Bevett szokás, hogy a sajtóban világszerte összeállítást közölnek az óesztendő fontosabb eseményeire vonatkozóan, amolyan számvetést vagy krónikát. Egyfajta visszatekintőnek szánjuk a magunk részéről a 2015-ös évre nézve az alábbi összeállítást, amelyet egyrészt a teljesség igénye nélkül, másrészt az egyik vagy a másik politikai, gazdasági vagy társadalmi esemény „súlya” figyelmen kívül hagyásával készítettünk el. Szem előtt tartottuk viszont, hogy amiről szól, ez a címére ráfelelő kompilációnak a maga nemében formabontó jellege legyen. Másképpen fogalmazva: érdekesnek tűnő, szokványosnak nem nevezhető, a maguk nemében rekordszámba menő történéseket ragadtunk ki a 2015-ös esztendő eseménytárából. Megvesztegetési „balgaságok” Az elmúlt esztendőben a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), valamint az ügyészségi szervek igen jelentős értékű megvesztegetésekre, csalásokra stb. derítettek fényt, illetve kezdeményeztek vádemelést. Megemlíthetnénk többek között a Ponta-kormány egykori miniszterének, a szociál-demokrata párt szenátorának, Dan Șovának az ügyét, aki jelenleg előzetes letartóztatásban várja sorsának alakulását (egyelőre e hónap végéig a rendőrségi fogdában kell maradnia), akivel szemben több eljárás is van folyamatban, s állítólag 100 000 eurót „keresett” befolyással való visszaélés révén. Voltak olyanok is viszont, akik kevesebbel is megelégedtek. Például néhány hallal, egy üveg whiskyvel, kutyaeledellel vagy éppenséggel két csirkével és puliszkával. A balgaság netovábbja is lehetne a Teleorman megyei közlekedésrendészet főnökének, Dănuț Dobrenak az esete, akit 2015. november 19-én helyeztek előzetes letartóztatásba többek között befolyással való üzérkedés, csúszópénz elfogadásának vádjával. Ő bármit elfogadott, többek között füstölt húst, pálinkát, kutyaeledelt, sőt a vádiratból az is kiderül, hogy az egyik csomagban puliszka is volt. A Dolj megyei, calafati határrendőrség egyik tisztjét, Ionuț Damiant szolgálati visszaéléssel vádolták meg, ugyanis egy kivizsgálás során szemet hunyt beosztottjainak törvénysértése felett, aminek ellenében három halat és egy üveg whiskyt kapott. A bukaresti 11-es kerület egyik rendőrtisztje, Mirel Mișu Mindinică egy ügycsomó kedvező megoldása fejében bort, ásványvizet és tizenöt szelet húst kapott. Piatra Neamț-on a rendőrségi fogda főnöke, Ioan Catană ugyancsak szívén viselte az előzetes letartóztatásban lévők sorsát, igaz, nem önzetlenül: egy vádlottól, illetve annak hozzátartozóitól 900 eurót, egy levágott juhot és 300 lej értékű élelmiszert fogadott el, ugyanakkor 150 lej ellenében üzeneteket továbbított. Tudni arról is, hogy egy vidéki rendőr ellen fővárosi felettesei kivizsgálást folytattak, azért, hogy szemet hunyt, egy kőrisfából faragott ágyat kapott ajándékba. Ennél is érdekesebb Fieraru Ștefan, Prahova megyei ügyvéd esete, aki egykor a Ploiești-i Táblabíróság bírája volt: 2008-ban bírói minőségében különböző anyagi javakat követelt és fogadott el egy személytől, amelyek összértéke állítólag 231 443 lej volt. Ennek ellenében az őt utólag feljelentő vádlottnak megígérte, hogy a Prahova Megyei Törvényszéknél lévő ügycsomója tekintetében közbenjár, kieszközölve egy kedvező ítéletet. Nos, az említett javak között van egy kripta is, a Ploiești municípium egyik temetőjében. A rendőr megelégedett egy ággyal is, az egykori bíró viszont azt tartva szem előtt, hogy az ember élete véges, egy kriptában volt „érdekelt”. Egyébként Fieraru Ștefan ügyének tárgyalását a múlt