Megyeszerte gazdag programmal ünnepelték a magyar kultúra napját a mögöttünk álló héten. Az események sorában kiállításmegnyitók, könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések követték egymást, de avattak kopjafát is, és útjára indították a Tamási Áron-emlékévet is. Csíkszeredában több eseménnyel tisztelegtek a magyar kultúra jeles napja előtt. Mint arról már korábban beszámoltunk, a programok sorát csütörtökön kettős könyvbemutatóval nyitották meg a megyeszékhelyen. Ezt követően pénteken „Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében címmel műemlékvédelmi vándorkiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Az időszakos tárlat a magyar épített örökség megőrzésébe, annak feltárási folyamatába és feltárt emlékeibe nyújt betekintést. A tárlatnyitó esemény Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín színművésze szavalatával kezdődött, majd Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Emlékeztetett: 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, és 1989 óta Magyarországon ezen a napon ünneplik a magyar kultúra napját, amelynek rendezvénysoraihoz immár több mint egy évtizede kapcsolódik a Csíki Székely Múzeum is. Ezúttal a Teleki László Alapítvány összeállította kiállítással nyújtanak betekintést a Kárpát-medence több száz épített örökségének helyreállítási és restaurálási munkálataiba, amelyet az alapítvány által irányított Rómer Flóris Terv részeként valósítottak meg. – Egy olyan kiállításnak tudunk a házigazdái lenni, amely méltó egyrészt a magyar kultúra napjához, általában a kulturális élethez, és egy olyan projektnek a beszámolója adhat ízelítőt a látogatóknak, amely magához a befogadó épülethez is méltó, hiszen egy kivételes, értékes műemlék épületben vagyunk – mutatott rá a múzeumigazgató. A tárlatot dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke mutatta be. Elsőként azt mondta el a résztvevőknek, hogy miért hívta meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosait a kiállításmegnyitóra. Megjegyezte: minden alkalmat kihasznál, hogy rámutasson az építészet, a zene és a tánc közötti szoros összefüggésekre. A történész, koreográfus a jelen lévő táncosokon látható népviseletek és a bemutatott táncaik által szólt a művészeti korok jellegzetességeiről, azok összefüggéseiről egészen a kora középkortól a barokkig. Értékek között élünk Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere arra emlékeztetett, gyakran elfeledjük, hogy a magyar kultúra remekművei között élünk. – Ez a kiállítás a magyar nyelvterületnek a gyöngyszemeit eleveníti meg az építészeten keresztül. Elég kimennünk a városba vagy Csíkszeredából egy kicsit a környékünkre, hiszen Székelyföldön, Erdélyben végigsétálva ismételten újabb és újabb gyöngyszemekkel találkozunk. Láthatjuk, hogy a Rómer Flóris Terv alapján nagyon sok épületünk, templomunk megújult. Ez a kiállítás a magyar kultúra napja előestéjén legyen egy figyelemfelkeltő kiállítás is, hogy ne álljunk meg itt. Folyamatosan fordítsunk annak az értéktárnak a megőrzésére anyagiakat, szellemieket, amelyek szebbé teszik a jövő generációinak is az életét – hangsúlyozta a város elöljárója. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja azt mondta, 2015-ben a magyar kormány által elindított Rómer Flóris Terv sikertörténet, hiszen az elmúlt években nagyon sok értéket sikerült feltárni, megmenteni és biztosítani megőrzését a jövő számára. A kiállítás interaktív foglalkoztató terében nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is kipróbálhatják a restaurálást, a régészkedést, egy-egy templombelsőt háromdimenziós formában lehet megtekinteni. A tájékoztató pannók mellett a kiállítás része több eredeti tárgy, kordokumentum, műtárgymásolat és hangfelvétel is. A tárlat február 20-ig látogatható – hétfő kivételével – naponta 9 és 17 óra között. Kiteljesedett