borús égbolt
A katalán parlament a függetlenségre, a spanyol szenátus a 155. cikk alkalmazására szavazott
Megszavazták a független Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot a katalán parlament függetlenségi pártjai pénteken Barcelonában. Nem sokkal később Madridban a spanyol szenátus pedig elfogadta azt az intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.
[caption id="attachment_59147" align="aligncenter" width="1280"]
Örömmel fogadták a katalán képviselők a döntést. A spanyol egység hívei távoztak[/caption]
A 135 fős katalán parlament titkos szavazásán az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába. Az ellenzéki Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) párt ugyan részt vett a voksolásban, de képviselőinek többsége felmutatta a „nem” feliratot tartalmazó papírt, mielőtt leadta szavazatát.
Üdvrivalgással fogadott döntés
A szavazás eredményét hatalmas üdvrivalgással fogadta a barcelonai parlament épületének közelében, az utcán összegyűlt többezres tömeg, amely kivetítőkön követte az ülésteremben zajló eseményeket. Kitörő lelkesedéssel reagáltak azok a függetlenségpárti katalán polgármesterek, akiket erre az alkalomra a parlamentbe invitáltak.
A voksolás előtt Carme Forcadell házelnök felolvasta a javaslatot, amelyet a kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és Népi Egység (CUP) párt politikusai nyújtottak be, és amelyről nem tartott vitát a parlament. Ebben az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy „a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”. A dokumentum tartalma nagyrészt megegyezik azzal a függetlenségi nyilatkozattal, amelyet október 10-én szakadár katalán képviselők már aláírtak a parlamentben, de végrehajtását a katalán elnök felfüggesztette, és párbeszédre szólította fel Madridot.
A barcelonai törvényhozás lépése után Mariano Rajoy spanyol kormányfő a Twitteren nyugalmat kért minden spanyoltól, és biztosított arról, hogy a jogállamiság helyre fogja állítani a törvényességet Katalóniában. Röviddel ez után – a várakozásoknak megfelelően – a spanyol szenátus elfogadta a kormány előterjesztését a 155. cikk alkalmazásáról. A jelen lévő 262 szenátusi képviselőből 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál. A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) javaslatait a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt is támogatta. A szenátus jóváhagyta egyebek mellett, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben.
A spanyol miniszterelnök a szavazást követően a szenátus folyosóján újságíróknak azt mondta: ami pénteken Katalóniában történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy szükség volt a spanyol kormány intézkedéseinek elfogadására. „Ez nemcsak törvényellenes, ez bűncselekmény” – fogalmazott a kormányfő. A spanyol kormány meghozza a megfelelő intézkedéseket a törvényesség visszaállítása érdekében, és ezért már péntek délután összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról – közölte a miniszterelnök.
Nem késett az ellenlépés
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
Mindez arra szolgál, hogy helyreálljon az illegális és önkényes döntések sorával megsemmisített önrendelkezés Katalóniában – hangsúlyozta a kormányfő.
Ismertetése szerint a kabinet döntött arról, hogy felmenti posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszünteti a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
Emellett a kormány az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel elfogadta a független Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „az államnak megvannak az eszközei a törvényesség visszaállítására”.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszterei veszik át ideiglenesen.
A spanyol parlament felsőháza által foganatosított döntés pénteken kora este meg is jelent a hivatalos állami közlönyben, így már aznap hatályba lépett, kivéve az előrehozott választásokról szóló határozatot, amely szombaton jelent majd meg a közlönyben.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan ma eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Az első intézkedések
A spanyol kormány megkezdte a katalán kormányzati feladatok átvételét szombaton. A katalán elnöki jogkörök gyakorlásával Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettest bízta meg a kormányfő, aki már összehívta a spanyol minisztériumok államtitkárait és helyettes államtitkárait, hogy döntsenek a különböző területeket érintő feladatokról. Ilyen feladat például a spanyol belügyminisztérium számára a katalán rendőrség felügyelete. Első intézkedéseként José Ignacio Zoido spanyol tárcavezető menesztette Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnököt. Helyére pedig Ferrán López főfelügyelőt nevezte ki, aki eddig a katalán rendőrség területi koordinációjáért felelt, és a testület második embere volt. Nyilvános levélben köszönt el a katalán rendőrségtől Pere Soler eddigi főigazgató, akit péntek este mentett fel posztjáról a spanyol miniszterelnök. Soler elfogadta menesztését, levelében pedig hangsúlyozta meggyőződését, hogy a katalán rendőrök bármilyen irányítás alatt továbbra is az állampolgárok jogainak tiszteletben tartásával végzik majd munkájukat.
