A szerda esti döntést követően a kormánykoalíciót alkotó pártok csúcsvezetői levélben értesítették Klaus Johannis államelnököt arról, hogy Sorin Grindeanut javasolják kormányfőnek. Erre a levélre reagált tegnap reggel az államelnök, amikor is magához kérette Sorin Grindeanut. Az előzetesen bejelentett informális jellegű találkozóra a Cotroceni-palotában került sor 12 órakor, s az kb. egy félórányit tartott. Arról viszont semminemű közleményt nem adtak ki, illetve sem Klaus Johannis államelnök, sem pedig Sorin Grindeanu nem nyilatkozott. Megkezdődtek a találgatások: ki így tudta, ki amúgy tudta, egyesek szerint a nap folyamán nyilatkozni fog az államelnök, mások szerint csak holnap (azaz a mai nap folyamán – sz. m.), de voltak olyanok is, akik olyan értesülésekre hivatkoztak, miszerint az államelnök csak újév után fogja közölni ama döntését, hogy jelöli-e kormányfőnek Grindeanut vagy sem. Ugyanakkor az államelnöki hivatalnál akkreditált újságírók azt valószínűsítették, hogy az államelnök nem fogja visszautasítani a kormánykoalíció újabb javaslatát, s tudni vélték azt is, hogy a megbeszélés kapcsán elégedettnek mutatkozott. Továbbá olyan értesülések is kiszivárogtak, miszerint az idén már semmiképp sem kerülhet sor az új kormányfő, illetve kormány beiktatására, s akkor nincs is amiért elsietnie a dolgokat az államelnöknek. Ezzel akár egyet is lehetne érteni, de az is okkal feltételezhető, amit már többször is hangoztattunk, nevezetesen azt, hogy az államelnök valamilyen oknál fogva az időhúzásra rendezkedett be. Ilyen összefüggésben akár utalhatunk arra is, hogy Románia legújabb kori történelmében még nem fordult elő olyan, hogy a választásokat követő 20 nap múltán se legyen az országnak új kormánya. Függetlenül attól, hogy miként dönt az államelnök és mikor nyilatkozik, biztosra vehető, hogy az új kormány beiktatására semmiképp sem kerülhet sor hamarabb, mint 2017. január 6. A maga nemében furcsállandó a dolgok ilyenszerű alakulása, de annak meg lehetnek a maga okai... Az is feltételezhető, hogy valamelyes megegyezés szület(het)ett Grindeanu és Johannis között. Mondjuk ezt annak okán, mert az előbbi a találkozót követően eltűnt az újságírók, a nagy nyilvánosság elől, legalábbis lapzártáig „nem adott hírt magáról”. Az, hogy nem került sor az esztendő vége előtt az új kormány „színre lépésére” bizonyos bonyodalmakat okozhat, illetve bizonyos problémák elé állíthatja a kormánykoalíciót. Kezdenénk azzal, hogy a szociáldemokrata párt ama határozott szándéka, miszerint január 15-ig elfogadásra kerül a 2017-es esztendei állami költségvetés, valamint a társadalombiztosítási költségvetés elúszni látszik. Igen, mert képtelenség azt megvitatni és elfogadni két-három nap leforgása alatt. Továbbá addig pingpongoztak a 2017-es esztendei országos garantált bruttó minimálbér megállapításával, hogy pillanatnyilag a labda lekerült mindkét fél asztaláról. Egy adott pillanatban arról volt szó, hogy ez még a Cioloș-kormány dolga/feladata lenne, majd az átruházódott a majdani kormány hatáskörébe, utólag visszakerült a Cioloș-kormányéba, legalábbis állítólag, de az mégsem döntött. Mondjuk ezt tekintettel arra, hogy a távozófélben lévő Cioloș-kormány tegnap újabb kormányülést tartott, el is fogadtak 17 kormányhatározatot, de azok között nincs a minimálbér megállapítására vonatkozó. Ilyenképpen valószínűsíthető, hogy a januári minimálbér is a jelenlegi szinten marad, azaz 1250 lej lesz. Ennél is kényesebb és bonyolultabb problémákat vethet fel az, hogy a kormányprogram eredeti változatában az általános áfakulcs 20 százalékon való további megtartásával, valamint az épületadó és az üzemanya­gokra kivetett különleges jövedéki adó 2017-es esztendei fenntartásával számoltak. (E vonatkozásban arra kérték fel annak idején Cioloș kormányfőt, hogy az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásainak a megfelelő módosítására, azaz a hatályba lépési határidők elnapolására vonatkozóan fogadjon el egy sürgősségi kormányrendeletet, de ezt nem sikerült elérniük.) Mindezzel annak okán, mert az áfarendszer tekintetében másabb előírásokkal számolt a szociáldemokrata párt, nevezetesen az áfakulcs jelentős csökkentésével a második félévtől egyes termékek és szolgáltatások esetében. A dolgok ilyenszerű alakulása okán januártól, összhangban a hatályos Adótörvénykönyv rendelkezéseivel, az általános áfakulcs 20 százalékról 19 százalékra csökken, kivezetésre kerül a már említett különleges jövedéki adó, valamint az építményadó. Ez pedig már január folyamán olyan költségvetésbevétel-kiesést okozhat, ami okán esetleg a saját elképzeléseit nem tudja a későbbiek során gyakorlatba ültetni, mármint az adórendszer tekintetében a kormánykoalíció. Az igaz viszont, hogy januárban meghozhatják azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelyet annak idején igényeltek Cioloș kormányfőtől, de ettől függetlenül a már említett bonyodalmak „elsimítása” kétségesnek bizonyulhat. Hecser Zoltán