a Székely Könyvtár sorozat Pénteken délután mutatták be a százkötetes Székely Könyvtár, a Székelyföldhöz kötődő klasszikus és kortárs írók műveit tartalmazó sorozat legújabb köteteit. Az eseménynek a Kájoni János Megyei Könyvtár adott otthont, ahol Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lá­zár László, a sorozat szerkesztője és Mirk Szidónia-Kata szerkesztő köszöntötték az egybegyűlteket. – A Székely Könyvtár sorozat bebizonyítja, hogy ma is van mit olvasni a székelységről. Ezeket a köteteket lapozgatva ugyanis rájöhet az olvasó, hogy még mindig van mit megismerni a székely-magyar írott kultúráról – szögezte le Zsidó Ferenc. A Hargita Népe kérdésére összegezte a könyvsorozat legfőbb üzenetét is. Rámutatott: a legjobban úgy tudjuk megőrizni az identitásunkat, ha a székelységről olvasunk könyveket. Mint mondta, releváns keresztmetszet született a témában, és jelenleg nem készülnek folytatással. Lövétei Lázár László hozzátette: a jelenlegi társadalmi helyzetben fontosabbak lettek, mint valaha, a székely kultúrával kapcsolatos kiadványok. Az esemény során Benkő József Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István Századelő az udvartereken, Gazda József A XX. század, ahogy megéltük, Király László Kék farkasok, Egyed Emese Válogatott versek, valamint Siklódy Ferenc Könyvjegyek II. című kötetét mutatták be. Zenével és könyvbemutatóval ünnepeltek Szentegyházán Retrospektív zenei műsorral ünnepelték a magyar kultúra napját Szentegyházán: reneszánsz és népi dalokat, kórusműveket és napjaink slágereit adták elő a környékbeli zenekarok, a helyi iskola diákjai és a kamarakórus. A magyar zene története címmel, időrendi sorrendben, a nagyobb korszakok és periódusok összeválogatott zeneműveivel mutatták be a magyar zene fejlődéstörténetét. A program a Haáz Sándor által felkészített Gyermekfilharmónia fellépésével kezdődött, majd a helyi Mártonffi János Általános Iskola elemi osztályos diákjainak kórusa adott elő párosító dalokat. A kisiskolások produkciója mellett Gábos Tünde és Tankó Gábor népi zenekara előadásában kalotaszegi népzenét, valamint rézfúvósszextett által előadott reneszánsz dalokat is hallhattak a jelenlevők. A Canticum Novum Kamarakórus három Kodály-művel, illetve Bárdos Lajos és Bihari Miklós 1974-es Idők vezére című darabjával készült, míg a Fülei Band filmzene-feldolgozásokat játszott. A műsort a szintén helyi Golden Band zenekar zárta. A magyar kultúra napjának apropóján képzőművészeti kiállítással is készültek Szentegyházán, az előadás előtt és után megtekinthető volt a kortárs művészek tárlata is a művelődési házban. Turistacsalogató útikönyvek A szentegyházi programok során mutatták be az árkosi születésű újságíró és geológus, Kisgyörgy Zoltán két útikönyvét. A kötetekben bemutatott turisztikai helyszínek Erdővidéket, Székföldet, valamint Háromszék egy részét fedik le. A helyi városi könyvtár, valamint a Szentegyházi Turisztikai Információs és Népszerűsítő Iroda közös szervezésében megvalósult bemutatón Márton Ernő idegenvezető, a Szentegyházi Turisztikai Iroda munkatársa moderálásával az Alsó-Háromszék, illetve az Erdővidék és Székföld című köteteket ismerhették meg az érdeklődők. A helyi turizmusszervezéssel foglalkozó Márton szerint az utóbbi két és fél év olyan lokális turisztikai problémákra és hézagokra hívta fel a figyelmet, amelyeknek a megoldásában is segítséget nyújtanak Kisgyörgy Zoltán útikönyvei. A pandémia előtt elsődlegesen a külföldi, magyarországi látogatók fogadására voltak felkészülve a helyi turistaközpontok, viszont a járvány kezdete óta szinte csak belföldi érdeklődők, főleg román nemzetiségű turisták keresik fel a székelyföldi látványosságokat. Márton Ernő szerint ennek a térségnek alig van román nyelvű útikönyve vagy részletes turisztikai csalogatója, pedig a legtöbb utazó még szívesen beleolvas