szórványos felhőzet
erős felhőzet
Arányos kilövési kvótát követelnek
Az emberi élet a tétje nagyon sokszor a medvetámadásoknak az anyagi kár mellett Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyében. Az említett megyék önkormányzati vezetői beadványt nyújtanak be a szakminisztériumhoz a vadak kilövési kvótáját illetően.
[caption id="attachment_37000" align="aligncenter" width="1776"]
Borboly Csaba és Tamás Sándor megyeelnökök. Kezelnék a helyzetet Fotó: HMT Sajtószolgálat[/caption]
A témában tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, a székelyföldi megyékben, akárcsak az ország más régióiban is, nagy port kavart a minisztérium által előterjesztett rendelet, amelyben csökkentik a kilövési kvótát. Az hírlik, hogy 2017-től le szeretnék tiltani a medvék kilövését Romániában.
– Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit és a javak védelmét. A szakminisztériumhoz megfogalmazott javaslatainkban három fontos szempontot tartunk szem előtt: először is reális felmérést szeretnénk az elkövetkező időszakban a vadállományt illetően, ugyanis Kovászna megyében, a hivatalos adatok szerint, 650-700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben mostanáig 45 kilövési engedélyt adtak, ezt a számot legalább 60-70-re kellene emelni, hiszen a környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a vadak által okozott károk mértéke, és nő az emberi sérülések száma is. Továbbá javaslatunkban a kvóta elosztásánál országos szinten egyenlő megoldást kezdeményezünk, valamint a vadak által okozott károk gyors megtérítését, ugyanis a szakminisztérium évek óta nem fizette ki az embereket megillető összegeket, gyakran 2-3 évet késnek a kifizetések – fogalmazott Tamás Sándor.
Az elnök szerint mihamarabbi előrelépésre van szükség az ügyben, amely leginkább az egyszerű vidéki emberek, a mezőgazdaságból élők megélhetését veszélyezteti. Az elnök hangsúlyozta: Háromszéken vadmacskák és farkasok kilövése helyett a vaddisznók számának csökkentésére lenne inkább szükség.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a sajtó nagyon egyoldalúan mutatja be a problémát. Úgy látja, hogy azok, akik tiltakoznak a kilövési kvóta ellen, egyáltalán nem beszélnek az emberi áldozatokról. A Hargita megyei elnök elmondta, hogy a Régiók Bizottsága természetvédelmi szakbizottságának tagjaként csodálkozva tapasztalta: Brüsszelben nem tudnak az emberi áldozatokról.
– Végignéztük Románia vonatkozó törvényeit, egyik sem kezeli ezt a helyzetet, csak a károk szintjén foglalkozik a kérdéskörrel. Kérdem én, mit ér bármilyen kártérítés annak az embernek, aki életveszélyesen megsebesül, vagy annak a 14 éves gyermeknek, aki életre szóló traumát él át, nehezen tudja feldolgozni a támadást? – tette fel a kérdést Borboly Csaba. – Amiről nem beszélnek a »sötétzöld« szervezetek, az az emberi élet. Ugyanakkor nagyon nagy károk vannak a termésben, a Hargita megyeiek puskával mennek aratni. A jogszabályok a kárrendezéshez sem nyújtanak jó megoldást, akkor volt ez rendben, amikor RMDSZ-es vezette az illetékes minisztériumot. Nagyon sok településen a gyermekeket este hat után nem engedik ki az utcára, az erdőre nem járnak az emberek, nem merik megművelni területeiket, nem járnak túrázni, kirándulni, kevesen merik magukat ennek a veszélynek kitenni. Brüsszelben azt hallottam vissza, hogy mindezt nem tudták, Románia erről nem tájékoztatta őket. Amikor Romániában védetté nyilvánították a medvét, ezt a típusú veszélyt nem hozták tudomásukra. Sajnos rosszul végzett számolás mentén állapították meg Romániában a kvótát, az a 6500 azóta már sokkal több lett, ellenben a számolás hiteltelensége miatt azt mondtuk, hogy tavasszal együtt számoljuk. Ugyanakkor sokkal jobban lehetne tanulmányozni a medvék élőhelyét, ha néhány egyed chipet kapna, annak minimális költsége lenne.
A Hargita megyei elnök kifejtette, hogy Hargita Megye Tanácsa többször felhívta a figyelmet a problémára, Dacian Cioloș miniszterelnökhöz is fordult, mert a hatóságok érdemben nem foglalkoznak az emberéletet veszélyeztető esetekkel. Személy szerint hibásnak tartja az úgynevezett zöldbárókat, akik több uniós pályázat haszonélvezőiként, önös érdekből védik az állatokat.
– Ha a kilövési kvótát visszavonják, az nagyon nagy veszélyt jelent az itt élő emberek számára. Gyermekeink kerülnek veszélybe, és erről sokan nem akarnak beszélni, holott kell. Ezért van a mai sajtótájékoztató, hogy azoknak az embereknek a hangját is meghallják, akik nem mernek otthonukból kimozdulni, őket képviseljük – jelentette ki Borboly Csaba, felhívva a figyelmet Hargita Megye Tanácsa ez ügyben készített jelentésére.