hónapban kezdték meg a Ploiești-i Táblabíróságnál. Fogyatkozás A 2012-es választások nyomán kiderült, hogy túlontúl felduzzasztódott a törvényhozók száma. Időközben bekövetkezett némi apadás is, ugyanis jelenleg 49-cel kevesebb honatya tevékenykedik a törvényhozás két házában. Egyébként a legnagyobb mérvű fogyatkozás 2015-ben következett be, amikor is ilyen vagy olyan okok miatt húsz honatya távozott a képviselőházból, illetve a szenátusból. Volt, aki önként, volt, aki bizonyos törvénysértés okán és egy haláleset is bekövetkezett. Egyébként 2013-ban 11-en, 2018-ban pedig 18-an hagytak fel a törvényhozási ténykedéssel. Nem távoztak el ugyan, de vannak olyanok is, akik akadályoztatva voltak, illetve vannak a parlamenti tevékenységben. Aki nem tudná, hogy miről van szó, azoknak elmondjuk: az elmúlt két esztendő során jó néhány honatyával szemben büntetőeljárás indult, s annak keretében elvesztették mentelmi jogukat is. Ilyenképpen pedig közbe-közbe előzetes letartóztatásba is vagy esetleg házi őrizetbe is kerültek. Itt van például Elena Udrea esete, aki hónapokig kénytelen volt távol maradni a képviselőháztól, tudniillik előzetes letartóztatásban teltek a napjai. Egyébként a képviselő asszonyt szabadlába helyezése fejében kaució letétbe helyezésére kötelezte az illetékes bíróság. Hazai viszonylatban rekordértékű, 5 millió lejes kaucióról van szó. Ezt a pénzösszeget állítólag nem tudta előteremteni Elena Udrea, de a bíróság egyetértett azzal, hogy két tulajdonában lévő ingatlant helyezzenek zár alá. Dan Șova szenátort miután harmadik nekifutásra megvonták a mentelmi jogát, december 12-én előzetes letartóztatásba helyezték, s egyelőre bent is marad, mármint a rendőrségi fogdában. Ám ebben az időszakban amúgy sem kellene jelen lennie a szenátus munkálatain, hisz a honatyák téli vakációjukat töltik… Utaztak, utazgattak Honatyáink túl a parlamenti tevékenységen az elmúlt esztendőben is gyakorta utazgattak, azaz külföldi látogatásokon vettek részt. Az utazgatások éves mérlege még nem készült el, de a nyilvánosságra került adatok szerint az nem volt olcsó szórakozás. A képviselőházban az esztendő első kilenc hónapjában közel hárommillió lejt fordítottak a külföldi látogatások finanszírozására. Voltak olyan képviselők, akik az Amerikai Egyesült Államokba, Mexikóba vagy éppenséggel Japánba látogattak el, mondanunk sem kell, szolgálati érdekből. A képviselőház elnöke, Valeriu Zgonea is igen gyakorta utazgatott például Kanadába, amely a képviselőháznak 93 000 lejébe került, de volt Írországban is, erre az útra viszont jóval kevesebbet kellett költeni, mintegy 10 000 lejt. A rekordot viszont az az öt képviselő tartja, akik Vietnamba tettek tíznapos látogatást, ahol a „tartós fejlesztésről” informálódtak, s erre az útra a képviselőház több mint 120 000 lejt szánt. Némileg szerényebbek voltak a szenátorok, mert az ő esetükben körülbelül 600 000 lejt fordítottak a külföldi látogatásukra (igaz, a szenátus esetében csak az első hét hónapra vonatkozóan hoztak nyilvánosságra számadatokat). Román rekord Spanyolországban December utolsó napjaiban a Madridi Legfelsőbb Bíróság 44 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen a román állampolgárságú egykor Fetești városban lakó Iulian Tudorachet. Annak idején a spanyol hatóságok a már jó ideje Spanyolországban élő Tudorachet azzal vádolták meg, hogy egy bűnözői hálózatot hozott létre, s amely utcalányok futtatására szakosodott. Az alvilági körökben közismert román állampolgárságú bűnözőt 