Digitális adatbázis-készítés, régi vagy ritka kiadványok és a Hargita Népe napilap archívumának digitalizálása volt az egyik legnagyobb feladat, amelyet sikerült megoldani a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2021-ben, 2022-ben pedig leltározni fogják a könyvtár teljes állományát. A könyvtárigazgatót az elmúlt év kihívásairól és a sikeres megvalósításokról, valamint az új esztendővel kapcsolatos terveiről kérdeztük. ‒ 2021-ben a járványügyi korlátozások mennyire befolyásolták a könyvtár működését? ‒ Legnagyobb befolyással a gyorsan változó rendelkezések voltak, kihívás volt alkalmazni az újabb és újabb határozatokat. Először a hőmérséklet-ellenőrzést tették kötelezővé, ehhez be kellett szerezni a szükséges eszközöket, utána a zöldigazolvány ellenőrzése is kötelező lett. Folyamatosan fertőtlenítjük a visszahozott könyveket, és korlátoztuk a különböző programokon, előadásokon résztvevők számát. Emiatt sok rendezvény elmaradt, de olyan is volt, amit online kellett megszerveznünk. Amit a legjobban sajnálok, az az, hogy a 2021-ben megjelent könyvek bemutatói elmaradtak. ‒ Ennek ellenére voltak idén újdonságok a programkínálatban? ‒ Újszerű programként indult a külföldi önkéntesek által tartott interkulturális estek sorozata. Ezeken a bemutatókon az önkéntesek bemutatták azt az országot vagy térséget, ahonnan ők érkeztek. ‒ Milyen programokat tudtak megszervezni a korlátozások ellenére? ‒ Mint más években, idén is megszerveztük a fel­ol­va­só­ma­ra­tont, voltak rendezvényeink a román és a magyar kultúra és nyelv napján, ugyanakkor kapcsolódtunk a Megyenapok és Székelyföld napok rendezvényekhez. Szeptemberben megünnepeltük a népmese napját, és egyesületekkel illetve magánszemélyekkel együttműködve a magyar költészet napjára is szerveztünk egy eseményt. Társszervezőkként a kollégáink részt vettek a Jövő könyvtára nevű konferencián, ahol bemutatták a mi könyvtárunk tevékenységét. Emellett több papírszínházat, bábelőadást is láthattak a gyerekek a könyvtárban. A községi könyvtárakkal közösen részt vettünk a CODE Kids programban, ami szerintem nagyon jó lehetőség a gyerekeknek arra, hogy algoritmusismeretet tanuljanak. Sikeresen zajlott egy vetélkedő keretében az Adományozza pluszkilóit a könyvtárnak című programunk, és a keresz­túri könyvtárral együttműködve folyamatosan fejlesztettük a Virtuális séták nevű adatbázisunkat. Célunk az, hogy a megye minden községében a fellelhető képi dokumentumokat digitális formában közzétegyük az interneten. Részt vettünk az országos Iskola Másként héten, a gyerekek által készített kiállítás most is látható a földszinten. Most, év végén zajlott a Hargita, táj, ember című vetélkedő, ami leginkább az általános iskolások körében volt népszerű, de középiskolások és felnőttek is részt vettek a versenyen. Örülök, hogy a felhívásunkra ilyen sokan csatlakoztak, szerintem mindenki számára eredményes volt. Pozitív visszajelzéseket kaptunk a felnőttektől és az iskolásoktól is, a tanárok is örültek ennek a vetélkedőnek, mert jól illeszkedett az ő tanrendjükbe is. A CODE Kids programnak köszönhetően be tudtunk szerezni néhány táblagépet, amelyeket otthon is használhatnak a gyerekek, és más digitális eszközöket is, például egy digitális mikroszkópot, egy programozható humanoid robotot, 3D ceruzát, különböző szerszámokat, ellenállásokat, áramköröket, amelyeket használhatnak. Ezenkívül a kis programozóknak egy 3D nyomtatót is a rendelkezésükre tudunk bocsátani, és igazából nemcsak a programban résztvevők, hanem az olvasójeggyel rendelkezők közül bárki számára használható. A nyomtatásban tudunk segíteni, a tervezésben nem. ‒ Hány dokumentummal sikerült bővíteni a könyvtári állományt az elmúlt évben? Mit vesznek figyelembe beszerzéskor? ‒ Több mint száz­ki­lenc­ven­há­rom­e­zer-négyszáznégy dokumentummal rendelkezünk, az elmúlt évben ötezer-huszonegy dokumentum érkezett könyvtárunkba, ennek nagy részét a könyvtár vásárolta meg Hargita Megye Tanácsának támogatásával, és több mint ezer dokumentumot adományként kapott a könyvtár. Beszerzéskor elsősorban a Hargita megyében megjelent kiadványokra figyelünk, illetve azokra, amelyek a megyéről szólnak. Ezenkívül van egy olvasói kívánságlista, ezt is figyelembe vesszük. Itt jegyezném meg, hogy december 6-án indítottuk el a Vakrandi egy könyvvel nevű programunkat, ami szintén nagyon sikeres volt, hiszen egy hét alatt elfogytak a becsomagolt könyvek. A járvány egyáltalán nem törte meg az olvasási kedvet, ez mutatkozik abban is, hogy a beiratkozottak száma nem csökkent lényegesen. Továbbá, a zöldigazolvány bevezetésével a könyvtár elindított egy új szolgáltatást, amellyel segítünk bárkinek hozzáférni a papíralapú igazolvány letöltésében és kinyomtatásában. Most már más intézményektől is hozzánk küldik azokat, akiknek