Birtalan József, a Biztosítási Felügyelet (román rövidítése ASF) vezetőtanácsi tagja az Euroins biztosítócéggel kapcsolatban elmondta, bevonták a működési engedélyüket, amelyről néhány héttel korábban hivatalos közleményt adtak ki. A felügyelet megtette a cég ellen az első lépéseket, innentől a bíróságon múlik, mikor kezd el foglalkozni az üggyel. 
Arra a kérdésünkre, mi lehet az oka, hogy korábban a City Insurance, most pedig az Euroins vált fizetésképtelenné, Birtalan válasza: a most tönkrement és a korábbi biztosítással foglalkozó, szintén bebukó cégek bevételei nagy része kizárólag a kötelező gépjármű-biztosításból (RCA) származott. 
– Bevételeik nagy részét az RCA-ra alapozták, nem volt változatos tevékenységi területük. Jóformán semmilyen más biztosítással nem foglalkoztak, mint lakásbiztosítás, garanciabiztosítás, életbiztosítás, egészségbiztosítás stb. Ez így vékony bevételi forrást eredményezett a cégnek – húzta alá Birtalan József. Hozzátette: az autótulajdonosok rövid távon, – három hónap, fél év, egy év – megkötik a kötelező biztosításokat, ezzel szemben a biztosító hosszú távú felelősséget és kockázatot vállal. Előfordul, hogy a biztosító súlyos balesetek esetén évekig életjáradékot kell fizessen a baleset elszenvedőjének. 
– Egyszerűsítve, rövid távú bevételek és hosszú távú kockázat a járműbiztosítási ágazatban. Nincs hűség a kliensek részéről a biztosító irányába, mert ha lejár a biztosítás, megnézik, hol tudnak legolcsóbban újat kötni. Ha egy cégnél megnő a biztosítást kötők száma, figyelembe kell venni, hogy a cég képes-e vállalni azon személyek után a kockázatot, akik ügyfélkörébe tartoznak – hívta fel a figyelmet a biztosítási felügyelet vezető tanácsának tagja. Kiemelte: ilyenkor a cégbe többlettőkét kellene bevinni, hogy biztos anyagi forrás álljon a biztosító rendelkezésére a biztonságos működéshez. 

Mit tehet az ügyfél?

Az Euroins ügyfeleinek szerződése érvényben van, amíg a bíróság végleges döntést nem hoz az ügyben. Addig is, aki szeretné, szabadon felbonthatja szerződését a biztosítóval, és keres másikat, ez esetben vissza kell kapnia a szerződés alapján befizetett pénzből a hátralevő időnek megfelelő összeget. A bírósági döntést követően a csődeljárás kilencven nap lesz – számolt be Birtalan József. 
Az Euroins csíkszeredai irodája működik, kérdésünkre a központi szolgálathoz irányítottak, lapzártánkig nem sikerült elérni őket. 

Újabb biztosító a láthatáron? 

Birtalan kérdésünkre beszámolt arról, hogy két-három évvel ezelőtt létrehozták a törvényt, amely kimondja, hogy a CEC Bank biztosítási ágazatot kell létrehozzon, viszont ez nem kötődik a jelenleg felfüggesztett Euroins működéséhez. 
A CEC Bank előkészítő fázisban van, a szakember nem tudta megmondani, pontosan mikorra számíthatunk az újabb biztosító megjelenésére. Azt viszont elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy az újabb biztosító megengedhetné magának, hogy veszteségesen működjön. Birtalan kifejtette: szerinte az új biztosító versenyhelyzetet és stabilitást eredményez a biztosítási piacon. Példaként Lengyelországot említette, ahol 35 biztosítócég működik, szemben Romániával, ahol összesen négy, ebből kettő hazai és kettő külföldi tőkével rendelkezik. 
– Ezért problémás az itteni cégek bedőlése, mert nincs megfelelő versenyhelyzet, mi szívesen látunk másokat is, hogy belépjenek erre a területre, erre minden Európai Unióban működő biztosítónak lehetősége van – mondta Birtalan József. 

A Pénzügyminisztérium álláspontja

A Pénzügyminisztérium újra közzétette a gépjármű-felelősségbiztosítások árplafonjáról szóló kormányhatározat-tervezetet, miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete módosította azt a rendelettervezetet, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások árának hat hónapos befagyasztását írja elő. A legfontosabb változás: a figyelembe vett díjak a 2023. február végi árak. Az eredeti változatot, amely a 2022. márciusi ársapkát írta elő, az ASF kérésére visszavonták.
A minisztérium azt javasolja, hogy „ideiglenesen, hat hónapra fagyasszák be a kötelező gépjármű-biztosítók által a jelen szabályozási aktus hatályba lépése után kötelező biztosításokra kötött szerződések után felszámított díjtételeket a 2023. február 28-án kiszámított és felszámított saját díjtételek szintjén, vagyis azon díjtételek szintjén, amelyeket az ASF által 2023 márciusában közzétett referencia-kamatlábak előtt felszámítottak, biztosítva ezzel a biztosítási piacon a kockázatmegosztást. Ennek az intézkedésnek az alkalmazása kiküszöböli az áremelkedések esetleges negatív hatását, beleértve az inflációt is, figyelembe véve az ASF által 2023 márciusában közzétett utolsó referenciatarifát. A jelenlegi helyzet válsághelyzetnek, a kereslet és a kínálat közötti jelentős egyensúlyhiánynak és egyértelmű piaci kudarcnak minősíthető – áll a pénzügyminisztérium közleményében.