A hétkezdet magával hozott néhány újdonságszámba menő történést, eseményt. Ezek között említhető egyes jogszabályozási előírások hatályba lépése, különböző programok útra indítása stb. Ugyanakkor elnapolódni látszanak amúgy esedékessé vált, illetve beígért határidők… Mintegy három hónappal ezelőtt vált hatályossá a 2015/248-as törvény, amelynek előírásai értelmében az iskola előtti oktatásba „aktívan bekapcsolódó” három és hat életév közti kisgyermekek, azok, akik nehéz anyagi helyzetben lévő családokból származnak, havonta 50 lejes szociális értékjegyben részesülnek. A törvénynek nem titkolt célja volt az ilyen családokból származó gyermekek bátorítása, avégett, hogy látogassák az iskola előtti oktatást. A szaktárca becslései szerint több mint 111 000 kisgyermek esetében lehetett számítani a szóban forgó értékjegy jogosultságára. Az elmúlt három hónap során ezek a remények, féltetételezések nem igazolódtak be, azaz az értékjegy nem bizonyult eléggé „ösztönzőnek”. A kormány múlt heti ülésén elfogadott sürgősségi kormányrendelet révén kitágult a potenciális haszonélvezők köre. A Hivatalos Közlöny május 12-i számában jelent meg a szóban forgó törvényt módosító 2016/14-es sürgősségi kormányrendelet, s az tegnap reggeltől hatályba is lépett. Egyetlen szakasz, a 2-es módosításáról van szó, annak megszövegezéséből kikerült az életkor, s ezek szerint az a kisgyerek lehet az eddigi háromévesnél „fiatalabb” is, és akár be is tölthette a hatéves életkort. Erre a módosításra állítólag azért volt szükség, mert vannak olyan hátrányos helyzetű családok, amelyek esetében a hat évet már betöltött gyermek továbbra is iskola előtti oktatási intézménybe jár. Továbbá az sem lehetetlen, hogy a háromévesnél kisebb gyereket beírassák, illetve befogadják az iskola előtti oktatási intézménybe. A szaktárcai becslések szerint kb. 29 000 kisgyermek kerülhet be a tegnap hatályba lépett törvény alapján a szociális értékjegy jogosultsági körébe. A mostani jogszabályozási előírások vonatkoznak az iskola előtti oktatásban már részesülő kisgyermekekre, de azokra is, akik ezentúl iratkoznak be a 2015–2016-os iskolai év keretében az óvodába. Az egy családtagra eső jövedelem tekintetében érvényben maradt az értékhatár (kevesebb, mint 284 lej/havi nettó jövedelem/családtag). Az érintett/érdekelt gyermekek esetében a szülők az idei iskolai évre vonatkozóan legkésőbb június 15-ig nyújthatják be a kéréseket. Olcsó vakáció Az Országos Turisztikai Szakhatóság (ANT) égisze alatt tegnap reggel kezdetét vette a már hagyományos Mindenkinek tengerpart elnevezésű tavaszi program. A szakhatóság becslései szerint annak keretében igen előnyös árakon legalább 10 000 turista nyaralhat majd a június 18-ig terjedő időszakban a 6 napos turnusok keretében a román tengerparton. A programban értesüléseink szerint 70 turisztikai ügynökség vesz részt, a tengerparti „vendégfogadók” száma pedig meghaladja az 50-et. A kínálat a maga nemében igen vonzó, hisz vannak olyan kétcsillagos szállodák is, ahol hat éjszakáért reggelivel együtt személyenként csak 269 lejt kell fizetni. Az is igaz viszont, hogy vannak olyan ötcsillagos szállodák, ahol 6 nap all-inculsive rendszerben több mint 1500 lejbe kerül, de ez még mindig jóval olcsóbb, mint egy júliusi vagy augusztusi tengerparti nyaralás… Országos ellenőrzés A tegnapi nappal kezdődően országos ellenőrzési akciót bontakoztatott ki az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Szakhatóság (ANSVSA): vágóhidakon, farmokon, vásárokon, piacokon, mészárszékokban, húsfeldolgozó egységekben, szu­permarketekben, élelmiszerüzletekben, vendéglátó-ipari egységekben próbákat vesznek, s azt la­boratóriumi vizsgálatoknak ve­tik alá annak megállapítása végett, hogy fertőzöttek-e vagy sem kó­libacilussal (Escherechia coli), amely súlyos megbetegedések kórokozója lehet. A szakhatóság nemrégiben kinevezett új elnöke, dr. Radu Roatiș Chețan vasárnap azt nyilatkozta, hogy ez a nagyszabású ellenőrzési akció az év végéig tart, és hetente