A NATO jól működik, a béke őreként funkcionál, Ukrajna csatlakozása a háború miatt nem lehetséges, ugyanakkor a két skandináv állam – Finnország és Svédország – csatlakozása erősíti, illetve erősíteni fogja a szövetséget, hangzott el a pénteki, A békéhez erő kell! NATO-csúcs után című tusványosi előadáson. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megerősítette, hogy egy háborúban álló ország meghívása nem elfogadható, a két észak-európai ország csatlakozását viszont a magyar kormány is támogatja. A NATO-tagországoknak az éves bruttó hazai termék legalább 2 százalékát kell katonai, védelmi kiadásokra költeniük. Magyarország elkötelezte magát emellett, és itt külön elismerést érdemel, hogy ezt nem csökkenő, hanem növekvő GDP mellett.

Magyarország megkerülhetetlen szereplője a NATO-nak.

A honvédelmi tárca vezetője méltatta a magyar honvédség szerepét, kiemelve több külföldi misszióban való részvételüket – például KFOR –, mint fogalmazott, büszke a magyar katonákra. Szalay-Bobrovniczky többek között beszélt a magyar haderőfejlesztés fontosságáról, ami nélkülözhetetlen a szuverenitás szempontjából, de gazdaságélénkítő hatása is van, elég, ha csak a munkahelyteremtésre gondolunk. A miniszter megemlítette a Kínához való viszonyt, megjegyezve, hogy

Magyarország nem érdekelt a blokkosodásban, „szuverén diplomáciai, védelmi és gazdaságpolitikát folytatunk”,

nyomatékosította.

John O’Sullivan Kínával kapcsolatban elmondta, hogy Pekingnek ambiciózus politikája van. Kína nem szeretné, hogy Oroszország vereséget szenvedjen, mert az ő meglátásuk szerint az nagyon megerősítené a Nyugatot. Sullivan beszélt még a szövetségi rendszerekről, a NATO szerepéről, törésvonalakról, érdekességként megemlítve az orosz–ukrán háború kapcsán, hogy bár a politikum azt a látszatot igyekszik sejtetni, hogy Moszkva veszélyt jelent Európára, az emberek mégis kevésbé félnek Oroszországtól.