nyugdíjrendszer jogi keretének a megvalósítása. A jogszabályjavaslat a hozzájárulás elvén nyugszik, és a gazdasági realitáshoz igazodó indexálási mechanizmust ír elő.

A jogszabály előírásai
Az elfogadott tervezet szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás nyomán.

A jogszabály azt is előírja, hogy

a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje).

Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz.
A képviselőház munkaügyi bizottságában elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók.

A tervezet azt is előírja, hogy a külföldön élő román állampolgárságú nyugdíjasoknak életbenléti igazolást kell aláírniuk az illető ország hatóságai előtt.

A szenátus múlt héten fogadta el a tervezetet, amelynek hatálybalépése esetén jövőre 4,7 millió érintett nyugdíját számolják újra. A képviselőház döntő házként szavazott róla.

Megszavazták, de nem maradéktalanul elégedettek
Az RMDSZ megszavazta a törvényt, ugyanakkor a jogszabály elfogadása után kiadott közleményükben nem tartották elégségesnek a nyugdíjemelés mértékét.
„Erkölcsi kötelességünk a nyugdíjasokat támogatni, ezért is szavaztuk meg a nyugdíjpont növelését 13,8 százalékkal.

A nyugdíjemelés mértéke azonban nem elégséges, nagyobb támogatást akartunk volna nyújtani a kisnyugdíjasoknak. Nem csak ez a baj a törvénnyel, hanem hogy nélkülözte a vitát.

Gyorsított, sürgősségi eljárásban, a kormány nyomására kellett megszavaznia a parlamentnek a törvényt. Szükség lett volna nagyobb szakmaiságra azért, hogy ne kelljen rövid időn belül újra és újra módosítani és javítani” – írták.
A közlemény Csép Éva Andreát, az RMDSZ családügyi politikusát idézte, aki szerint a törvény messze nem tökéletes, és a sürgősségi parlamenti eljárásban tárgyalt verzió nem tér ki bizonyos kategóriákra. 

„A most elfogadott törvény erőssége, hogy felszámolja a társadalmi egyenlőtlenségeket azáltal, hogy bevezeti az úgynevezett „stabilitási díjazást” – azaz többletpontokat ad a kötelezően ledolgozott 25 év utáni munkára. Ezzel ösztönzi az aktív munkavállalást, előnyben részesíti a hozzájárulás elvét, valamint kiszámíthatóságot nyújt”

– fogalmazott Csép Éva Andrea. A szövetség ugyanakkor nehezményezi, hogy több javaslatukat nem fogadta el a parlament.
„A nyugdíj vásárlóerejének megőrzése a legfontosabb, hiszen a százalékbeli növekedés sokszor minimális pénzbeli emelkedést eredményez, ezek felszámolása érdekében, az újraszámításig javasoltunk havonta egy 250 lejes pluszjuttatást a kisnyugdíjasoknak, valamint a 13. nyugdíj bevezetését azok számára, akiknek az országos átlagnyugdíj alatt van a havi bevételük. Továbbá

a családpolitikai rendszer támogatásáért nem büntetni, hanem jutalmazni kell az anyákat, akik gyereket vállalnak, a gyermeknevelési szabadságon kapott nyugdíjpontokon emelni kell, hiszen egy társadalom akkor vallhatja, hogy családcentrikus, ha minden szinten megteremti a feltételeket ahhoz.

Sajnos ezeket a javaslatainkat ezúttal visszautasították, de a munkát folytatjuk, az RMDSZ továbbra is a méltányos nyugdíjas évek biztosítása érdekében dolgozik” – idézte a közlemény Csép Éva Andreát.