Felzárkózva – ezt jelölték meg témaként az idei, immár tizenegyedik Hargitai Szalon szervezői – Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Megyeháza Galéria, Cultura Nostra Egyesület – felhívásukban, korábban olyan kulcsfogalmakhoz kapcsolódott a tárlat, mint A káosz architektúrája; Jelen–Jellem–Jelenlét; Határok; Együttélés; Létformák; Gyökerek; Periféria; Lélektér; Pártatlanul. Meganyi izgalmas, gondolkodásra és továbbgondolásra serkentő fogalom, s adott témára válaszként beküldött alkotások aktuális szociális kérdésre keresik, vagy fogalmaznak meg lehetséges választ.
Botár László, a kiállítás kurátora arról számolt be, hogy idén negyvenöt művész küldött több mint ötven alkotást a kiállításra, de csak 11 alkotó él és dolgozik Hargita megyében, a többiek az ország minden sarkában, illetve Spa­nyol­or­szág­ban, Né­met­or­szág­ban, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Ka­na­dá­ban, Magyarországon élő képzőművészek.

– Azt értem, hogy miért jelentkezett sok román vagy külföldön élő képzőművész, ugyanis többségük megfordult már a Free Camp alkotótáborban, ismeri az itteni közeget, ismerik egymást és egymás alkotásait

– jegyezte meg Botár László –, arra viszont nem találok magyarázatot, hogy a Hargita megyében élő művészek közül miért ilyen kevesen neveznek be. 
Véleménye szerint aki szívügyének érzi a tárlatot, az jelentkezett, aki nem, azt is szeretettel várják a megnyitóra vagy utólag is, hogy nézze meg a kollégák munkáját.
Botár László kitért arra is, hogy a kiállító művészek életkora a legfiatalabbaktól a nyolcvanas éveikben járókig terjed, a munkák pedig az alkalmazott technikák szempontjából széles spektrumot ölelnek fel: olajfestmény, akril, pasztell, vegyes technika, grafika, nyomatok, textil alkotások mellett két térplasztika is látható a kiállítótérben.
A szervező-kurátor megjegyezte, hogy a Hargitai Szalon Csíkszereda kulturális nagyköveteként fog bemutatkozni no­vember 25-én, a budapesti Artézi Galériában.
A tárlat támogatója Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.