Az államfőválasztás után is folyamatosan félretájékoztató, propagandacélokat szolgáló hírek terjednek a közösségi oldalakon – írta a Curs de Guvernare. A  portál az Országos Távközlési Hatóság (ANCOM) és a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) képviselői­re hivatkozva arról számol be, hogy a közösségi platformokon zajló álhírkampányok nem szűntek meg május 18-a után, csupán célpontjuk változott meg. Míg az államfőválasztás második fordulója előtt a törekvés az egyes jelöltek támogatása vagy mások lejáratása volt, most a posztok célja „a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megingatása és a társadalmi feszültségek szítása”. 

Konfliktust generáló hamis információk

Mint részletezték: már május 19-től kezdődően a TikTokon, a Facebookon, a Telegramon és az Instagramon is közvetlen felhívások jelentek meg nagyszabású utcai tüntetésekre, amelyeket május 26-án – azaz ma – terveztek megtartani, amikor Nicușor Dant beiktatják Románia új elnökének. Beszámolójuk szerint két virálissá vált TikTok-videó is hozzájárul a közbeszéd elmérgesítéséhez. Az első, a @dany_88id felhasználótól származó videó egy tüntetésre buzdít a következő üzenettel: „Visszavesszük az országunkat. Călin Georgescu az elnök, Mucuşor csak 3 napig marad hivatalban.” Az üzenetet az „Inkább Romániáért haljunk meg, mint Ukrajnáért” szlogen kíséretében tették közzé, amely a portál szerint nyílt felhívás a tüntetésre. A második videó, @em­miorda10 felhasználótól, katonai konvojokat mutat az utakon, fenyegető szöveggel: „Mucuşor, készülj a vérontásra!!! A brit hadsereg már megkezdte a szállítást...” A videó teljesen alaptalanul azt sugallja, hogy elkerülhetetlen belső katonai konfliktus küszöbén áll az ország, és egyértelmű célja a pánikkeltés. Ez tökéletes példa klasszikus vizuális dezinformációra, amely hamis narratívák alapján erőszakot szíthat a lakosság körében – írták.

A portál idézi az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) által készített tanulmányt, amely szerint Oroszország különféle hibrid taktikákat alkalmaz – kiber- és szabotázsakciók, illetve dezinformációs kampányok révén –, hogy feszültséget keltsen az európai társadalmakban, és aláássa Ukrajna támogatását. Ezen műveletek célja, hogy nehéz legyen őket egyértelműen visszakövetni, miközben kihasználják a társadalmi megosztottságokat.

Válogatott álhírek

A Curs de Guvernare összegyűjtött pár álhírt. Az egyik az X-en terjed, e szerint Románia tartalékos katonákat készül Ukrajnába küldeni. A védelmi minisztérium határozottan cáfolta ezt, és jelezte, hogy az „igazolásként” bemutatott dokumentumok hamisak. TikTokon és más közösségi oldalon is elterjedt egy álhír, miszerint az Alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) gyorsan intézkedett, és elrendelte a tartalom eltávolítását. Gyakori motívum a választási csalás vádja. A második forduló után a közösségi média tele lett olyan bejegyzésekkel, amelyek választási csalásról szóltak – főként George Simion támogatói részéről. Ezeket anonim fiókok és bot-hálózatok felerősítették.

Idézték az European Journal of International Security egyik tanulmányát is, amely szerint a hibrid háború lényege éppen az, hogy kétértelmű. Ez a kétértelműség lehetővé teszi, hogy állami és nem állami szereplők egyaránt hagyományos és nem hagyományos eszközöket kombináljanak politikai céljaik eléréséhez – fenntartva egy lappangó konfliktust akár nyílt ellenségeskedés nélkül is. A román külügyminisztérium csütörtökön közleményben figyelmeztetett: a romániai közvélemény továbbra is célpontja egy külföldi manipulációs kampánynak, amelyik „az orosz dezinformáció összes jegyét magán viseli”. A szaktárca arra reagált, hogy a közösségi oldalakon terjed egy Euronewsnak tulajdonított hamis cikk, amelyik szerint Franciaország befolyásolta a romániai elnökválasztást.