Az elmúlt héten majd minden napra jutott egy-egy fontosabbnak tűnő, visszhangot kiváltó politikai, gazdasági és társadalmi esemény. Egyesekről már beszámoltunk vagy hírt adtunk, ez alkalommal vázlatosan azokra utalnánk, amelyek kimaradtak a „krónikákból”. Továbbá érdemes utalni arra is, hogy az elmúlt napok során sem volt hiány a DNA vagy az ügyészi szervek (mindenekelőtt a DIICOT) „látványos” akcióiban. A maga területén „rákapcsolt” a kormány is, mondjuk ezt annak okán, hogy a múlt szerdai kormányülésen szokatlanul sok jogszabály elfogadására került sor. Az Alkotmánybíróság véget vetett a dohányzástiltás körüli bizonytalanságnak, elutasítva a honatyák egy csoportja által megfogalmazott alkotmányossági aggályokat tartalmazó beadványt. Annak nyomán a vonatkozó törvényt az államelnök pénteken kihirdette (még egyelőre nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben). Kezdenénk a kormány „tar­talomgazdag” szerdai tény­ke­désével: az aznapi kormányülésen jóváhagytak egy törvénytervezetet, 11 kormányrendeletet, s ugyancsak 11 kormányhatározatot (sajnos egyesek a szóban forgó kormányülés kapcsán is összekeverték, összetévesztették a kormányrendeletet a sürgősségi kormányrendelettel, illetve a kormányhatározatot a kormányrendelettel, mármint azok megnevezése, fogalma tekintetében). Továbbá rábólintottak 6 memorandumra, tudomásul vettek egy jegyzéket és egy tájékoztatást, véleményt nyilvánítottak az előző kormány által kezdeményezett egyes törvénytervezetekkel kapcsolatosan, valamint 16 honatyai törvényjavaslattal kapcsolatosan. Van amiért szemrehányást tenni a kormány ilyen jellegű „serénykedése” láttán: Cioloș kormányfő beiktatását követően határozottan jelentette ki, hogy nem híve a sürgősségi kormányrendeleteknek, kormányrendeleteknek, s ezért azok meghozataluk lehetőségével nem fognak élni. A tények viszont ennek az ellenkezőjét bizonyítják: november 23-tól errefele a Cioloș-kormány közel 40 sürgősségi kormányrendeletet és kormányrendeletet fogadott el, ezek szerint képletesen számolva majd mindegyik munkanapra jutott egy. A miniszteri rendeletek száma is már-már aggasztó méreteket kezdett ölteni, még akkor is, ha szem előtt tartjuk, hogy az új Adótörvénykönyv és az új Adóeljárási Törvénykönyv január 1-i hatályba lépésének velejárói voltak adott rendeletek is. Utalhatunk arra is, hogy módosítottak, kiegészítettek hetekkel ezelőtt megjelent jogszabályokat, s az ilyen jellegű szándékokban, úgy tűnik, továbbra sem lesz hiány. A minap például az egyik megyénkbeli honatya olyasmit is emlegetett, hogy szükségesnek tűnhet az Adótörvénykönyv egyes előírásainak, illetve az alkalmazási normák módosítása. Eddig úgy tudtuk, a jogalkotók határozott ígérete és vállalása fényében, hogy az új Adótörvénykönyv legfőbb erénye annak „időtálló jellege” lesz. Langyos fogadtatás Ha azt mondanánk, hogy kitűnő örömmel fogadta a hazai politikai elit, a kormányzat az Európai Bizottságnak a romániai igazságügy reformját és a korrupció elleni harcot vizsgáló 2015-ös jelentését (MCV), tévednénk, de akkor is, ha azt mondanánk, hogy az hűvös fogadtatásra talált. A jelentés pozitív kicsengésű, de abban szépszerével fellelhetők negatív előjelű észrevételek is. Egyébként a kormány a jelentés nyomán szerdán határidőt kért a 2007-es uniós csatlakozás óta zajló ellenőrzési folyamat lezárására. A kormány szerint a jelentés kedvezően nyugtázta a megfigyelt területeken elért ígéretes előrelépéseket. Említésre méltó, hogy a jelentés elismerte az Országos Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) érdemleges erőfeszítéseit a korrupció-ellenes küzdelem és az