Hirdetés

A MÚRE állásfoglalása mesterséges intelligencia alapú eszközök használatáról

A mesterséges intelligencia használata felgyorsítja és megkönnyíti a munkát, viszont a végső tartalmat az újságíró szakmai, etikai, hitelességi szempontokból minden esetben köteles ellenőrizni. Az MI nem helyettesítheti az újságírót, mert az emberi felelősségvállalás nem helyettesíthető – olvasható többek között a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában.

Hírszerkesztő: Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 4 perc
A MÚRE állásfoglalása mesterséges intelligencia alapú eszközök használatáról
Illusztráció Fotó: Pixabay

Az alábbiakban változtatás nélkül közreadjuk a MÚRE közleményét.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben teret nyer a médiában a mesterséges intelligencia alapú eszközök (MI-AI) használata, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) felhívja a figyelmet ennek a gyakorlatnak az erkölcsi, etikai, szakmai felelősségére.
 Az MI megjelenése aggodalomra ad okot a hiteles, megbízható és alapos tájékoztatást felvállaló médiaszervezetek jövőjével kapcsolatosan, ugyanis a mesterséges intelligencia alapú eszközök használata az újságírásban, tartalom-előállításban automatizálhat bizonyos feladatokat – gondolunk az interjúk számítógépes bevitelére, a gyors fordításokra, nagy adathalmazok összehasonlítására.

Az MI felelőtlen használata azonban a fogyasztókkal szembeni bizalom csökkenéséhez, a hagyományos újságírói szerepek elvesztéséhez is vezethet.

Fontos tudatosítanunk, olyan eszközökről van szó, amelyeket a gépi tanulás módszerével bizonyos feladatok elvégzésére, illetve az emberi intelligencia és kreativitás részleges utánzására fejlesztettek ki.
Meggyőződésünk, hogy az újságírók fizikai jelenléte az eseményeken, élő kapcsolata az információszolgáltatókkal garantálja a hiteles tájékozódást, tájékoztatást.

Az MI nem helyettesíti az újságíró (szerző) receptorainak átszűrt érzelmi, értelmi percepcióját, ami megerősíti, személyessé és hitelessé teszi a médiában közölteket. A szerző vállalja a felelősséget a tényszerűségéért, hitelességért, és ez nem helyettesíthető.

Ezeknek az eszközöknek a használata a tartalomgyártás folyamataiban felgyorsítja és megkönnyíti a munkát, viszont a végső tartalmat az újságíró szakmai, etikai, hitelességi szempontokból minden esetben köteles ellenőrizni. Az MI alapú chatbotok, mint például a ChatGPT, nem tekinthetők megbízható információforrásoknak. Inspirálhatnak, de tévednek, és nem jelölik meg a forrásokat. Az MI alapú képgenerátorok esetében (legyen az mozgó- vagy állókép) fontos kiemelni, hogy a sajtóban a fotórealisztikus generált képek használata csak azon esetekben elfogadható, ha mások által generált képekről tudósítunk, viszont grafikai elemek, illusztrációk vagy adatvizualizációk készítésére hasznos eszköz lehet.

Ajánljuk, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközök által generált tartalmakat elsősorban alapinformációként használják az újságírók, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ezek pontatlanok vagy hamisak.

A MÚRE Etikai kódexének 3.§-a szerint az újságíró joga és kötelessége a hiteles tájékoztatás. Továbbá az említett kódex 16.§-a megfogalmazza, hogy „az újságírói etikát is megsérti az, aki a más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként ad közre. Az »ősforrást« minden esetben fel kell tüntetni, azaz az eredeti sajtóforrást és a szerzőt meg kell jelölni (...).” Ennek értelmében az „ősinformációt” legalább két forrásból ellenőrizni kell, és ez vonatkozik az MI által szolgáltatott információk átvételekor, a forrás megjegyzése esetére is.

Tekintettel kell lenni arra, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközöknek nincs platformkezelő felelősük, a közlés erkölcsi, szerzői jogi, adatvédelmi felelőssége a másodközlőre, vagyis a média munkatársaira hárul.

Mivel az MI meglévő tartalmakat használ fel az új anyagok előállításához, így átvételkor és újjáközléskor a MÚRE Etikai kódexének korábban említett 16.§-a szerint a másodlagos közlő esetében felmerülhet a plágium vétke.
Mivel az MI-rendszerek gyakran olyan adatokból dolgoznak, amelyek tartalmazhatnak elfogultságot vagy torzítást, ez megjelenhet az MI-eszközök felhasználásával készített médiaanyagokban is, hátrányosan érintve bizonyos társadalmi csoportokat. A MÚRE Etikai kódexének 3.§-a leszögezi, hogy „az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, személyiségi jogait.” Ezért a médiamunkatársak kötelessége a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a MÚRE etikai szabályzatának mellékletében (Appendix) az internetes felületeken megjelent és átvett információkra is vonatkoznak az említett etikai normák.
 
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében
Szűcs László elnök
2024. október 14.
 Az Állásfoglalás a MÚRE őszi szakmai találkozóján, 2024. október 4-én Szovátafürdőn, a Teleki Oktatási Központben tartott MI-workshop tapasztalatait összegezve született.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!