A NATO jóváhagyta a védelmi kiadások a GDP arányában 5%-ra emelését, amelyet 2035-ig kell bevezetniük a tagállamoknak, jelentette a Reuters. A hírügynökség szerint a döntést válaszként hozták meg Donald Trump követelésére, illetve ebben az is szerepet játszott, hogy az európai országok tartanak Oroszországtól, amely egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelent számukra a 2022-es ukrajnai invázió óta.

A NATO egy közleményt is kiadott, amelyben a tagországok megerősítik egymás kölcsönös védelmét. „Megerősítjük rendíthetetlen elkötelezettségünket a kollektív védelem iránt, ahogyan azt az 5. cikkely rögzíti a Washingtoni Szerződésben – vagyis hogy egy tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül” – áll a közleményben, miután Trump kedden aggodalmat keltett azzal a kijelentésével, hogy az 5. cikkelynek „számos értelmezése” létezik. Közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt Trump  igyekezett megnyugtatni partnereit. „Teljes mértékben mellettük állunk” – nyilatkozott a NATO-tagállamokról. 

Tervezett költések

A 32 tagú szövetség eleget tett Trump azon felszólításának, hogy a többi ország növelje védelmi kiadásait. A NATO főtitkára, Mark Rutte elismerte, hogy az európai országok és Kanada számára nem könnyű előteremteni a többletforrást, de hangsúlyozta, hogy ez elengedhetetlen. „Az orosz fenyegetés és a nemzetközi biztonsági helyzet fényében nincs más lehetőség” – mondta a volt holland miniszterelnök újságíróknak Hágában. A kitűzött költségvetési célt tíz éven belül kell elérjék a tagállamok, ami évente évi több száz milliárd dolláros növekedést jelent a jelenlegi szinthez képes. Az országok a GDP 3,5 százalékát költenék közvetlen katonai kiadásokra, és további 1,5 százalékot olyan, szélesebb értelemben vett védelmi célokra, mint a kiberbiztonság, a csővezetékek védelme, vagy a közutak és hidak megerősítése a nehéz katonai járművek elviselésére. Valamennyi NATO-tagország támogatta az új célkitűzést rögzítő nyilatkozatot, noha Spanyolország jelezte, hogy nem kívánja teljesíteni a célértéket, és szerinte alacsonyabb kiadásokkal is teljesíthetők a vállalásai. 

Románia és Magyarország is képviseltette magát

Az eseményen részt vett Nicușor Dan államfő is, közösségi oldalán közzé is tett egy fotót, amelyen épp Donald Trumppal fog kezet. A Digi24 portál beszámolója szerint Nicușor Dan találkozott több NATO-tagállam vezetőjével, köztük Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral. Az MTI beszámolója szerint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a csúcstalálkozón egy kérdésre azt válaszolta: Oroszország nem jelent számottevő fenyegetést a NATO számára, mert a szövetség sokkal erősebb. Hozzáfűzte: a legnagyobb fenyegetést Európára jelenleg a versenyképesség elvesztése jelenti.

Trump kifakadása

A tanácskozást megelőzően Donald Trump élesen bírálta az amerikai sajtót amiatt, hogy több lap – köztük a CNN és a New York Times – hírszerzési forrásokra és névtelenséget kérő védelmi tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, az Irán elleni amerikai légicsapások nem semmisítették meg az ország dúsított uránkészleteit, és az iráni nukleáris program tovább működhet. Trump szerint ezek az információk tévesek, szándékosan kiszivárogtatták őket, és a katonai akció lejáratását szolgálják. A volt elnök és tanácsadója, Stephen Witkoff „árulásnak” nevezte a szivárogtatást.