Két hét múlva, a június 24–25-én Hágában tartják meg a NATO csúcstalálkozóját, jelenleg a tagállamok arról tárgyalnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kérésére milyen határidővel vállalják a GDP 5 százalékának védelmi kiadásokra való fordítását. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a céldátum 2032 lesz – írta a Szabad Európa portál román nyelvű kiadása szövetségi forrásokra hivatkozva. 

Növelik a kiadásokat

A NATO egyik illetékese a portálnak úgy nyilatkozott: a tagállamok képviselői már megállapodtak abban, hogy a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára emelik, és várhatóan a 2032-es határidőt rögzítik majd, amit az Egyesült Államok erőteljesen szorgalmaz. Az amerikai nyomás hatására, amely a NATO európai szövetségeseit védelmi kiadásaik növelésére ösztönzi, és egy esetleges amerikai csapatáthelyezés árnyékában az Európai Unió két pénzügyi eszközt is rendelkezésre bocsát a tagállamok számára a védelmi kiadások növelésének megkönnyítésére. Az első ilyen eszköz lehetővé teszi, hogy négy éven keresztül évi 1,5 százalékponttal növeljék a védelmi kiadásokat a GDP arányában anélkül, hogy ez a büdzséhiány miatt szankciókat vonna maga után.

Románia dilemmája

Emlékeztettek: a jegybank egy nemrég közzétett tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy „2022 végéig az ukrajnai háború körülbelül 1,1 százalékpontos inflációnövekedést és legfeljebb 1,4 százalékpontos GDP-csökkenést okozott Romániában ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben a háború nem történt volna meg”. Amennyiben Románia igénybe venné ezt az uniós eszközt, évi 5,2 milliárd euróval növelhetné védelmi kiadásait, a 2024-es, 352 milliárd eurós GDP alapján. Négy év alatt tehát elméletileg több mint 20 milliárd euróval költhetne többet az ország védelemre anélkül, hogy megrónák a költségvetési hiány növekedése miatt. Igen ám, de három hónappal az Európai Bizottság bejelentése után Románia még nem kérte Brüsszeltől, hogy élhessen ezzel a lehetőséggel – nyilatkozta korábban Victor Negrescu, az Európai Parlament alelnöke. Június 4-én az Európai Bizottság féléves jelentésében megerősítette, hogy Románia valóban nem kérte a védelmi kiadások növelését lehetővé tévő nemzeti mentesítési záradék aktiválását.

„Eddig 16 tagállam kérte a nemzeti mentesítési záradék alkalmazását: Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország” – áll a Bizottság jelentésében. Ugyanakkor az uniós országok még mindig benyújthatják kérelmüket – tették hozzá. Idézték Nicușor Dan államfő korábbi nyilatkozatát. „A gond az, hogy még ha az Európai Bizottsággal való tárgyalásban a katonai kiadások nem is számítanának bele a 3 százalékos hiánykorlátba, a valóságban ezek a kiadások akkor is hozzájárulnak egy tényleges hiányhoz, amit nekünk kell újrafinanszíroznunk” – mutatott rá Nicușor Dan. A Szabad Európa Sorin Moldovant, a védelmi minisztérium államtitkárát is megszólaltatta. Az államtitkár elmondta: a védelmi tárca jelenleg egyeztetéseket folytat a pénzügyminisztériummal a nemzeti mentesítési záradék aktiválásáról.

A mentesítési záradék

A védelmi kiadások növelését lehetővé tévő nemzeti mentesítési záradék előírja, hogy négy évig lehet alkalmazni és évente legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet meghaladni a korábban tervezett költségvetési hiányt. Ezeket az összegeket felhasználhatják a tagállamok működési költségek finanszírozására, valamint új védelmi beruházásokra is.