Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes kedd este az Antena3 televízió meghívottja volt. Az újságírókkal folytatott beszélgetésben kifejtette, hogy Székelyföld esetleges autonómiája nem sérti a román állam egységét és az ország területének integritását – szemlézte a műsort az Agerpres hírügynökség. 

A szövetség elnöke újságírói kérdésre kifejtette, hogy az autonómia a szubszidiaritás elvén alapul, és lényege, hogy a közösséget érintő kérdésekben a döntéseket helyben hozzák meg, tehát nem jelent elszakadást. 
„Minden alkalommal, amikor erről kérdeztek, azt mondtuk, hogy kiegyensúlyozottan kell a témát megközelíteni, észérvekkel alátámasztva, és minden alkalommal el kell mondanunk, hogy sem a helyi autonómia, sem a regionális autonómia, sőt az autonómiák semmilyen formája nem sérti a román állam egységét és területi integritását. Ezeket mindig le kell tisztáznunk, amikor autonómiáról kezdünk beszélni. Megpróbálunk érvelni a szubszidiaritás bármilyen formája mellett” – jelentette ki a szövetségi elnök a késő esti műsorban. 

Nem kell tartani az elszakadástól
Kelemen Hunor beismerte, hogy a téma érzékeny területet érint, azonban nyomatékosította, hogy az elszakadástól való félelem a többségi nemzet tagjainak körében megalapozatlan. Az autonómia ugyanis nem szakadárságot jelent. Példaként felhozta az egyetemek helyzetét, amelyek szintén autonóm intézmények, ahogy vannak autonóm régiók is, de egyik esetben sem merül fel az elszakadás. 
„Az autonómia azt jelenti, hogy a közösség dönt a saját életéről, ami pedig a szubszidiaritás elvét illeti, ez minden helyi közösségre, nem csak a Székelyföldre és nem csak az ország bizonyos részeire jellemző. Ahol magyarok vagy más etnikai közösségek élnek, felmerül egy többlettényező, a nyelvi kompetenciáé, szemben a többi történelmi régióval, Olténiával, Moldvával vagy Munténiával. A nyelvi kompetenciáknak a hatóságokkal, az oktatással, valamint a kulturális intézményekkel való kapcsolattartásban van szerepük” – fejtette ki Kelemen Hunor. 
Megjegyezte, ezenkívül azonban a dolgoknak párhuzamosan kellene haladniuk: néhány kivétellel a legtöbb területen a helyi közösségek kezébe kellene helyezni a döntés jogát. A központi vezetés irányítása alatt maradó területként említette az igazságszolgáltatást, a honvédelmet és a közrend fenntartását. Hangsúlyozta, hogy Székelyföld ugyanúgy Románia része, mint a Móc-vidék, Dobrudzsa vagy más országrészek, ahol az ottani emberekben él a regionális identitás. 
Kelemen Hunor utalt Klaus Johannis államfő tavaly áprilisi kijelentéseire is, amelyekben az elnök azzal vádolta a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „a magyarok kezére játszotta” Erdélyt. Amint az RMDSZ elnöke mondta, az államelnök hibát követett el, de véleménye szerint ez is része volt az akkor aktuális választási kampánynak. Mindezzel együtt, ezeket a kijelentéseket nem lehet elfelejteni. 
„Azzal, hogy nem felejtünk el dolgokat, a múltat nem lehet megváltoztatni. Megbocsátással és továbblépéssel viszont meg lehet változtatni a jövőt. Mi a jövő felé fordultunk, és abban akarok hinni, hogy sikerül valamit együtt felépítenünk” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. 

A magyarság eszköz a politikai harcokban
Kifejtette, hogy már javaslatokat tett arra nézve, hogy a magyar kisebbség ügye ne képezze a belpolitikai harcok részét, mivel az a tapasztalat, hogy minden ilyen esetben csak nő a feszültség és megkérdőjeleződik a magyar közösség lojalitása Romániával szemben. 
„Minden egyes alkalommal, amikor a nagy román pártok háborúba keverednek egymással, nem velünk, nem az országgal, nem az állampolgárokkal, akkor minket is belerángatnak ebbe a politikai harcba, és megjelennek a feszültségek. Az emberek pedig azt mondják, »álljunk csak meg, ha ezek azt állítják, hogy a magyarok el akarják lopni Erdélyt, ártani akarnak Romániának, akkor gond van«. A valóság az, hogy mi soha nem akartunk rosszat Romániának, sem én, sem a kollégáim” – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy ez mindannyiunk országa, itt maradtunk, nem mentünk el, ahogy nem mentek el az elődeink sem. Véleménye szerint nem „korrekt” hozzáállás folyamatosan megkérdőjelezni a magyarok lojalitását az országgal szemben. 
A székely zászló használatával kapcsolatban a szövetségi elnök pontosított: ez egy romániai közösség szimbólumrendszerének a része, „nem a románok vagy Románia ellen van”, ugyanúgy, ahogy „a székelyek sem a románok vagy Románia ellen vannak”.