igazságszolgáltatás hitelessége visszaszerzése terén, ugyanakkor elmarasztalja a parlamentet annak okán, hogy a DNA kérések egyharmada esetében megindoklás nélkül elutasította a bűnvádi eljárás jóváhagyását, illetve egyes honatyák mentelmi jogának a megvonását. Egyébként a DNA is közleményt hozott nyilvánosságra a jelentés kapcsán, magáévá téve az abban megfogalmazottakat. Klaus Johannis államelnök a jelentés kapcsán megelégedéssel nyugtázta, hogy az immár egymást követő három év során elismerte a Románia által tett lépéseket az igazságszolgáltatási rendszer megreformálása és a korrupció-ellenes harc terén és ezeket a lépéseket kell még határozottabban folytatni. A szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu a múlt szerdán nyilvánosságra hozott jelentés kapcsán jóindulatúnak nem nevezhető módon nyilatkozott, azt állítva, az „távolról sem korrekt”. A szenátus elnöke szerint az együttműködési és megfigyelési mechanizmus (azaz az MCV) nem úgy működik, mint azt elképzelték. Ilyenképpen pedig a jelentés objektivitása vitatható. Ugyanaznap jelent meg a Transparency International (TI) szokásos évi jelentése a korrupciós rangsorra vonatkozóan, 168 országot vizsgáltak meg, s az országokat 0 és 100 pont között értékelték, minél alacsonyabb pontszámot kap egy-egy állam, annál korruptabbnak minősítendő. A Berlinben kiadott közleményben a Transparency International nemzetközi civilszervezet többek között azt hangoztatja, hogy nem reménytelen a korrupció elleni küzdelem, mert a tavaly több országban javult a helyzet, mint amennyiben romlott. Az úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felmérését bemutató jelentésben azt is olvashatjuk, hogy több mint 6 milliárd ember él olyan országban, amelyben súlyos a korrupciós helyzet, és a szegény országokat évente 1000 milliárd dollár kár éri a korrupció miatt. Erős korrupció mutatkozik a világ országainak 68%-ánál, köztük a vezető gazdasági hatalmakat összefogó G20 csoport minden második tagjánál is. Egyébként a korrupció-mentességi listát 91 ponttal Dánia vezeti, azt követi Finnország 90 ponttal, a harmadik Svédország 89 ponttal. Románia a 168 ország közül az 58. helyet foglalta el, 46 ponttal (az uniós tagállamok átlagpontja egyébként 65,36 volt). Ez előbbre lépést jelent, mert 2014-ben a 69. helyen állt Románia. Ha a szenátus elnöke az MCV-jelentéssel volt elégedetlen, Magyarországon a FIDESZ a Transparency International jelentését kifogásolta, közleményében többek között azt hangoztatva: „a Transparency International Soros György pénzéből finanszírozott szervezet, amely az amerikai üzletember bevándorláspárti politikáját szolgálja”. Ugyanakkor a TI nyomásgyakorlás céljából támadja Magyarországot. Egyébként Magyarország a szóban forgó lista 60. helyén áll. Kutakodások Hallani arról, hogy állítólag a kormányfő ellenőrző testületének felügyelői kutakodnak a dohányfogyasztás csökkentését koordináló minisztériumok közötti bizottság háza táján is. Az állítólagos vizsgálódás hátterében az áll, hogy olyan információk szivárogtak ki, miszerint a bizottság egyes tagjai érdekkonfliktussal gyanúsíthatók. Idetartozik az is, hogy egy uniós direktíva értelmében országunknak is olyan intézkedéseket kell hatályba léptetnie ez év májusától, amelyek alapján meg kell változtatni a cigaretta csomagolását, illetve a címkézését, nem szabad majd forgalomba hozni aromásított cigarettákat stb. A legnagyobb három hazai cigarettagyártó (egyébként külföldi érdekeltségű cég) képviselői január 21-én találkoztak a szóban forgó bizottság tagjaival, s annak során szorgalmazták a majdani korlátozó jellegű, a