ezekbe a kézzelfogható könyvecskékbe a telefonos applikációk mellett, sőt használja akár a mellékelt térképeket is. – A román nyelvű terjesztés még várat magára, de ezek az útikönyvek már nagy előrelépést jelentenek, mert legalább van, amiből dolgozni, esetlegesen fordításokat készíteni. Tavaly már voltak hasonló törekvések, de ezeket leszámítva a legtöbb anyag már nem aktuális – magyarázta a helyi turizmus jelenlegi helyzetét Márton Ernő. Elrajtolt a Tamási Áron-emlékév Farkaslakán A helyi kultúrotthon adott otthont vasárnap délután a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségnek Farkaslakán. Szép számban gyűltek össze a helybéliek a kettős ünnepre, ugyanis hivatalosan is elrajtolt a Tamási Áron-emlékév. Kovács Lehel, a község polgármestere ünnepi köszöntőjében az emlékév fontosságára hívta fel a figyelmet, köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és a Magyarság Házának a szervezésben nyújtott segítségért. – Az emlékév alapgondolata, hogy elvigyük Tamási Áront a világ magyarságához. Mi lenne ennél nagyobb büszkeség nekünk, farkaslakiaknak, hogy Tamási Áron újra a köztudatba kerül? – vetette fel a kérdést az elöljáró. Ugyanakkor arra biztatta a helybélieket, hogy a jövőben is minél nagyobb számban vegyenek részt az eseményeken, és vigyék hírét az emlékévnek. A köszöntők sorát dr. Both Hajnal konzul folytatta, örömét fejezve ki, hogy a járványhelyzet ellenére idén ismét együtt, méltóképpen lehet megünnepelni a magyar kultúra napját. Mint fogalmazott, sem a koronavírus-járvány, sem egyéb ok nem vezethet oda, hogy önként és véglegesen lemondjunk kultúránknak akár csak egy kis szeletéről is. Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke mint főszervező ismertette az emlékév Farkaslakát érintő programjait. – Annak, hogy ő itt született Farkaslakán, az itteni gyermekek között nevelkedett, ennek a népnek a kultúráját itta magába, egész életében, minden művében nyoma van. Bárhol járt a nagyvilágban, sosem mulasztotta el említeni Farkaslaka nevét, éppen ezért nekünk is kötelességünk kicsit jobban tisztelni őt és az emlékét – fogalmazott Hadnagy Jolán. Hétköznapi hősök A magyar kultúra napi ünnepség keretében mutatták be helyi diákok azt a kisfilmet, amelyet a farkaslaki néhai Jakab házaspárról készítettek. A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2016/2017-es tanévben indította a Hét­köznapi hőseink – írjunk történelmet! elnevezésű kezdeményezését. A projekt célja az volt, hogy iskolások saját szülőfalujukból mutassanak be olyan embereket, akik bár nem kerültek reflektorfénybe, munkájuk révén sokat tettek a helyi közösségekért, és rendkívüli képességeikről, kiemelkedő tulajdonságaikról, átlagon felüli jellemvonásukról tettek tanúbizonyságot. A farkaslaki diákok tanulmányt és egy dokumentumfilmet készítettek a visszaemlékezések segítségével, amelyet most először vetítettek le a helyi közösségnek. Jakab Zsigmond és felesége, Rozália alkotásaiból ugyanakkor egy kiállítást is megtekinthettek a látogatók a helyi kultúrotthonban. Egy budapesti felajánlásnak köszönhetően 43 alkotással gazdagodott a Tamási Áron Művelődési Egyesület. A felajánló azt szerette volna, hogy a birtokában lévő gyűjtemény visszakerüljön Farkaslakára, ahol a Jakab házaspár élt, alkotott, hiszen ebben a közegben sokkal nagyobb értéket tud képviselni. A szőttesekből, faragványokból, metszetekből, rajzokból álló gyűjteményt a kultúrcsűrben helyezik el, és ott szerveznek belőle állandó kiállítást. