Bíróság elé állítják Ion Iliescu volt államfőt, Petre Roman volt miniszterelnököt és Virgil Măgureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatóját az 1990. június 13–15. közötti bányászjárás ügyében. A hírt egy katonai ügyész közölte a sajtóval. [caption id="attachment_51369" align="aligncenter" width="605"] Ion Iliescu az ügyészség előtt. Újból fókuszban[/caption] Ugyan­ebben az ügyben vádat emelnek az említettek mellett többek között Ge­lu Voi­can Voi­cu­lescu volt kor­mány­fő-helyettes, Mugurel Cristian Florescu volt főügyész-helyettes, a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának volt vezetője, Emil „Cico” Dumitrescu, a belügyminisztériumhoz tartozó Országos Kulturális, Sajtóügyi és Sportigazgatóság egykori vezetője, Adrian Sârbu volt miniszterelnöki kabinetfőnök, Miron Cozma bányász-szakszervezeti vezető és az ügyben érintett más volt tisztségviselők ellen is. Az ügyészek szerint 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok arról döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren békésén tüntető emberek ellen, akik elsősorban a Temesvári Kiáltvány 8. pontja érvényesítését akarták elérni, és békés módon fejezték ki az akkori politikai hatalommal ellenszegülő véleményüket. A támadásba bevonták a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint 10 ezer bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat. A támadás 1990. június 13-án történt. Ennek során 4 személyt halálos lövés ért, 3 személyt tűzfegyver sebesített meg, 1388 személynek testi vagy pszichikai épsége sérült, politikai okokból 1250 személyt fosztottak meg szabadságjogaiktól. A hatóságok támadása június 14-én és 15-én folytatódott, a Bukarestbe vitt bányászok és munkások feldúlták az ellenzéki pártok székhelyeit, bántalmazták a lakosságot, agresszív tetteikről készült felvételek bejárták a világsajtót. Mindez a vádlottak ma­ni­pulatív és diverziókeltő cselekedeteinek eredményeképpen történt, ugyanis elhitették a lakossággal, hogy az Egyetem téri tüntetés „legionárius lázadás”, a tüntetőket pedig huligánoknak nevezte az ország elnöke – idézik fel az ügyészek. A tüntetők százait törvénytelenül megfosztották szabadságuktól több napra elzárták őket – áll a vádiratban. A bányászjárás ügyiratcsomója 413 kötetből áll, a vádirat 2000 lapot tartalmaz. A katonai ügyészség tájékoztatása szerint a bizonyítékok összegyűjtéséhez 46 gyanúsítottat, 1388 sértettet, a sértettek 146 hozzátartozóját és 589 tanút hallgattak ki. Agerpres