„Megpróbáltuk, hogy ez a folyamat, amit ma él át Katalónia, ne érintse a katalán rendőri testület normális működését, de sajnos nem így lett” – írta a leköszönő vezető, aki szerint „rendkívül igazságtalan”, hogy megkérdőjelezték a katalán rendőrség szakmaiságát.
A spanyol sajtóban megjelent információk szerint várhatóan mintegy 150 magas beosztású katalán kormányzati tisztségviselő menesztését vonja maga után a spanyol kormány intézkedéssorozata.
Demokratikus ellenállásra szólított fel Puigdemont
„Demokratikus ellenállásra” szólított fel a spanyol alkotmány 155-ös cikkének alkalmazásával szemben Carles Puigdemont eddigi katalán elnök Barcelonában szombaton, akinek menesztését péntek este jelentette be a spanyol miniszterelnök a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján. „Egy demokratikus társadalomban a parlament választja vagy menti fel az elnököt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Katalóniában bejelentett spanyol kormányzati döntések ellentétesek az állampolgárok szavazóurnáknál kinyilvánított akaratával.
A katalán politikus előre rögzített televíziós nyilatkozata elején elmondta: a katalán kormány teljesítette ígéretét azzal, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot. „Világos számunkra, hogy az elért eredmények megvédésének legjobb módja a demokratikus ellenállás a 155-ös cikk alkalmazásával szemben” – fogalmazott, és türelemre, kitartásra, valamint erőszakmentességre, illetve a béke megőrzésére szólított fel. Kérte, hogy tartsák tiszteletben azoknak a katalánoknak a tiltakozásait, akik nem értenek egyet a katalán parlament „többségének döntésével”.
„Tovább dolgozunk, hogy szabad országot építsünk” – hangsúlyozta Puigdemont, majd azzal folytatta, hogy olyan társadalmat szeretnének, amelyben kevesebb az igazságtalanság, nagyobb az egyenlőség, a szolidaritás és a testvériség a világ minden népével. „Kezdve Spanyolország népeivel, amelyekhez kölcsönös tisztelettel és elismeréssel akarunk kötődni” – mondta beszéde végén a katalán politikus.
Uniós reakció
Semmi nem változik az Európai Unió számára azzal, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló Katalán Köztársaság létrehozását, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken a Twitteren. Bejegyzésében Tusk emellett felszólította a spanyol kormányt, hogy az új fejlemények ellenére is részesítse előnyben az „érvek erejét” az „erő érvével” szemben.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője a pénteki hírekre reagálva annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. „Semmit nem tudunk hozzátenni ahhoz, amit a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján elmondtunk” – mondta Mina Andreeva.
Brüsszel a válság kirobbanása óta többször is felszólított az alkotmányos rend maradéktalan tiszteletben tartására, valamint a helyzet tárgyalásos rendezésére, és párbeszédet sürgetett a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között. A pénteki sajtóértekezleten a szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
Közleményében Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket. „Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot. Minden korábbinál fontosabb, hogy ismét a törvényesség képezze a párbeszéd alapját, valamint hogy minden egyes katalán állampolgár szabadságát és jogait biztosítsák” – hangsúlyozta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Spanyolország belügyének nevezte a katalóniai helyzetet, amelyet az alkotmányos kereteken belül kell megoldani. „Spanyolország elkötelezett szövetséges, nagyban hozzájárul a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá.
A washingtoni külügyminisztérium állásfoglalásában hangsúlyozta: az amerikai kormányzat szerint Katalónia Spanyolország szerves része, és az Egyesült Államok támogatja a spanyol kormány alkotmányos erőfeszítéseit egy erős és egységes Spanyolország megőrzésére.
Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemont leváltott katalán elnöknek, ha kérelmezné – mondta Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM flamand közszolgálati televíziónak. A La Libre Belgique című helyi napilap szerint a flamand politikus kijelentése ellentétben áll Charles Michel belga kormányfő mérsékelt, a felek között párbeszédet sürgető álláspontjával. Sajtóhírek szerint Carles Puigdemont néhány napja elképzelhetőnek nevezte, hogy szükség esetén menedékkérelmet nyújt be valamelyik európai ország nagykövetségén.
Mikko Kärnä finn miniszterelnök Twitter-bejegyzésében adta hírül, azt tervezi, hogy törvényjavaslatot nyújtson be a finn parlamenthez, amelyben kérje: Finnország legyen az első ország, amely elismeri a katalán függetlenséget. A finn kormány külügyminisztere, Timo Soini ellenzi az ötletet.
