Gheorghe Cozma, az ATRU elnöke hétfőn az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, hogy Románia felvétele a belső határellenőrzéstől mentes övezetbe több ezer Magyarországon élő román számára könnyítené meg a napi ingázást, aki Romániában dolgozik vagy itt jár iskolába.

Cozma felidézte, hogy több mint tíz éve késik Románia felvétele a szabad mozgást biztosító schengeni térséghez, amely „az Európai Unió egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya”.

– Romániának és Magyarországnak stratégiai partnerekként, szomszédokként, EU- és NATO-tagokként közös érdekeik vannak. Emiatt, de más okok miatt is, a határ két oldalán élő emberek jó kapcsolatot ápolnak egymással. Szoros kölcsönös függőség van a két ország között – mutatott rá a szervezet elnöke.

Emlékeztetett, hogy Románia a negyedik legnagyobb exportpiacot jelenti Magyarország számára, és a magyar tőke hatodik legfontosabb célországa. Romániában több mint tizenkétezer magyar cég, Magyarországon pedig több mint hatezer román–magyar vegyesvállalat működik.

– A mindennapi élet szempontjából az együttműködés minden eddiginél magasabb szintet ért el, és ez fokozható lenne Románia schengeni csatlakozásával, mert növelné a mobilitást – vélekedett az ATRU vezetője.

Arról is beszámolt, hogy a román utazók által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma 60 százalékkal nőtt; ugyanakkor sok határ mentén élő román állampolgár átköltözött Magyarországra, és onnan jár naponta Romániába dolgozni.

– A csatlakozás megkönnyítené a napi ingázást, mert nem kellene többé határellenőrzésre várakozniuk – tette hozzá Gheorghe Cozma.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának nyilvántartása szerint körülbelül 36 000 román él Magyarországon. A románok zöme a román–magyar határ közelében él; Gyula román lakossága például mintegy ötezer főre tehető.