Davos – és ami mögötte van 2.
Filantrópok, akik energiájukat és forrásaikat arra használnák, hogy élhetőbb hellyé tegyék a világot, vagy magukat messiás-szindrómásra unatkozó, társadalommérnökösdit játszó milliárdosok? A technoevolúció pozitív hatásait kiaknázni képes világelit, vagy gigacégek strómanjai, akik spanyolfalnak használják a társadalmi egyenlőtlenség vagy a klímavédelem ügyét, hogy vagyoni és hatalmi érdekeket dugdossanak mögé? Cikkünk második részében ezekre a kérdésekre is keressük a választ – és előre szólunk, hogy nem találjuk meg.
Folytatás előző lapszámunkból
Vékonyabban hámozni a pityókát
A világgazdaság növekedése lassul, ideje megtanulni összébb húzni a nadrágszíjat, és a tanulási folyamatban Európa a stréber: itt a növekedés gyönge lesz. Christian Lindner német pénzügyminiszter, talán a feszültséget oldandó, kijelentette, hogy Németország nem Európa beteg embere, hanem csak egy fáradt ember, akinek „egy jó kávéra lenne szüksége”. Az elemzők szerint viszont a pénzügyminiszternek lenne szüksége kávéra. Az országa fölött gyülekező fellegek ellenére (vagy épp ezért) optimistán nyilatkozott viszont Li Csiang kínai miniszterelnök. A kínai gazdaság válságálló, kezelni tudja teljesítményének hullámvölgyeit – bizonygatta, tőkebefektetésre biztatva a jelenlévőket. A kínai delegációban idén 100 politikusra 150 üzletember jutott…
(Gebre)jeszusz!
Nagy figyelmet kicsikaró panelbeszélgetést tartottak Felkészülés az X betegségre címmel. Ezen Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke, az AstraZeneca igazgatótanácsának elnöke, Brazília egészségügyi minisztere és mások azt boncolgatták, hogyan kellene felkészülni egy jövőbeli, a Covidnál 20-szor súlyosabb, akár 120 millió halálos áldozatot követelő járványra. A gondolatkísérlet pártolói szerint – a tapasztalatok tükrében – felelőtlenség lenne nem felmérni a globális válaszadás lehetőségét. A kritikus hangok viszont azt vetik a szemükre, hogy épp a 2024-es „választási szuperév” (idén a világ országainak harmadában rendeznek választásokat) előtt riogatnak egy új pandémia lehetőségével, azért, hogy a szabadságjogok nagyobb korlátozását vezessék be.
Aj, ajaj, AI
Lehet, az algoritmusok befolyására, de idén a mesterséges intelligencia (AI) témája bizonyult az egyik legpezsgőbbnek (a Moët & Chandon után), elég annyit mondani, hogy a fórumon megjelent a ChatGPT-t létrehozó OpenAi vezérigazgatója, Sam Altman. Közölte: igaz, hogy alapszabályaik szerint termékeiket tilos veszély vagy sérülést okozó célra, például fegyverfejlesztésre használni – mint ahogy az is igaz, hogy mesterségesintelligencia-alapú kiberbiztonsági eszközöket fejlesztenek az Egyesült Államok hadseregének.
Maradva a techzseninél, Bill Gates kijelentette, öt év sem kell, és a mesterséges intelligencia mindenki ajtaján bekopog, szerinte viszont nem azért, hogy közölje: holnaptól már fölösleges bemenniük a munkahelyükre. „Amikor az 1900-as évek elején megtörtént a mezőgazdaság és az ipar gépesítése, az emberek ugyanígy féltették a megélhetésüket. Viszont később rájöttek, hogy a folyamat mennyi új lehetőséget teremtett” – fogalmazott a Microsoft atyja. Mondjuk azt eddig sem vitatta senki, hogy az AI nagyon hasznos lehet – csak kérdés, hogy mindenki ugyanazt érti-e hasznon.
Pedellusi modorban beszélt a mesterséges intelligenciáról a kínai miniszterelnök. Szerinte az AI kétélű kard, jócskán van benne biztonsági és etikai kockázat, de ha jól alkalmazzák, lendületet adhat a tudományos forradalomnak, s ez által a civilizációnknak. Leszögezte, az AI emberközpontú kell legyen, az emberek kell irányítsák a gépeket, és nem fordítva. Arról, hogy az embereket ki kell irányítsa, hallgatott.
Most akkor kavarja vagy nem?
A WEF-et Klaus Schwab német közgazdász professzor kezdeményezte még 1971-ben, kezdetben vállalatirányítási fórumként, ami később már arra szolgált, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi elitek megvitassák a világméretű együttműködés lehetőségeit. A WEF sok fontos nemzetközi kezdeményezést indított el, és sok konfliktust boronált el: itt egyezett ki a 80-as évek végén a török és a görög kormányfő, itt találkoztak először Észak- és Dél-Korea miniszterei, Helmut Kohl itt tárgyalt a keletnémet kormányfővel az újraegyesítésről, és Nelson Mandela és a dél-afrikai elnök közös davosi szereplése jelezte a faji atrocitások csitulását.
A fórum viszont az utóbbi időben, főként a Covid-pandémia óta számos összeesküvés-elmélet melegágya lett, s ezek ott érnek össze, hogy a WEF célja a nemzetállamok felszámolásával egy új világrend, az országok fölötti világkormány bevezetése. Ebben szerepet játszott Schwab A nagy újraindítás (The Great Reset) című könyve, amelyből sokan azt olvasták ki, hogy a globális elit, partnerei (Amazon, BP, Coca-Cola, Meta, BlackRock, Vanguard stb.) sikerén felbuzdulva világhatalmat vindikál, új, neokommunista jellegű társadalomszervezéssel (lásd: a készpénz szociális kredittel való helyettesítése, „Nem lesz tulajdonod, de boldog leszel”), orwelli ellenőrzéssel és engedelmességgel, zöld diktatúrával, extrém vélemények szerint akár a bolygó lakosságának drasztikus csökkentésével is, lévén, hogy a technoevolúció mai legmagasabb szintjén 80 millió ipari dolgozó 8 milliárd ember szükségleteit képes megtermelni, a Föld lakosságának nagy része tehát fölösleges, csak rontja a levegőt – szó szerint. A jelen egyik legismertebb gondolkodójának tartott, Prófétának is nevezett Yuval Noah Harari megjelenése a fórumon szintén olaj volt a tűzre: ő például a negyedik ipari forradalom eszméjéhez kapcsolódva az ember és számítógép összekapcsolásáról beszél Homo Deus című könyvében, a holnap „transzhumanista” emberéről, aki a mesterséges intelligenciát használja, munkavégzésre nem lesz szüksége, génmanipuláció, nanorobotok biztosítják számára a hosszú életet, tudatát pedig algoritmusokba mentheti át.