A megyevezetők arra biztatnak minden érintettet, hogy jelentsék az esetleges vadkárokat, mert ezek függvényében szabja ki a minisztérium a kilövési engedélyeket.
HN-információ
Borboly Csaba és Tamás Sándor megyeelnökök. Kezelnék a helyzetet Fotó: HMT Sajtószolgálat[/caption]
A témában tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, a székelyföldi megyékben, akárcsak az ország más régióiban is, nagy port kavart a minisztérium által előterjesztett rendelet, amelyben csökkentik a kilövési kvótát. Az hírlik, hogy 2017-től le szeretnék tiltani a medvék kilövését Romániában.
– Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit és a javak védelmét. A szakminisztériumhoz megfogalmazott javaslatainkban három fontos szempontot tartunk szem előtt: először is reális felmérést szeretnénk az elkövetkező időszakban a vadállományt illetően, ugyanis Kovászna megyében, a hivatalos adatok szerint, 650-700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben mostanáig 45 kilövési engedélyt adtak, ezt a számot legalább 60-70-re kellene emelni, hiszen a környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a vadak által okozott károk mértéke, és nő az emberi sérülések száma is. Továbbá javaslatunkban a kvóta elosztásánál országos szinten egyenlő megoldást kezdeményezünk, valamint a vadak által okozott károk gyors megtérítését, ugyanis a szakminisztérium évek óta nem fizette ki az embereket megillető összegeket, gyakran 2-3 évet késnek a kifizetések – fogalmazott Tamás Sándor.
Az elnök szerint mihamarabbi előrelépésre van szükség az ügyben, amely leginkább az egyszerű vidéki emberek, a mezőgazdaságból élők megélhetését veszélyezteti. Az elnök hangsúlyozta: Háromszéken vadmacskák és farkasok kilövése helyett a vaddisznók számának csökkentésére lenne inkább szükség.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a sajtó nagyon egyoldalúan mutatja be a problémát. Úgy látja, hogy azok, akik tiltakoznak a kilövési kvóta ellen, egyáltalán nem beszélnek az emberi áldozatokról. A Hargita megyei elnök elmondta, hogy a Régiók Bizottsága természetvédelmi szakbizottságának tagjaként csodálkozva tapasztalta: Brüsszelben nem tudnak az emberi áldozatokról.
– Végignéztük Románia vonatkozó törvényeit, egyik sem kezeli ezt a helyzetet, csak a károk szintjén foglalkozik a kérdéskörrel. Kérdem én, mit ér bármilyen kártérítés annak az embernek, aki életveszélyesen megsebesül, vagy annak a 14 éves gyermeknek, aki életre szóló traumát él át, nehezen tudja feldolgozni a támadást? – tette fel a kérdést Borboly Csaba. – Amiről nem beszélnek a »sötétzöld« szervezetek, az az emberi élet. Ugyanakkor nagyon nagy károk vannak a termésben, a Hargita megyeiek puskával mennek aratni. A jogszabályok a kárrendezéshez sem nyújtanak jó megoldást, akkor volt ez rendben, amikor RMDSZ-es vezette az illetékes minisztériumot. Nagyon sok településen a gyermekeket este hat után nem engedik ki az utcára, az erdőre nem járnak az emberek, nem merik megművelni területeiket, nem járnak túrázni, kirándulni, kevesen merik magukat ennek a veszélynek kitenni. Brüsszelben azt hallottam vissza, hogy mindezt nem tudták, Románia erről nem tájékoztatta őket. Amikor Romániában védetté nyilvánították a medvét, ezt a típusú veszélyt nem hozták tudomásukra. Sajnos rosszul végzett számolás mentén állapították meg Romániában a kvótát, az a 6500 azóta már sokkal több lett, ellenben a számolás hiteltelensége miatt azt mondtuk, hogy tavasszal együtt számoljuk. Ugyanakkor sokkal jobban lehetne tanulmányozni a medvék élőhelyét, ha néhány egyed chipet kapna, annak minimális költsége lenne.
A Hargita megyei elnök kifejtette, hogy Hargita Megye Tanácsa többször felhívta a figyelmet a problémára, Dacian Cioloș miniszterelnökhöz is fordult, mert a hatóságok érdemben nem foglalkoznak az emberéletet veszélyeztető esetekkel. Személy szerint hibásnak tartja az úgynevezett zöldbárókat, akik több uniós pályázat haszonélvezőiként, önös érdekből védik az állatokat.
– Ha a kilövési kvótát visszavonják, az nagyon nagy veszélyt jelent az itt élő emberek számára. Gyermekeink kerülnek veszélybe, és erről sokan nem akarnak beszélni, holott kell. Ezért van a mai sajtótájékoztató, hogy azoknak az embereknek a hangját is meghallják, akik nem mernek otthonukból kimozdulni, őket képviseljük – jelentette ki Borboly Csaba, felhívva a figyelmet Hargita Megye Tanácsa ez ügyben készített jelentésére.
A megyevezetők arra biztatnak minden érintettet, hogy jelentsék az esetleges vadkárokat, mert ezek függvényében szabja ki a minisztérium a kilövési engedélyeket.
HN-információ
.jpg)