2012 márciusában helyezték előzetes letartóztatásba, bűnszövetkezetének 12 tagja között volt jó néhány közvetlen rokona is például a felesége és lánya. Egyébként mindannyiukat letöltendő börtönbüntetésre ítélte a madridi bíróság. Tudorache esetében számos súlyosbító körülményt is figyelembe vettek, például azt, hogy amennyiben a prostitúcióra kényszerített lányok (köztük kiskorúak is) ellenkezni mertek, akkor azokat súlyosan bántalmazta és megalázta. Ez a börtönbüntetés a spanyolországi bírósági gyakorlatban rekordszámba ment, s hasonló bűncselekmények okán annak idején (2011-ben) ugyancsak egy romániai bűnözőt ítéltek el, nevezetesen Clămparu Ioant, aki 30 éves letöltendő börtönbüntetést kapott. Ködfelhős transzparencia Nem egészen másfél hónappal ezelőtt iktatták be tisztségébe a Cioloș-kormányt, a technokraták kormányát. A bizonyítási szándék ugyan erőteljesnek ígérkezett és szorgos ténykedésben sem volt hiány, de megmutatkozta csetlések-botlások is. Talán túl korai lenne mérleget készíteni, értékelni az eddig kifejtett tevékenységet, de a már említett jelenségek felett sem lehet napirendre térni. És, ha már az ígéreteknél tartunk: Cioloș kormányfő már első nyilatkozataiban is határozottan ígérte, hogy a kormány az annak alárendelt intézményrendszer egész tevékenységét a transzparencia a nyitottság fogja jellemezni, s ugyanakkor lemondanak arról az általa is helytelenített gyakorlatról, miszerint a kormány gyakran élt a sürgősségi kormányrendeletek meghozatalának a lehetőségével. Nos, ez utóbbi tekintetében nemigen sikerült eleget tenni a saját vállalásnak, ugyanis november 19-től errefelé majd mindegyik kormányülésen elfogadtak egy vagy két vagy még annál is több sürgősségi kormányrendeletet, a legutóbbin, december 30-án hatot. Ugyanakkor mintegy folytatták a Ponta-kormánynak ama visszás gyakorlatát, miszerint egy sürgősségi kormányrendelettel több hasonló jogszabályt, valamint törvényt is módosítottak és kiegészítettek, egyidejűleg adott törvényes előírásoktól való „eltekintéssel”. Voltak másabb furcsaságok is: a juhos gazdák nyomására rákényszerült a Cioloș-kormány a nemrégiben újólag módosított és kiegészített 2006/407-es, a vadászati és a vadalap védelmi törvény egyes előírásai gyakorlatba ültetésének az elhalasztására. A pásztorkutyák számának a korlátozására, valamint a december 6. és április 24. közti mezőgazdasági területeken történő legeltetés tiltására vonatkozó előírásokról van szó. A december 16-i ülésen fogadták el a 2015/60-as sürgősségi kormányrendeletet, amely értelmében a két említett előírás gyakorlatba ültetésének időpontját felfüggesztették 2016. április 25-ig. A jogszabály megindokolási szövegrészében többször is hangsúlyozzák, hogy halaszthatatlan és rendkívül sürgős a szóban forgó felfüggesztés. Ennek ellenére a kormányrendelet csak december 22-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A maga nemében melléfogásnak bizonyult Marian Drăgulescu tornász által megfogalmazott kifogásokkal szembeni kormányfői reakció is: Dacian Cioloș egyrészt bírálta a neves sportolót nyilatkozatáért, másrészt pedig azzal indokolta meg egy szűkszavú nyilatkozatában a női kézilabda-válogatott kivételes nagyságrendű megjutalmazását, hogy csapatsportban elért jelentős sikerről van szó, márpedig a csapatsportokban Románia nemigen jeleskedett az utóbbi esztendők során. Egy dolgot hagyott figyelmen kívül a kormányfő, nevezetesen azt, hogy az „elégedetlenkedő” élsportolók közt vannak a női kardvívócsapat tagjai