Az összekapcsolt világban az iparági adatok és becslések szerint napjainkban 15 milliárd IoT-eszköz (olyan elektronikai eszközök, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni, angolul Internet of Things, rövidítve IoT) van világszerte, amelyeknek a száma 2030-ra a számítások szerint 30 és 100 milliárd közöttire emelkedik, beleértve az intelligens izzókat, a levegőminőség-monitorokat, az ajtócsengőket, a mosógépeket és a hűtőszekrényeket is. S bár ezek az eszközök megkönnyítik a hétköznapi életet, nem feltétlenül teszik biztonságosabbá:

az intelligens otthonok eszközei ugyanis többnyire az internethez kapcsolódnak, lehetővé téve a távoli vezérlését például a kávéfőzőnek vagy a fűtésnek, ezáltal azonban gyakran megkönnyítik a rosszindulatú behatolást is az otthoni rendszerekbe vagy az ingatlanba, a lakásba is. 

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy ezek az eszközök gyakran olyan internetes protokollt használnak, amihez egy külön hubon (vezérlőközponton) keresztül csatlakoznak. A televízió távirányítójával ellentétben azonban ezek az eszközök információkat is gyűjthetnek és tárolhatnak a felhasználók szokásairól, preferenciáiról, sőt, ha az eszköz kamerával van ellátva, akkor még a lakásbelsőről is.
Az ESET szakértői szerint

az okoseszközök közül nem mindegyik működik biztonságosan, mivel sok otthoni IoT-eszközt a fejlesztő és a gyártó nem látott el megfelelő védelemmel: így a hálózatban tárolt adatok elérhetők lehetnek a behatolók számára.

Egy bűnöző ezáltal nyomon követheti az eszközök használati szokásait, és látja, ki mikor van távol otthonától. Ha pedig valaki az otthoni hálózatát a fő internetfiókjából vezérli, akkor nemcsak az IoT-eszközökről származó adatok lehetnek veszélyben, hanem az e-mailjei, a közösségimédia-fiókjai és még a bankszámlái is.

A tapasztalatok szerint sok felhasználó okostelefonon keresztül irányítja összekapcsolt otthonát, ami nagyon értékes adatbázis lehet annak, aki be akar törni hozzá.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: ha például valaki elveszíti a telefonját, esetleg ellopják és illetéktelenek is hozzáférnek az ott tárolt adatokhoz, máris átvehetik az irányítást az otthona felett, kinyithatják az ajtót és bemehetnek a lakásba.
Hozzátette, a szakértők egyetértenek abban, hogy

a leggyengébb láncszem gyakran maga a felhasználó. Ezt mutatja az is, hogy évek óta létezik olyan gyűjtő weboldal, ahol meg lehet nézni az összes olyan védetlen netes eszközt, ami világszerte bárki számára látható, elérhető.

Elmondta, nagyon fontos, hogy minden neten vezérelhető eszköznek legyen manuális kontrollja is, hogy áramszünet vagy internetes leállás esetén se legyen vészhelyzet, és például kézzel is le lehessen kapcsolni a berendezésket.
Az ESET szakértői szerint

több szempontot is érdemes figyelembe venni okoseszköz vásárlásakor, és már a vétel előtt érdemes tájékozódni a biztonságosságáról, illetve arról, hogy az adatvédelmi irányelveket alkalmazva az eszköz milyen adatokhoz fér hozzá, és a gyártó miképpen használja fel a személyes információkat.

A biztonság megteremtésének egyik első lépése lehet az intelligens otthoni hálózat elkülönítése a többi hálózattól, így ha fel is törnek egy eszközt a bűnözők, akkor sem fognak hozzáférni a személyes adatokhoz, az e-mailekhez vagy a bankszámlához.
A közleményben azt is tanácsolják, hogy az ügyfelek használjanak erős biztonsági szoftvert a számítógépeken és az okostelefonokon, hogy elkerüljék a rosszindulatú programok telepítését vagy a vírusfertőzést. Fontos az is, hogy rendszeresen frissítsék az eszközök szoftvereit, illetve a felhasználók vegyék figyelembe azt is, hogy az otthoni rendszerhez hozzáadott eszközök újabb rést nyithatnak a nemkívánatos látogatók számára – idézte a közleményt a Magyar Távirati Iroda.