Hirdetés

Romániában a legnagyobb a nélkülözők aránya

Romániában, Bulgáriában és Görögországban a legmagasabb a súlyos nélkülözésben élők aránya az Európai Unióban az Eurostat szerint. Románián belül is jelentős különbségek vannak: a délkeleti fejlesztési régióban a legsúlyosabb a helyzet, de Székelyföld is a legrosszabb helyzetű uniós térségek közé tartozik.

HN-információ
Romániában a legnagyobb a nélkülözők aránya
A csíkszeredai Somlyó u. 33. szám alatti romatelep. Nem csak az itt élők nélkülöznek Fotó: Illusztráció: László F. Csaba

Romániában a lakosság 16,8 százaléka élt súlyos nélkülözésben tavaly, ennél magasabb arányt egyetlen uniós országban sem mértek – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.  Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint az országon belül is nagyok a különbségek: a délkeleti fejlesztési régióban több mint minden negyedik ember élt súlyos nélkülözésben. A nélkülözők aránya alapján a legrosszabb helyzetű uniós térségek közé tartozott a Székelyföldet is magában foglaló Központi Fejlesztési Régió is.

Uniós szinten a lakosság 6,3 százaléka élt súlyos anyagi és szociális nélkülözésben tavaly, a romániai arány tehát több mint két és félszerese volt az uniós átlagnak. A legnagyobb szegénységgel küzdő országok rangsorában Romániát Bulgária követi 15 százalékkal, majd Görögország 14,9 százalékkal. A tagállamok közül csak ebben a három országban haladta meg a tíz százalékot ez a mutató. A legalacsonyabb arányt Szlovéniában mérték, ahol a lakosság 1,9 százaléka élt súlyos nélkülözésben. Horvátországban és Lengyelországban egyaránt 2, Cipruson 2,2 százalék volt az érintettek aránya. Egy év alatt Bulgáriában csökkent a legnagyobb mértékben a nélkülözők aránya, 1,6 százalékponttal, majd Belgium következett 1,3 százalékpontos javulással.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Nagy különbségek országon belül

Románia legmagasabb és legalacsonyabb nélkülözési arányt mutató régiója között 20,8 százalékpont volt a különbség. A délkeleti régióban mért 27,2 százalékkal szemben a nyugati fejlesztési régióban mindössze 6,4 százalék volt a nélkülözők aránya. Dániában, Szlovéniában és Finnországban ezzel szemben a régiók közötti eltérés nem érte el a két százalékpontot. Az EU-ban tizenhárom régióban érte el vagy haladta meg a nélkülözők aránya a 16,8 százalékot. Közülük öt Romániában található: a délkeleti és a központi mellett az északnyugati, a dél-munténiai és a délnyugat-olténiai fejlesztési régió is ebbe a csoportba tartozott. További négy bulgáriai, három görögországi és egy franciaországi térségben mértek hasonlóan magas arányt. Ezzel szemben az uniós régiók közel egyharmadában legfeljebb 3,5 százalék volt az érintettek aránya.

Mit értenek súlyos nélkülözés alatt?

Az Eurostat azt vizsgálta, hogy az emberek megengedhetnek-e maguknak tizenhárom alapvetőnek tekintett árut, szolgáltatást vagy rendszeres elfoglaltságot. Aki ezek közül legalább hétről pénzhiány miatt kénytelen lemondani, azt súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élőnek tekintik. A háztartásoknál vizsgálták például, hogy tudják-e időben fizetni a lakhatási költségeket és a hiteltörlesztéseket, megengedhetnek-e maguknak évente egy hét üdülést, valamint legalább kétnaponta húst, halat vagy ezekkel egyenértékű vegetáriánus ételt. Személyekre lebontva azt nézték, hogy a megkérdezetteknek jut-e pénzük internetre, két pár megfelelő cipőre, rendszeres kikapcsolódásra, és legalább havonta egyszer megengedhetnek-e maguknak egy közös étkezést a barátaikkal vagy családtagjaikkal. Uniós szinten tavaly mintegy 26,9 millió ember élt súlyos anyagi és szociális nélkülözésben, hozzávetőleg 560 ezerrel kevesebb, mint 2024-ben. Arányuk egy év alatt 6,4-ről 6,3 százalékra csökkent.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!