A női mesehősök nyomában című előadás második felvonásában három szakértő beszélgetett a kultúrákban fellelhető női mesehősökről, alakokról. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a mesék olvasása, hallgatása pozitívan hat a személyiség fejlődésére, ugyanis számos hős rendhagyó módon, de saját korlátaival és hibáival küszködik az elmondott történetekben, akárcsak a való életben.

A női mesehősök nyomában című virtuális előadás szervezője a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál volt, amely során Kádár Annamária mesepszichológus, Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, valamint Szabó Enikő meseterapeuta beszélgetett, szakértői szemmel mutatva rá fontos mesemozzanatokra. A program élő mesemondással kezdődött, az elhangzott mesékben főként női alakok tűntek fel.
– A mesehősök a történetekben gyakorlatilag ugyanazt az utat járják be, hiszen mindannyian identitást, személyiséget keresnek lelkük mélyén. Vagyis a hős kimozdul a komfortzónájából, kihívással találja szembe magát. Majd segítséggel, saját határait átlépve megoldja a helyzetet – hangsúlyozta Kádár Annamária.
Mint mondta, a mesehős erőforrásokat aktivál, készségeket sajátít el és megvívja élete csatáját, amely során felnőtté válik.

Ahány kultúra, annyi mesetípus
Zalka Csenge Virág hozzáfűzte: a női mesehősöket Amerikában is kutatják, a szakemberek új elmélettel álltak elő. Eszerint a női főszereplővel rendelkező történetekre nem illik rá a hagyományos meseformula, avagy a győztes mindent visz elmélet.
– A nők általában valamilyen hiánnyal indulnak el a történetben, passzív szereplők. Fő motívum a védtelenség, az ártatlanság, ami tragédia által törik meg, ám a befejezésben eljutnak a gyógyu-
láshoz, kiteljesedéshez. Ahogy a mesék is mutatják, nem kalandra való felhívásról van szó esetükben, gondoljunk csak a Hófehérkére vagy a Csipkerózsikára – fűzte hozzá a szakértő, aki úgy véli, nem lehet éles határt húzni a női és férfi karakterek között.
A tulajdonságok, értékek vegyesek mindkét esetben, hiszen egy nő is rendelkezhet férfias készségekkel, de egy királyfi is lehet érzékeny vagy empatikus.
Zalka Csenge Virág – aki több könyvet is írt már a témában – kiemelte: leginkább mesetípusokra kell gondolni, hiszen a történet alakulása nem a főszereplő lányságától vagy férfiasságától függ.
Ezután Szabó Enikő mondott el egy mesét, amelynek fő témája a lélektan volt, a szereplők felnőtté válása. Ennek apropóján pedig olyan történetek hangzottak el, amelyekben a férfiak nőiesebb tulajdonságokkal rendelkeznek, empátiát és naivságot mutatva. A szakértők szerint a fekete vagy hamis menyasszony motívum is rámutat arra, hogy a hercegek és királyok gyakran produkálnak olyan tulajdonságokat, mint a nők.
– Érdekes, hogy a mesékben milyen sokféle szerep megmutatkozik egy nőben, aki harcos, aki megteremti az otthont, aki védelmez, vagy éppen boszorkány. Ez a személyiség fejlődésének a része, hogy hogyan néz szembe a nő saját, sötét oldalával. Megjelenik még a másoknak való megfelelés, a sztereotípiák is – emelte ki Kadár Annamária.
A szakértő kifejtette, hogy a nőktől a mesékben és való életben is elvárják, hogy engedékenyek és szelídek legyenek. Mint mondta, a mindennapokban is fontos az, hogy az ember, legyen az nő vagy férfi, szembenézzen saját hibáival és képes legyen változtatni azokon. Itt jelenik meg a küzdelem motívuma, amely utalhat a valós életben megélt problémákra, élethelyzetekre.

Női főszerepek
A mesekutatásban jártas előadók nemcsak magyar történekkel példálóztak, hiszen a világon számos helyen találkozni a mese kultúrájával, gyűjtésével és értelmezésével, és ennek a munkának a szakirodalmáról is szóltak röviden a szakértők. Kiemelték a kíváncsiságot, az aktivitást, amikor a női szereplők nemcsak várják a megmentőt, hanem maguk cselekednek az előbbre jutás érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozták azon helyzeteket, amikor tudni kell hallgatni és elfogadni a segítséget.
– Egy női hős nem attól lesz erős, hogy ha férfias képességekkel rendelkezik, hanem ha a finom, női működések mentén haladja meg a nehézségeit. Úgy vélem, egyetérthetünk abban, hogy ha a mai generációk közelebb állnának a mesékhez, jobban megérthetnék az életben megélt nehéz helyzeteket, a másságot – tette hozzá Szabó Enikő.
Az online előadás zá­ró­mo­men­tu­ma­ként a szakértők összegezték az ezerarcú női mesehősökről kialakított képet, s hogy ezek segítségével jobban meg lehet érteni a hölgyeket körülvevő tévhiteket.
– Napjainkban gyakran mondják, hogy a gyerekeknek nem valók a régi mesék, mert a női alakok mindig csak passzívan jelennek meg bennük, holott, mélyebbre ásva megtalálhatjuk azokat a pillanatokat, amikor egy független nő hőssé válik és megoldja a problémákat. Ezért is igyekszünk összegyűjteni a meséket kötetekbe és elmondani a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt, hisz sokat tanulhatnak belőle – zárta az előadást Szabó Enikő.
A további előadások részletes programja elérhető a Hol­nem­volt Szé­kely­föl­di Me­se­fesz­ti­vál Facebook-oldalán.