Erdő Péter bíboros-prímás, Esztergom–budapesti Főegyházmegye érsekének személyében akár magyar pápát is választhat a ma összeülő konklávé, a végső győztest azonban nehéz megtippelni, több esélyes is van.

A konklávé menete

A konklávé zárt ajtók mögött zajlik, minden szavazási fordulóban kétharmados többséget kell szereznie egy jelöltnek, ahhoz, hogy ő legyen az új pápa. Egy nap négy szavazást bonyolíthatnak le. A döntés eredményét a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló füst jelzi: fekete, ha nincs eredmény, fehér, ha van új pápa. A Vatican News tudósítása szerint a konklávét előkészítő munkálatok május 5-én befejeződtek, a bíborosok pedig május 6. estétől kezdve elfoglalhatták szálláshelyüket a Szent Márta-házban. A választási szertartás május 7-én, azaz ma 10 órakor kezdődik a Sixtus-kápolnában. 

Az amerikai Politico portál európai kiadása a pápaválasztásról szóló összeállításában kitért arra is, hogy elméletileg bármely megkeresztelt római katolikus férfi választható, ám az elmúlt 700 évben mindig a bíborosok közül került ki a pápa. A végső győztest előre megtippelni nehéz. A 2013-as konklávé idején Jorge Bergoglio messze nem számított esélyesnek XVI. Benedek utódjaként – mégis, öt szavazási kör után, 24 órán belül megválasztották pápának. Ahogy Ferenc pápa egészsége romlott, a fogadóirodák és a vatikáni elemzők már hónapokkal ezelőtt találgatni kezdték, ki lehet az utódja.

A szakportál szerint ezúttal a tét nagyobb a szokásosnál. Az új egyházfő egy mélyen megosztott egyházat örököl: belső ideológiai konfliktusokat az LMBTQ+ kérdéskör és a papi visszaélések kezelése kapcsán, miközben a világ geopolitikai helyzete is egyre kiszámíthatatlanabb.

Megváltozott erőviszonyok

Pápasága alatt Ferenc pápa – aki április 21-én hunyt el – jelentősen megváltoztatta az egyház vezetőinek földrajzi eloszlását azzal, hogy 50 szavazóképes bíborost nevezett ki a hagyományos nyugati hatalmi központokon kívülről, ami csaknem fele a jelenlegi 133 tagú konklávénak. Bíborosokat nevezett ki korábban figyelmen kívül hagyott helyekről, például  Barbados fővárosából Bridgetownból, a karibi Szent Lucia szigetéről, vagy az indonéziai Bogor városából, amelynek lakossága kevesebb mint egymillió főből áll.  Ugyanakkor olyan nagy érsekségek vezetőit, mint Los Angeles vagy San Francisco, nem részesítette előnyben.

Lehet-e magyar a pápa?

Az esélyesek között tartják számon Erdő Péter bíboros-prímást, az Esztergom–budapesti Főegyházmegye érsekét is. A Politico szerint Erdő olyan jelölt, aki a hagyományosabb katolikus értékeket képviseli, ami vonzó lehet azok számára, akik Ferenc pápa reformjait túl radikálisnak tartják. Mellette szól, hogy tapasztalt és nem új név, hosszú ideje látható szereplője az európai katolikus életnek. Megjegyzik ugyanakkor, hogy nem tartozik a Vatikán kulcsszereplői vagy a médiában aktívan jelen lévő bíborosok közé, ami csökkentheti esélyeit. A választást leginkább olyan földrajzi és ideo­lógiai blokkok – olasz, afrikai és ázsiai csoportok – befolyásolják, amelyeknek Erdő nem kulcsszereplője.

A többi esélyes jelölt

A választás egyik legnagyobb esélyese az olasz Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára. Tapasztalt diplomata, aki Ferenc pápa második embere volt 2013 óta. Szerepe kulcsfontosságú volt a Kínával kötött püspökkinevezési megállapodásban. A Politico szerint támogatói Rómában erősek, ugyanakkor megosztó személyiség, akit egyes konzervatív véleményformálók Ferenc politikai örökösének, mások „trójai falónak” tartanak.
A sorban a következő esélyes jelölt a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle korábbi manilai érsek, jelenleg a Népek Evangelizációja dikasztériumának prefektusa. A Politicóban és a magyarországi Index portálon megjelent összefoglalók egyaránt szociális érzékenységét és közvetlenségét emelték ki. Egyes vélemények szerint ő testesíti meg leginkább Ferenc nyitottabb egyházképét, ugyanakkor a Vatican News azt írta: visszafogott stílusa és korábbi vezetői pozíciói is támadások célpontjává váltak.

Még két olasz jelöltet tartanak esélyesnek. Az egyikük Matteo Zuppi, Bologna érseke, a Sant’Egidio közösséghez köthető békeküldött. A Politico szerint támogatta az azonos nemű párok megáldását és nyitottan szól az LMBTQ+ közöséghez tartozó hívekhez. Népszerű a fiatalabb hívek körében, viszont kritikát is kapott konzervatív egyházi szereplőktől.

Pápává választhatják Pier­bat­tista Pizzaballa a jeruzsálemi latin pátriárkát is. A Politico és a Vatican News is a közel-keleti térség egyik ismert egyházi vezetőjeként említi, aki vallásközi párbeszédre törekszik. Nézetei alapján mérsékelt konzervatívként tartják számon.
Végül, de nem utolsósorban a ghánai Peter Turkson is lehet befutó: már a 2013-as konklávén is esélyesnek tartották. A Politico szerint továbbra is befolyásos az afrikai bíboros.