Az EU időskori eltartottsági rátája 26,8 százalék volt 2004-ben, vagyis minden egyes 65 év feletti személyre alig kevesebb mint 4 munkaképes korú felnőtt jutott. 2024. január elsején a ráta már 37 százalék volt, ami azt jelenti, hogy minden időskorúra kevesebb mint 3 munkaképes felnőtt jutott – derül ki az Eurostat által az idősek világnapja alkalmából közzétett adatokból. Az eltartottsági rátát úgy határozzák meg, hogy a 65 éves és annál idősebbek számát viszonyítják a munkaképes korú (20 és 64 év között) népességhez.

A legfiatalabb korstruktúrájú régiók Franciaországban és Dániában találhatók: Mayotte 6,1 százalékos, Guyane 13,8 százalékos, Koppenhága pedig 17,8 százalékos időskori eltartottsági rátával rendelkezik. Ezzel szemben a leginkább elidősödött régió a belga tengerparti térség, Veurne körzet, 72 százalékos mutatóval. Rajta kívül csak Észak-Portugáliában Alto Tâmega e Barroso (71,4 százalék), valamint Görögország középső részén Evrytania (71,1 százalék) érte el a 70 százalék fölötti szintet.
2024 januárjában összesen 139 olyan megyei vagy járási szintű régió volt az Európai Unió­ban, ahol az időskori eltartottsági ráta legalább 50 százalékot tett ki. Ezek főként Kelet-Németországban és Franciaországban koncentrálódtak, de Olaszországban, Finnországban, Portugáliában, Bulgáriában, Görögországban és Spanyolországban is több olyan régió található, ahol a mutató elérte vagy meghaladta az 50 százalékot.
Az Eurostat honlapján elérhető interaktív térkép tanúsága szerint Románia időskori eltartottsági rátája mintegy 30 százalék, ami alacsonyabb az uniós átlagnál (34,4 százalék). Ezzel fiatalabbnak számít, mint Olaszország, Portugália vagy Németország, ugyanakkor idősebb, mint Írország, Luxemburg vagy Svédország. 
Országon belül ugyanakkor lényeges különbségek vannak, Bukarestben alig 25 százalékos az időskori eltartottsági rátája, miközben Moldvában és Havasalföldön több megyében 35 százalék fölötti, vagyis meghaladja az uniós átlagot. A székelyföldi megyék országos összehasonlításban a középmezőnybe tartoznak: Kovászna megyében 33,1, Hargita megyében 34, míg Maros megyében 34,6 százalékos az időskori eltartottsági ráta.

Szegénység és egészségügy
Az Eurostat regionális évkönyve szerint 2024-ben az uniós lakosság ötöde volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. Románián belül a legrosszabb mutatók a havasalföldi megyékben mérhetők, míg  Bukarest az EU egyik legjobb értékével rendelkezik. Az egészségügyi ellátásban is hasonló a kontraszt: a főváros az orvos–lakosság arányban európai élmezőnyben van, a dél- és kelet-romániai megyék azonban a legrosszabbak közé tartoznak. A székelyföldi megyék – Hargita, Kovászna és Maros – mindkét mutatóban inkább a középmezőnyben helyezkednek el: jobban állnak, mint a legelmaradottabb térségek, de elmaradnak Bukarest kedvező adataitól.