A Tivai Nagy Imre Társaság öt éve működtet olvasókört Csíkszentmártonban és Csíkszentgyörgyön, Nyikó­malom­fal­ván és Kovásznán, és író-olvasó találkozókat is szervez. Péter Laura tanári munkája mellett szervezi az eseményeket, és elmondása szerint céljuk, hogy a falvakban az érdeklődő, olvasni szerető felnőtteknek és fiataloknak lehetőséget adjanak, hogy szépirodalmi műveket ismerjenek meg a magyar és világirodalomból, illetve az is céljuk, hogy közösséget kovácsoljanak és megbeszéljék olvasmányélményeiket. Falvanként tizenöt fős csapatok alakultak ki, a résztvevők havi rendszerességgel találkoznak, és az olvasott műveket irodalomtanárok vezetésével dolgozzák fel.

– Értékes irodalmi művekre hívjuk fel a résztvevők figyelmét, és amellett, hogy megismerik ezeket a könyveket, minőségi időt töltünk együtt. Az olvasás segít a fiataloknak és felnőtteknek egyaránt, hogy más perspektívából szemléljék a világ történéseit, és abban is, hogy toleránsabbak legyenek. Az olvasókör sokaknak segít az elszigeteltség, elmagányosodás elleni küzdelemben, közösségi élményhez juttatja őket és bővíti az általános műveltségüket. Jólesik meghallgatni mások véleményét, és együtt fedezni fel egy művet. Ilyen szempontból hiánypótlók a falvakban működő olvasókörök

– sorolta a szervező, hogy milyen szerepe van az olvasókörnek a vidéki környezetben.

Mint megtudtuk, az olvasókörök tagjai havonta találkoznak és beszélik meg az újabb és újabb olvasmányokat. A Tivai Nagy Imre Társaság Hargita Megye Tanácsának támogatásával vásárolja meg az új kiadványokat, amelyeket kiosztanak a résztvevők között, majd ha mindenki kiolvasta és megbeszélték, újabb könyvre térnek át.

– Anyagilag nem mindenki engedheti meg magának, hogy évente tíz új könyvet szerezzen be. Ugyan a résztvevők csak kikölcsönzik a könyveket, de értékes, tartalmas olvasmányélménnyel gazdagodnak

– mutatott rá. Az író-olvasó találkozók és irodalmi előadások szervezése is fontos része tevékenységüknek. Idén két meghívottjuk volt: Csíkszentmártonon Költészetünk vadvirága címmel Petőfi költeményeiből irodalmi előadást tartott Marosán Csaba színész, illetve író-olvasó találkozót szerveztek Csíkszentgyörgyön Szondy-Adorján György költővel. 
A felnőtt olvasóklubon kívül Csíkszentmártonon ifjúsági csoport is van, amelynek működéséről Benke Mónika könyvtárost kérdeztük. Elmondta, hogy az elemi és általános iskolások másfél éve járnak a könyvtárba heti rendszerességgel, és bár kezdetben csekély létszáma volt az olvasóklubnak, mára már több mint ötven tanuló vesz részt a foglalkozásokon. Idővel a gyermekek nevet is választottak magunknak, így alakult meg a Griffmadár Olvasóklub. Benke Mónika elmondása szerint sok új gyermekkönyvet kellett vásárolniuk, olyan köteteket, amelyeket szívesen olvasnak a fiatalok. Az olvasóklubos foglalkozásokon azonban nemcsak olvasnak és az olvasmányélményeikről beszélnek, hanem szerepjátékokat játszanak, bábszínházat csinálnak, kézműveskednek. Részt vesznek a falu rendezvényein, de mint a könyvtáros közölte, ők maguk is szerveznek programokat. A nyári vakációban könyvtári pikniket szerveztek, amelyen együtt olvastak, játszottak és tízóraiztak, illetve a nyár végén vakációbúcsúztató tábort tartottak. Magyar és román nyelvi, illetve matematikai játékos feladatokkal ismételtek és készültek az új tanévre. Mivel a könyvtáros egyedül nem tudta volna megszervezni és levezetni a tábort, ezért az általános iskolás gyermekek szervezőként segítettek neki, és az elemi iskolások voltak a résztvevők. A könyvtáros szerint nagyon jól sikerült a tábor, és nemcsak a gyermekek érezték jól magukat, hanem a szülők is örültek annak, hogy a visszahúzódóbb gyermekek barátokra leltek és kibontakoztak ezeken a tevékenységeken.
Benke Mónika állítása szerint román–angol szakos pedagógusként – de jelenleg könyvtárosi szerepkörben – mindig arra törekszik, hogy a gyermekek tanuljanak ezeken a foglalkozásokon, ugyanakkor tudja, hogy a zsúfolt hétköznapokban a tanulóknak is szükségük van a kikapcsolódásra, ezért fontosak a játékok, kézműves tevékenységek. 

– Sok lehetőséget nyújtanak ezek a tevékenységek, mert nemcsak szellemileg, hanem lelkileg is jó hatással van a gyermekekre. Pedagógusként én is azt keresem, hogy mi okoz boldogságot, nekik és nekem egyaránt

– tette hozzá.
Az ifjúsági olvasóklub közösségépítő ereje a könyvtáros szerint nagyon nagy, hiszen az olvasóklubos gyermekek azok, akik elsőként jelentkeztek a néptánccsoportba, ők azok, akik nyilvános szereplésre, szavalásra jelentkeznek. Röviden: ők azok, akik gyermekként is részt vesznek a közösségi eseményeken. A helyi önkormányzat támogatja az ifjúsági olvasóklub működését, ha kell, nagyobb helyszínt vagy kellékeket biztosít a gyermekek számára.
Mónika végül azt is elmondta, hogy a jövőben több drámás foglalkozást fog szervezni, mivel a bábszínház elkészítése sikeres volt. 

– Gyerekként nekem sokszor mondták, hogy a könyvtár az a hely, ahol csendben kell lenni, de ez az a szabály, amit könyvtárosként nem tartok be. Szeretem hallani a gyermekek hangját, és azt akarom, hogy bátran fejezzék ki magukat és legyen jókedvük. Az olvasás és a könyvek szeretete így, ebben a környezetben magától értetődő lesz

– fűzte hozzá végül.