A metró a slágertéma a kincses városban
Régészeti feltárásnak kellene megelőznie a főtéri metrómegálló próbafúrásait Kolozsváron, hogy ne sérüljenek az ottani értékes leletek – nyilatkoztak szakemberek a Szabadság című napilapnak.
Az MTI beszámolója szerint a kolozsvári lap pénteki cikkében műépítészeket és művészettörténészt kérdezett annak kapcsán, hogy a metróépítési projekt keretében elkezdődött a próbafúrás a Fő tér északi oldalán, nem messze a Szent Mihály-plébániatemplomtól.
Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember elmondta: a területi műemlékvédelmi igazgatóság főtanácsosa, Virgil Pop műépítész két éve kért véleményezést a román építészkamara erdélyi fiókjától annak kapcsán, hogy a Kolozsvárra tervezett metróvonal egyik megállóját a Fő térre, a Szent Mihály-templom szomszédságába tervezik.
Rámutatott: mivel a metróépítés egyik hozadéka épp a belvárosi gépkocsiforgalom csillapítása, a szakemberek egyetértettek a tervezett megállóval, de kiemelték, hogy ez csak a régészeti feltárás függvényében alakítható ki.
„Nem mindegy ugyanis, hogy teljesen tönkretesszük az egykori Napoca település központját, amelynek kétségkívül pontosan ott az epicentruma, vagy pedig bemutatjuk az ókori lelőhelyet a metróalagút apropóján”
– mondta Guttmann Szabolcs a római kori városmagra utalva. Elmondta: az azóta eltelt két évben nem történt régészeti kutatás a téren, ez tavasszal kezdődne, miközben a műépítész szerint már tervezik a metrómegálló feljáróit, amihez szerinte alapkutatások hiányoznak. Rámutatott: „abszurd”, hogy a metró vonalát előzetes geofúrások nélkül tervezték meg, ugyanakkor szerinte védett műemléki zónának minősített helyszínen mélyfúrásokat végezni „szélhámosság”.
Lupescu Radu művészettörténész – aki a Szent Mihály-templomban végzett régészeti feltáráson is dolgozott – a Szabadságnak elmondta: a templomtól északra van egy XIII. század eleji temető, amelynek a pontos kiterjedése nem ismert, de a jelenlegi főtéri parkolóban fejeződik be, ahova a metrómegállót is javasolták. Megerősítette:
geológiai vizsgálatok esetén is az a szabályos eljárás, hogy előbb régészeti kutatást végeznek a területen, és csak utána kezdenek el fúrni.
Virgil Pop, a területi műemlékvédelmi bizottság főtanácsosa a lapnak úgy nyilatkozott: a geológiai próbafúráshoz vékony, 10-15 centiméternyi átmérőjű csövet használnak, így nem kellene, hogy kárt okozzon a leletekben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a metró alagútja jóval mélyebben fog húzódni azoknál a rétegeknél, amelyekben az emberi civilizációnak nyoma lehet.
Hangsúlyozta:
a régészeti feltárásokat a metrómegálló feljáratainál lesz nagyon fontos elvégezni, de elmondása szerint ezek terve még nincs kidolgozva, csak konzultatív szinten zajlottak tárgyalások a műemlékvédelmi bizottsággal.
Közölte: az illetékesek három javaslatot tettek a főtéri megállóra – egyik Magyarország főkonzulátusa, a másik a Bánffy-palota, a harmadik a Szent Mihály-templom északi oldala mellé képzelte el –, de műemlékvédelmi főtanácsosként egyik javaslatot sem fogadta el. Elmondta, arra kérte a tervezőket, tanulmányozzák át újra összességében a Fő tér alaprajzát, és arra is legyenek tekintettel, hogy miként módosulhat előnyösen a Bánffy-palota előtti rész, mely gyalogosövezetté alakulhatna. A kolozsvári nagyberuházásra kiírt versenytárgyalást a Gülermak cég vezette társulás nyerte, mely nettó 9,059 milliárd lejből (694 milliárd forint) kész megtervezni és megépíteni a metróvonalat.
A török vállalat a lengyel leányvállalatával, a francia Alstom és a román Arcada Company építőipari cégekkel társulva építené meg a metróvonalat. A megvalósíthatósági tanulmány szerint ez 21 kilométer hosszú lesz, és a Fő teret érintve kelet–nyugat irányba szeli át a várost és az agglomerációt.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon 19 megálló épül. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a nagyszabású projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén EU-s forrásokból, a román közlekedési tárcától származó kormányzati forrásokból, valamint Szászfenes és Kolozsvár önkormányzata saját forrásaiból finanszírozzák.