gyártókat hátrányosan is érintő jogszabály hatályba léptetésének elnapolását hat hónappal. Arra hivatkoztak, hogy a majdani intézkedések egyrészt jelentős beruházásokat igényelnek, ugyanakkor egyes előírások gyakorlatba ültetése időigényes. Nos, ezzel a kéréssel hozható összefüggésbe az esetleges „megkörnyékezéssel” kapcsolatos feltételezés. Pénteken délelőtt a művelődésügyi minisztériumnál is bekövetkezett egy kutakodás, de annak merőben más jellege és kimenetele volt: oda a gazdasági bűncselekményeket felderítő igazgatóság „jól értesült” rendőrei érkeztek és tetten értek egy személyt, aki 6000 eurót fogadott el annak fejében, hogy befolyásolja az egyik művelődési intézmény keretében működő jóváhagyási bizottság tagjait egy bizonyos hivatali egyetértés kibocsátásában. A tetten ért személynek állítólag voltak „támogatói” abban a bizottságban, bár ez nem derül ki a rendőrség szűkszavú közleményéből, de az igen, hogy a tetten ért személyen kívül még két személyt őrizetbe vettek. Kutakodni szeretett volna a közmeghallgatásért és polgári dialógusért felelős minisztérium (MCPDC), de csak annak szándékával maradt. Egy tanulmány keretében arra is választ kívántak találni, hogy miként alakult a bérezés a megyei tanácsok keretében, ehhez pedig szükséges lett volna a bérek tételes névjegyzéke. Ahhoz azonban a minisztérium munkatársai nem tudtak hozzáférni, legalábbis egyelőre nem, mert Gorj Megye Tanácsának kivételével egyetlen sem tette fel honlapjára ezt a közérdekű információt, pedig arra mintegy kötelezte volna a megyei tanácsok illetékeseit a 2001/544-es törvény. A minisztérium szerint az idei esztendő elején az ország 41 megyei tanácsának több mint a fele nem hozott nyilvánosságra még 2014-re vonatkozóan sem minden olyan információt, amely a már említett törvény és a 2003/52-es törvény hatálya alá esik. Továbbá a megyei tanácsoknak 60%-a nem közölte a 2015-ös esztendőre vonatkozóan a közbeszerzések névjegyzékét, holott ez is kötelező lett volna. A DNA is felállított magának egy „kutakodási témát”: csütörtökön bejelentették, hogy hivatalból vizsgálódni fognak a Nemzeti Aréna tetőszerkezete körül kialakult visszás helyzet okán, abból a feltételezésből indulva ki, hogy fennállhat a szolgálati visszaélés gyanúja. Erre a feltételezésre az is okot adott, hogy annak idején a fővárosi 2-es körzet polgármesteri hivatala ugyanazon a napon ugyanarra a létesítményre, azaz a Nemzeti Arénára, két építkezési engedélyt is kibocsátott. Akár kutakodási rekordot is jelenthet, ami Nagyszebenben a múlt szerdán történt: két turista fényképet készített a Balea utcában, ahol az államfő (egyik) háza található. Az éberen őrködő biztonságiaknak (a SPP tisztjei) szemet szúrt a fényképezés, s kutakodásra szólították fel a rend őreit, ez esetben a csendőrséget. Ki is érkezett öt csendőr, s a „fényképészeket” bekísérték a rendőrségre. Ott került sor a tulajdonképpeni kutakodásra, mármint a semmivel meg nem gyanúsított férfi és nő beazonosítása végett. Kiderült, hogy moldovai állampolgárok, s a férfi éppenséggel rendőr, a hölgy pedig újságíró, de „megállapították” azt is, ami eleve világos volt: nem követtek el semmit. Ezt erősítette meg egyébként másnap a Szeben Megyei Rendőrség szóvivője, Luciana Lazăr. A csendőrség szóvivője, Alexandru Costea pedig azt nyilatkozta, hogy „sor kerül egy belső vizsgálatra”. Addig is: a közismert diplomata és politikus Theodor Meleșcanu élcelődve fontolgatta, hogy Londonban a Buckingham-palota, vagy Washingtonban a Fehér Ház környékén hány „kutakodónak” kellene szolgálatban lennie a napi több száz „kényképezgető okán... Hecser Zoltán