is. Transzparencia ide vagy oda, a kormány, a szaktárca részéről túlontúl nagy diszkréció érződött az országos minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokat illetően is. Például a december 28-i békésnek nem nevezhető egyeztető tárgyalásokról semminemű közlemény nem jelent meg, december 29-én pedig egy miniszteri látogatásról ad hírt a szaktárca sajtóosztálya. Amúgy aznap is volt egy egyeztető tárgyalás a reggeli órákban, azzal kapcsolatosan nyilatkoztak is egyes szakszervezeti vezetők, de a minisztérium sajtóközleménye csak a késő esti órákra készült el… Csetlés-botlás… Nem volt zökkenőmentes a kormánytagok nevesítése, illetve parlamenti meghallgatása sem. Közismert, hogy az egészségügy miniszteri bársonyszék várományosát még jóformán nem is nevesítette Cioloș kormányfőjelölt, és máris „visszahívta” (állítólag előélete, illetve foghíjas szakmai önéletrajza okán), majd az igazságügyminiszter-jelölt bukott el a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. Eltelt néhány hét, és hasonló jellegű szerencsésnek távolról sem nevezhető módon lépett kormányfői minőségében Dacian Cioloș, ugyancsak egy kinevezés ügyében: a Hivatalos Közlönyben december 21-én megjelent 2015/367-es döntésével államtitkári rangban az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Szakhatóság (ANSVSA) elnökévé nevezte ki Dorin Enache Valtert. Másnap azonban 2015/373-as rendeletével a nevezett személyt felmentette ebből a tisztségéből. Úgy tudni, utólag derült ki, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) szerint összeférhetetlenség állt fenn Dorin Enache Valter esetében. A kormányfő, a kormány sajtóirodája részéről fura és sajnálatos módon nem tartották szükségesnek és indokoltnak egy informális vagy éppenséggel megmagyarázó jellegű közlemény nyilvánosságra hozását… December 27-én olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, miszerint Cristina Palmer környezetvédelmi miniszter esetében akár törvénytelennak is bizonyulhat kinevezése, ugyanis a vagyonnyilatkozatából az derült ki, hogy lakhelye Belgium fővárosában, Brüsszelben van, ugyanakkor a vagyonnyilatkozat „foghíjas”, azaz abból kimaradtak egyes kötelező bejegyzések (például a miniszter asszony férje vagyoni helyzetére vonatkozóan). Egyes szakjogászok szerint súlyos mulasztás következett be, de ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a hatályos jogszabályok értelmében országunkban nem tölthet be miniszteri tisztséget olyan személy, aki nem Románia állampolgára és nincs romániai lakhelye. Igen diszkréten próbálták lerendezni ezt az ügyet: december 28-án lekerült az a vitatott vagyonnyilatkozat a minisztérium honlapjáról és felkerült egy kikorrigált, amelyen már az szerepel, hogy a miniszter asszonynak a lakhelye Bukarestben van. (A vagyonnyilatkozatában eleve szerepelt egy bukaresti garzonlakás, amelyet még 1992-ben vásárolt meg személyesen, de azt ő 2002 óta semmiképp sem használhatta, mert azóta folyamatosan külföldön élt és dolgozott gyakorlatilag megszakítás nélkül, Romániában esetleg csak szabadsága idején járhatott. Tehát tulajdonában van ugyan egy garzon Bukarestben, de nehezen hihető, hogy miniszterként abban lakik, arról nem is beszélve, hogy családja, pontosabban férje az Amerikai Egyesült Államok állampolgára és magas rangú tisztje ugyancsak hosszú évek óta Brüsszelben tevékenykedik.) Következésképpen: a vagyonnyilatkozat kikorrigálásán túl jól fogott volna a transzparencia és a nyilvánosság jegyében egy sajtóközlemény. Hecser Zoltán