nyilvánosságra hozzák a laboratóriumi ellenőrzések eredményeit. Utalt arra is, hogy majd minden húsféleség és friss hústermék, valamint a nyers tej és nyers tejből készült termék bekerül a szóban forgó ellenőrzés látókörébe. Az utóbbi esetében például még a „vastehenek” is. Kíváncsian várjuk az eredményeket, s reméljük, hogy azok nyilvánosságra hozása egyben azt is jelenti, hogy „nevén nevezik a gyermeket”… Az elmúlt hét végén nyilvánosságra hozott közleménye révén a Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság arra hívja fel az érintett magánszemélyeket, hogy elektronikus „posta” révén is benyújthatják azon egyes nyilatkozatokat, amelyek határideje május 25-én jár le. A Romániában realizált jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatról (a 200-as űrlap), a külföldön realizált jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatról (a 201-es űrlap), valamint a jövedelmi adó 2 százalékának felajánlására vonatkozó kérésről (230-as űrlap) van szó. Ezek az űrlapok továbbra is benyújthatók papír formában a területileg illetékes adóhatósághoz vagy postán (tértivevénnyel). Amúgy a magánszemély adófizetők rendelkezésére áll az ANAF információs központja a 031–4039160-as telefonszámon. Hezitálás… Nem is olyan régen a környezetvédelmi alap (AFM) új elnöke, Jakab István azt közölte, hogy a kormány múlt heti, azaz május 11-i ülése során zöld jelzést kap az idei roncsprogram, s ilyenképpen az ezen a héten ténylegesen is elkezdődik. Az ígéret ígéret maradt, mert egyelőre nem tudni, hogy egyáltalán ebben a hónapban bárki is kiselejtezi majd roncsautóját, illetve új személygépkocsit is vásárolhat az idei program keretében. A múlt heti kormányülést követően megtartott sajtótájékoztatóján Cristina Pasca Palmer azt nyilatkozta, hogy a szaktárca szempontjából a programot finalizálták, „de még van egy kis formalitás, amely feltételezi egy másik minisztérium által kibocsátandó beleegyezés megszerzését… Én azt remélem, hogy a jövő héten a kormányülésen jóváhagyásra kerül…”. Tehát egyelőre az biztos, hogy nem biztos a roncsprogram tényleges megkezdésének időpontja. Szerény becsléseink szerint legjobb esetben is az a hónap utolsó napjaiban indulhat útjára, de valószínűbb, hogy csak június elején. Volt még egy másik beígért határidő is: a kormányszóvivő kategorikusan május 15-ét jelölte meg azon napként, amikor nyilvánosságra hozzák és közvitára bocsátják az idei közszférai bérezés „rendbetételére” vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetét, s azt majd a kormány június 1-jei ülésén el is fogják fogadni. (Ismeretes, hogy a vonatkozó törvénytervezet kidolgozása, illetve finalizálása befuccsolásának okán került terítékre a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó kormányfői elképzelés.) Ígéret ide vagy oda, május 15-én sem a kormány, sem pedig a szaktárca honlapjára nem került fel semmi, viszont kiszivárogtak olyan értesülések, miszerint a szakszervezetek továbbra is hevesen ellenzik a kormányrendelet szövegét. (Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Blokk elnöke például vasárnap azt nyilatkozta, hogy a jogszabálytervezet tulajdonképpen nem oldja meg a közszférai bérezési rendszer gondjait, csupán csak esetenkénti bérkorrekciókat irányoz elő, és egyébként is az a pénzösszeg, amivel számol a kormány távolról sem elegendő ahhoz, hogy a második félév folyamán rendezni lehessen a közszférában megmutatkozó aránytalanságok, méltánytalanságok és „kiszögelések” bonyolult problematikáját.) Úgy tudni, hogy tegnap újabb feszült hangulatú egyeztetésekre került sor a szakszervezeti vezetőkkel, amelyen jelen volt Cioloș kormányfő is. Arról is hallani, hogy az államelnökkel lezajlott tegnapi találkozóján a szóban forgó jogszabály-tervezettel kapcsolatos fejleményekről is tájékoztatta Klaus Johannist. Továbbá olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint a mai nap folyamán talán mégis felkerül a szaktárca honlapjára a sürgősségi kormányrendelet tervezete. Hecser Zoltán