segíteni kell ebben, és már több mint ezer zöldigazolvány került ki a könyvtárból október óta. ‒ Tavaly azt nyilatkozta lapunknak, hogy 2020-ban tizenötezer oldalnyi kiadványt digitalizáltak. Hogyan haladtak idén ezzel a munkával? Hogyan sikerült leosztani a munkát az alkalmazottak között úgy, hogy teljesítsék ezt a feladatot? ‒ Örömmel mondhatom, hogy 2021-ben sokkal több oldalt sikerült digitalizálni. Több mint hatvanezer oldalt digitalizáltunk, és elkészítettünk egy adatbázist, amelyben a Hargita Népe napilap archívuma is fellelhető lesz. Jelenleg tesztüzemmódban működik az adatbázis, de az új évben remélhetőleg mindenki számára elérhető lesz. Óriási munka ez, rengeteget dolgoztak a kollégák. Átalakítottuk a belső munkaelosztást, így két munkatársunk csak ezzel dolgozik napi nyolc órában. Monoton munka, de érdekes is. Most kétezer-tizenhat februárjánál tartunk, de ez a munka tulajdonképpen soha nem ér véget. Természetesen készültek más digitális dokumentumok is, leginkább olvasói kérésre, de mindenképp a napilap élvez prioritást. Hosszú távú célunk, hogy amit csak lehet, digitalizáljunk, és tegyük közzé. Kötöttünk egy megállapodást az Arcanum adatbázissal, ami azt jelenti, hogy a könyvtár számítógépeiről elérhető az Arcanum által digitalizált teljes adatbázis. Nem kell hozzá más, csak egy olvasójegy, és a biblionetes számítógépekről használható az adatbázis. Szeretném bővíteni a digitális tartalmainkat, a következő nagy lépés az Informația Harghitei napilap digitalizálása lenne, bízom benne, hogy a szerkesztőség is pozitívan áll majd a kérésemhez, hiszen ez egy másik olyan lap, amely folyamatosan nyomon követi a megye történéseit. Leginkább kutatóknak lesz hasznukra az adatbázis, de bárki böngészheti majd, akit érdekel. Folyamatosan fejlődik a helyismereti és személyiségeket bemutató adatbázisunk is. A könyvtár mellett működő Pro Libris könyvtári egyesülettel próbálunk megragadni minden pályázati lehetőséget, így sikerült idén megszervezni az első angolnyelv-tábort, és szeretnénk, ha idén lenne románnyelv-tábor is. ‒ A községi könyvtárak működésében hogyan tudott segíteni a megyei könyvtár 2021-ben? Vannak-e még hiányosságok? ‒ A községi könyvtáraknak felajánlottuk a könyvkötési szolgáltatásunkat, hogy ha értékes dokumentumaik vannak, amelyeket szeretnének megőrizni, akkor segítünk ebben. Ezenkívül segítünk a leltározásban és az állománybővítésben is, és 2015 óta folyamatosan bővülő állományrészt bocsátunk a községi könyvtárak részére. Mindössze annyi a könyvtárosok dolga, hogy jelezzék számunkra, ha van igényük erre. A községi könyvtárakon keresztül is kapcsolódtak be gyerekek a CODE Kids programba, így a nemrég beszerzett eszközök számukra is elérhetők. ‒ Milyen újdonságok várják a könyvtárlátogatókat az új évben? ‒ Otthonosabbá tettük az ifjúsági olvasósarkot, most egy oktogon formájú polc került oda, amin rajta vannak azok a könyvek, amelyek népszerűek a fiatalok körében, ez még újdonságnak számít. Sikerült beszereznünk egy biblioboxot, ami lehetővé teszi, hogy az olvasók bármikor visszaszolgáltassák a kölcsönzött könyveket. A doboz a könyvtár előtt lesz, így fizikai kontaktus nélkül is visszahozhatók a könyvek. Úgy működik ez, mint egy nagy postaláda, csak szivacsozott, kipárnázott dobozról van szó, amelyben nem sérülnek meg a dokumentumok. ‒ Milyen terveik vannak az új évre? Petőfi-emlékév lesz, milyen programokkal készül a megyei könyvtár ezzel kapcsolatban? ‒ Annyit tudok egyelőre mondani, hogy az év második felében kap hangsúlyt Petőfi. Meghívottakkal, eseményekkel készülünk, de egyelőre ennél többet nem szeretnék erről mondani. Készülünk az eddig is hagyományosan megrendezett román és magyar kultúra napjára, február 15-én lesz a felolvasómaraton, hiszen ekkor lesz az országban az olvasás napja. Idén Nemes Nagy Ágnes szövegeiből olvasunk. Szeretnénk, ha újraindulnának a rendszeres könyvbemutatók és kiállításmegnyitók. Még több diákot szeretnénk vendégül látni. Mint az eddigi években, csatlakozni fogunk a Megyenapok és Székelyföld napok rendezvényekhez, és megrendezzük azokat az eseményeket, amelyek a román és magyar irodalomhoz, illetve kultúrához kapcsolódnak, és újból meg fogjuk hirdetni a Hargita, táj, ember vetélkedőt. Próbálunk lépést tartani a digitális kihívásokkal, így szeretnénk lehetővé tenni a könyvek önkölcsönzését. Az új év a leltárról fog szólni, hiszen itt az ideje a teljes állomány leltározásának. Ez nem lesz egyszerű feladat, de remélem, hogy sikerülni fog. A könyvtár és számos intézmény között jó együttműködés van, többek között jó kapcsolatban vagyunk a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal, a Vámszer Géza Művészeti Népiskolával, így bízok benne, hogy idén is számos kulturális rendezvényt tudunk szervezni.

Péter Ágnes