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett eseményen a helyi Énekesmadár népdalkör tagjai udvarhelyszéki népdalokkal tették vidámabbá a hangulatot, majd a Virgoncz néptánccsoport a Tamási Áron novellája alapján készült Dínomdánom illata című táncjátékot mutatta be. Kopjafát állítottak a korondi templomkertben Vasárnapi istentiszteletük alkalmával emlékeztek a magyar kultúra napjára a korondi unitáriusok. Lázár Levente lelkész prédikációjában elmondta: a vallás az egyik olyan szegmense a kultúrának, amely hordozza a lélek műveltségét, nemesítését, és ehhez hozzákapcsolódik a magyar nyelv, az irodalom és a művészetek egyaránt. – Egész nagy, színes festői palettát ölel magába a magyar kultúra, és ennek része a székely kultúra is. Ez a mi részünk, ezért is ünnepelünk a templomban, hiszen a templom a lélek olyan otthona, ahol ki tud teljesedni – fogalmazott a lelkész ünnepi gondolataiban. Az istentisztelet keretében megemlékeztek Kedei Zoltán festőművészről, akinek tiszteletére, a Firtos Művelődési Egyesület kezdeményezésére kopjafát állíttattak a templomkert udvarán. Kedei Zoltán festőművész fiatal tanítóként tevékenykedett Korondon. Életútját, munkásságát Imre Lídia művészettörténész ismertette a jelenlévőkkel, az ünnepségen a festőművész lánya, Kis Tünde is részt vett. Többnapos programsorozat a Gyergyói-medencében Tollnok – így nevezték meg a szervezők saját kérésére Bajna György költőt, írót a gyergyószentmiklósi Kultúra és vers című pódiumbeszélgetésen. Mindezt azért, mert elmondása szerint úgy látja szerepét az irodalomban, mint a ranglétra alján dolgozó, gúnyosan tollnoknak szólított hivatali munkatárs. Bajna György saját verseit olvasta fel az eseményen, illetve azoknak a költőknek a műveit, akik saját bevallása szerint hatottak a munkásságára. – Sosem akartam másolni, de kizárt, hogy ne lett volna hatással tűnődéseimben a számomra legtetszőbb képek nyakon csípése pillanatában – mondta Arany Jánosról Bajna György. Beszélt arról is, hogy ötven éve „csiszolódik benne egy ballada” az alfalvi tragédiáról, Szekeres Erzsiről, aki bár többször jelezte, hogy problémája van, nem vették komolyan az orvosok, és ez három gyereke életébe került. Szóba került az is, mennyire kell vallásosnak lennie egy írónak. – Az íróember a tízparancsolat minden parancsát nem biztos, hogy be tudja tartani, ám a nyolcadikat, ha kihagyta, nem is író ember. Az az újságíró, költő, író, aki azért ír, hogy másokat sárba döngöljön, s emellé még hazudik is, akasztófára való – jelentette ki Bajna. Az idén 75. életévét betöltő gyergyói író, költő terveiről is beszélt. Elmondta: egy évnél távolabbra nem tervez, de szeretne rövidesen kiadni egy verseskötetet, és készülőben van egy prózaválogatás, illetve egy publicisztikai gyűjtemény is. Az esemény végén a házigazda, Fórika Sebestyén kifejtette, azért ünnepelték ily módon a kultúra napját, mivel a művelődési központ programkínálatának erőteljes lokális jellege van. – Igyekszünk bemutatni minél többet azok közül a személyiségek közül, akik itt élnek, alkotnak, és ez a környezet termelte ki őket, mert ez az az értékrend, amely hozzánk kötődik. Nagyon értékes az általános műveltség, amely körülvesz bennünket – mutatott rá Fórika zárásként. Gyergyószárhegyen pénteken szabadtéri fotókiállítás keretében mutatták be a 2020-as farsangbúcsúztató alkalmával készült legjobb felvételeket. Ugyancsak pénteken Kisné Portik Irén Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban című könyvének bemutatójára látogathattak el az érdeklődők. Vasárnap a Gyergyószéki népdalverseny nyerteseinek díjazása és gálaműsora zajlott a gyergyószárhegyi kultúrotthonban. Gyergyóújfaluban a 100 Gyer­gyó­szé­ki recept, több mint 100 Gyer­gyó­szé­ki háziasszony című könyv bemutatóját tartották meg. Szombaton Bajna György Sarolt könyve című gyermekverses köte-t­ének bemutatóján vehettek részt a gyergyóújfalusiak, emellett a január 17-én megnyitott Gyergyószék értékei a tél tükrében című fotókiállítást is megtekinthették az érdeklődők, amely még egy héten át látogatható. Az események sora vasárnap szabadtéri fotókiállítással, majd a Gyergyói Fotóklub Jel-képek című tárlatmegnyitójával folytatódott Újfaluban.

HN-összeállítás