HN-összefoglaló
Örömmel fogadták a katalán képviselők a döntést. A spanyol egység hívei távoztak[/caption]
A 135 fős katalán parlament titkos szavazásán az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába. Az ellenzéki Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) párt ugyan részt vett a voksolásban, de képviselőinek többsége felmutatta a „nem” feliratot tartalmazó papírt, mielőtt leadta szavazatát.
Üdvrivalgással fogadott döntés
A szavazás eredményét hatalmas üdvrivalgással fogadta a barcelonai parlament épületének közelében, az utcán összegyűlt többezres tömeg, amely kivetítőkön követte az ülésteremben zajló eseményeket. Kitörő lelkesedéssel reagáltak azok a függetlenségpárti katalán polgármesterek, akiket erre az alkalomra a parlamentbe invitáltak.
A voksolás előtt Carme Forcadell házelnök felolvasta a javaslatot, amelyet a kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és Népi Egység (CUP) párt politikusai nyújtottak be, és amelyről nem tartott vitát a parlament. Ebben az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy „a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam”. A dokumentum tartalma nagyrészt megegyezik azzal a függetlenségi nyilatkozattal, amelyet október 10-én szakadár katalán képviselők már aláírtak a parlamentben, de végrehajtását a katalán elnök felfüggesztette, és párbeszédre szólította fel Madridot.
A barcelonai törvényhozás lépése után Mariano Rajoy spanyol kormányfő a Twitteren nyugalmat kért minden spanyoltól, és biztosított arról, hogy a jogállamiság helyre fogja állítani a törvényességet Katalóniában. Röviddel ez után – a várakozásoknak megfelelően – a spanyol szenátus elfogadta a kormány előterjesztését a 155. cikk alkalmazásáról. A jelen lévő 262 szenátusi képviselőből 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál. A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) javaslatait a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt is támogatta. A szenátus jóváhagyta egyebek mellett, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben.
A spanyol miniszterelnök a szavazást követően a szenátus folyosóján újságíróknak azt mondta: ami pénteken Katalóniában történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy szükség volt a spanyol kormány intézkedéseinek elfogadására. „Ez nemcsak törvényellenes, ez bűncselekmény” – fogalmazott a kormányfő. A spanyol kormány meghozza a megfelelő intézkedéseket a törvényesség visszaállítása érdekében, és ezért már péntek délután összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról – közölte a miniszterelnök.
Nem késett az ellenlépés
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
Mindez arra szolgál, hogy helyreálljon az illegális és önkényes döntések sorával megsemmisített önrendelkezés Katalóniában – hangsúlyozta a kormányfő.
Ismertetése szerint a kabinet döntött arról, hogy felmenti posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszünteti a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
Emellett a kormány az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel elfogadta a független Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „az államnak megvannak az eszközei a törvényesség visszaállítására”.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszterei veszik át ideiglenesen.
A spanyol parlament felsőháza által foganatosított döntés pénteken kora este meg is jelent a hivatalos állami közlönyben, így már aznap hatályba lépett, kivéve az előrehozott választásokról szóló határozatot, amely szombaton jelent majd meg a közlönyben.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan ma eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Az első intézkedések
A spanyol kormány megkezdte a katalán kormányzati feladatok átvételét szombaton. A katalán elnöki jogkörök gyakorlásával Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettest bízta meg a kormányfő, aki már összehívta a spanyol minisztériumok államtitkárait és helyettes államtitkárait, hogy döntsenek a különböző területeket érintő feladatokról. Ilyen feladat például a spanyol belügyminisztérium számára a katalán rendőrség felügyelete. Első intézkedéseként José Ignacio Zoido spanyol tárcavezető menesztette Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnököt. Helyére pedig Ferrán López főfelügyelőt nevezte ki, aki eddig a katalán rendőrség területi koordinációjáért felelt, és a testület második embere volt. Nyilvános levélben köszönt el a katalán rendőrségtől Pere Soler eddigi főigazgató, akit péntek este mentett fel posztjáról a spanyol miniszterelnök. Soler elfogadta menesztését, levelében pedig hangsúlyozta meggyőződését, hogy a katalán rendőrök bármilyen irányítás alatt továbbra is az állampolgárok jogainak tiszteletben tartásával végzik majd munkájukat.
