Mind tudjuk, hogy az év első napján figyelni kell arra, milyen ételt fogyasztunk. Nem szerencsés ugyanis, ha olyan állat húsa kerül az asztalra, amelyik hátrafelé kapar, ilyen például a szárnyas, amely elkaparja a szerencsénket. Hasonló a helyzet a hallal, amellyel elúszhat a szerencsénk. Viszont a disznó előfele túr, halad, így kitúrja a szerencsét, ezért ennek húsát érdemes fogyasztani, ugyanakkor sokan úgy tartják, hogy a szemes ételek a gazdagságot jelképezik, például a lencse, a rizs vagy a bab is. Ismerjük a hiedelmet, hogy újév napján nem szabad kivinni a szemetet a házból, mert azzal együtt kidobjuk a szerencsénket, és kifelé sepregetni, illetve teregetni is tilos. Régen is fontosnak tartották, hogy újév napján férfi lépjen először a házba, ezt sok helyen ma is őrzik. De nem mindenhol tartják ugyanezeket, a világ különböző népeinek más és más hagyományai vannak, mellyel az óévet búcsúztatják, az újat köszöntik és szerencsét faragnak maguknak. Most ezekből hoztunk el néhányat.

Ételek nélkül nem lehet

Mint minden ünnepnek, a szilveszternek is elengedhetetlen rituáléja a közös étkezés, és minden nemzetnek megvannak a maga szerencsehozó ételei, sokak szerint ugyanis nem mindegy, mi kerül ilyenkor az asztalra. Olykor pedig az sem, hogy miként fogyasztják el.

Spanyolországban például egy kicsit sem veszélytelen feladat elé állítják az ünneplőket: az éjféli visszaszámlálásnál, az óév utolsó tizenkét másodpercében tizenkét szem szőlőt kell egymás után bekapni, ha azt szeretnénk, hogy jó szerencsét és boldogságot hozzon az új év. A spanyol boltokban külön erre a célra gyártott tizenkét szemes szőlőcsomagokat is lehet kapni. A lencse nem tipikusan magyar hagyomány, Olaszországban is azt fogyasztják, ott azonban inkább a megduzzadó szemeken van a hangsúly, ugyanis a lencse méretének növekedése a növekedő gazdagságot jelképezi. Pakisztánban és Indiában rizst fogyasztanak, mert az ottani babonákban is a sokaság és a térfogatnövekedés a lényeg.

Törökországban, hasonló céllal, gránátalmát esznek, a sok vörös mag a leendő gazdagságot jelképezi, emellett a piros szín az emberi szívet, vagyis az életet és termékenységet is szimbolizálja.

Lengyelországban, Németországban és Skandináviában heringet esznek éjfélkor, mert a hal ezüstös pikkelyei a fémpénzhez hasonlítanak, így a gazdagságot szimbolizálja, és még a balszerencse is elkerüli azt, aki ezt fogyasztja. Kínában pedig egész halat szolgálnak fel, fejestől és farkastól, ez szimbolizálja azt, hogy az egész új év jó lesz, az elejétől a végéig.

Sok országban az ételek formája is fontos tényező, egy teljes új év reményében a teljességet szimbolizáló kerek vagy gömb alakú ételeket kínálnak. Hollandiában oliebollennek nevezett kerek fánkokat (holland fánk) sütnek, Írországban pedig kerek laposkenyeret (bannock).

Az Amerikai Egyesült Államok déli részében hagyományosan kukoricából készült süteményeket esznek, mert annak aranybarna színe az aranyra hasonlít, ami a gazdagságot jelképezi.

Több olyan nép is van, amely hiszi, hogy ha pulykát szolgálnak fel éjfélkor, az mérgelődést hoz az új évben, ezért igyekeznek kerülni azt.

Fagyit a földre!

Nemcsak az ételekkel kapcsolatos babonák eltérőek, de a különböző szokások között is találunk érdekeseket, sok esetben számunkra akár viccesnek vagy szinte érthetetlennek tűnőket.

Angliában egy régi angol hagyomány szerint, amikor közeledik az év utolsó éjféle, kinyitják a hátsó ajtót, hogy kiengedjék rajta az elmúlt évet, és megkérnek valakit, hogy jöjjön be a bejárati ajtón, sóval, szénnel és kenyérrel a kezében. Ez a szokás azt jelképezi, hogy a jövőben a házban mindenkinek lesz elegendő étele (kenyér), sok pénze (só), és sosem fog fázni (szén).

Dániában régi tányérokat gyűjtenek egész évben, és megőrzik őket szilveszterig, aztán amikor eljön az új év, a tányérokat hozzávágják a barátaik bejárati ajtajához. A hagyomány szerint minél több törött edényt találunk a küszöbünkön, annál több igaz barátunk van.

Annak érdekében, hogy az új év tele legyen szerencsével, békével és gazdagsággal, a svájciak egy kanál fagylaltot ejtenek a földre.

Ecuadorban úgy tisztítják meg az eljövendő évet az előző gondjaitól, hogy éjfélkor tűzre dobják különböző ikonok képmásait. Az igazán bevállalósak pedig tizenkét alkalommal át is ugorják a lángokat, hogy minden hónap szerencsés legyen.

Kolumbiában, aki mesés utazásokra vágyik az új évben, az szilveszter éjjelén fog egy üres bőröndöt, és azzal sétálgat a házban vagy a környéken, hogy felkészüljön az új kalandokra.

Sokan persze nemcsak tettetik, hanem őszintén hisznek benne, hogy ha az óra elüti az éjfélt, az sok mindent megváltoztat, vagy legalábbis esélyt teremt a változásra. Mert bármennyire különbözünk is, nemcsak abban, ahogyan az óévet búcsúztatjuk, az, hogy mire vágyunk az új évben, nagyon is egyetemes: szerencsére, békére, szeretetre és finomságokra.