Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot tegnap az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Mladic ügyvédje fellebbez. [caption id="attachment_60778" align="aligncenter" width="509"] Ratko Mladic. Kijátszották az utolsó kártyát Fotó: slobodnadalmacija.hr[/caption] Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legnagyobb mészárlásnak Európában. A „Balkán mészárosának” is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992–1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A törvényszék egyebek mellett felelősnek mondta Mladicot a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, amelyek során a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost ágyúzták és lövették orvlövészekkel. Kiemelték: a volt parancsnok nagyban hozzájárult a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok „tartós eltávolításához”. Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület ugyanakkor nem állapította meg Mladic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, miszerint a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el a muzulmánok és horvátok ellen hat másik településen. „Az elkövetett cselekmények az emberiség által ismert legszörnyűbb bűntettek közé tartoznak” – mondta Orie. Az ítélethirdetésen a most 74 éves Mladic rosszullétre panaszkodott, ezért hosszú szünetet tartottak, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva. A kérelmet elutasították, mire Mladic felállt, és kiabálni kezdett, hogy „ez mind hazugság, maguk mind hazudnak”, ezért végül kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ülés. A per során közel hatszáz tanút hallgattak meg, és tízezer tárgyi bizonyítékot mutattak be, a vádlott viszont ártatlannak vallotta magát, és a felmentését kérte. Serge Brammertz főügyész mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és a leghatározottabban elutasította egyesek azon interpretációját, miszerint a verdikt a szerbek ellen irányulna. „Egyesek hősnek fogják tartani Mladicot, aki a népét védte. Ez az ítélet azonban jól mutatja, hogy semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. A valódi hősök az áldozatok és a túlélők, akik soha nem adták fel azon igényüket, hogy igazságot szolgáltassanak” – közölte. A NATO főtitkára üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. „Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján” – fogalmazott Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az euroatlanti együttműködésen és integráción belül képzeli el. Közleményt adott ki az Európai Unió külügyi szolgálata is, amelyben hangsúlyozták: „alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen”. A bírósági ítéletet sokak borítékolhatónak tartották, szerintük a valódi kérdés inkább az volt, hogy a vádpontok közül hányat találnak majd bizonyítottnak. „Nem vagyok meglepve, a bíróság teljesen elfogult volt már a legelejétől fogva” – jelentette ki Mladic fia az ítélethirdetés után. Később Mladic ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az elsőfokú ítélet ellen. A hágai bíróság azonban decemberben befejezi működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át. A törvényszék épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy végre felelősségre vonják Mladicot. Helyszíni tudósítások szerint volt egy kisebb összetűzés is, amikor megjelent egy szerb zászlót lengető férfi, akitől az egyik demonstráló elvette a lobogót. Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után, 2011-ben fogták el és adták ki a szerb hatóságok az NT-nek. A srebrenicai mészárlás másik fő felelősének tekintett Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tavaly 40 év börtönre ítélték Hágában. Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá. MTI