„Megpróbáltuk, hogy ez a folyamat, amit ma él át Katalónia, ne érintse a katalán rendőri testület normális működését, de sajnos nem így lett” – írta a leköszönő vezető, aki szerint „rendkívül igazságtalan”, hogy megkérdőjelezték a katalán rendőrség szakmaiságát.
A spanyol sajtóban megjelent információk szerint várhatóan mintegy 150 magas beosztású katalán kormányzati tisztségviselő menesztését vonja maga után a spanyol kormány intézkedéssorozata.
Demokratikus ellenállásra szólított fel Puigdemont
„Demokratikus ellenállásra” szólított fel a spanyol alkotmány 155-ös cikkének alkalmazásával szemben Carles Puigdemont eddigi katalán elnök Barcelonában szombaton, akinek menesztését péntek este jelentette be a spanyol miniszterelnök a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján. „Egy demokratikus társadalomban a parlament választja vagy menti fel az elnököt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Katalóniában bejelentett spanyol kormányzati döntések ellentétesek az állampolgárok szavazóurnáknál kinyilvánított akaratával.
A katalán politikus előre rögzített televíziós nyilatkozata elején elmondta: a katalán kormány teljesítette ígéretét azzal, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslatot. „Világos számunkra, hogy az elért eredmények megvédésének legjobb módja a demokratikus ellenállás a 155-ös cikk alkalmazásával szemben” – fogalmazott, és türelemre, kitartásra, valamint erőszakmentességre, illetve a béke megőrzésére szólított fel. Kérte, hogy tartsák tiszteletben azoknak a katalánoknak a tiltakozásait, akik nem értenek egyet a katalán parlament „többségének döntésével”.
„Tovább dolgozunk, hogy szabad országot építsünk” – hangsúlyozta Puigdemont, majd azzal folytatta, hogy olyan társadalmat szeretnének, amelyben kevesebb az igazságtalanság, nagyobb az egyenlőség, a szolidaritás és a testvériség a világ minden népével. „Kezdve Spanyolország népeivel, amelyekhez kölcsönös tisztelettel és elismeréssel akarunk kötődni” – mondta beszéde végén a katalán politikus.
Uniós reakció
Semmi nem változik az Európai Unió számára azzal, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló Katalán Köztársaság létrehozását, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken a Twitteren. Bejegyzésében Tusk emellett felszólította a spanyol kormányt, hogy az új fejlemények ellenére is részesítse előnyben az „érvek erejét” az „erő érvével” szemben.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője a pénteki hírekre reagálva annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. „Semmit nem tudunk hozzátenni ahhoz, amit a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján elmondtunk” – mondta Mina Andreeva.
Brüsszel a válság kirobbanása óta többször is felszólított az alkotmányos rend maradéktalan tiszteletben tartására, valamint a helyzet tárgyalásos rendezésére, és párbeszédet sürgetett a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között. A pénteki sajtóértekezleten a szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
Közleményében Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket. „Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot. Minden korábbinál fontosabb, hogy ismét a törvényesség képezze a párbeszéd alapját, valamint hogy minden egyes katalán állampolgár szabadságát és jogait biztosítsák” – hangsúlyozta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Spanyolország belügyének nevezte a katalóniai helyzetet, amelyet az alkotmányos kereteken belül kell megoldani. „Spanyolország elkötelezett szövetséges, nagyban hozzájárul a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá.
A washingtoni külügyminisztérium állásfoglalásában hangsúlyozta: az amerikai kormányzat szerint Katalónia Spanyolország szerves része, és az Egyesült Államok támogatja a spanyol kormány alkotmányos erőfeszítéseit egy erős és egységes Spanyolország megőrzésére.
Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemont leváltott katalán elnöknek, ha kérelmezné – mondta Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM flamand közszolgálati televíziónak. A La Libre Belgique című helyi napilap szerint a flamand politikus kijelentése ellentétben áll Charles Michel belga kormányfő mérsékelt, a felek között párbeszédet sürgető álláspontjával. Sajtóhírek szerint Carles Puigdemont néhány napja elképzelhetőnek nevezte, hogy szükség esetén menedékkérelmet nyújt be valamelyik európai ország nagykövetségén.
Mikko Kärnä finn miniszterelnök Twitter-bejegyzésében adta hírül, azt tervezi, hogy törvényjavaslatot nyújtson be a finn parlamenthez, amelyben kérje: Finnország legyen az első ország, amely elismeri a katalán függetlenséget. A finn kormány külügyminisztere, Timo Soini ellenzi az ötletet.
HN-összefoglaló
