A Homoród-Küküllő LEA­DER Egyesületnek jelenleg két nyitott pályázati kiírása van: egyik a vízvisszatartást és a tájrehabilitációt, másik a régi vidéki épületek korszerűsítését és gazdasági célú hasznosítását célozza. Lázár László, az egyesület elnöke megkeresésünkkor közölte, hogy a kiírások iránti közömbösség részben az aktuális gazdasági helyzettel indokolható, hiszen a vállalkozók ma sokkal bizonytalanabbak, mint voltak évekkel korábban. 

Bizonytalan idők

– Azon a pályázaton belül, amiből régi épületek korszerűsítését lehet részben finanszírozni, a pályázó köteles gazdasági tevékenységet folytatni az épületben, ha pedig 15 ezer euró (kb. 80 000 lej) feletti értéket hív le, egy munkahelyet is létre kell hoznia. A múlt évben 28 vidéki épületet mértünk fel és találtunk pályázatra alkalmasnak, de egyetlen pályázatot sem adtak le. Idén folytatjuk a munkát, hátha lesz olyan érdeklődő, aki pályázni is fog

– közölte Lázár, hozzátéve, a jelenség hátterében tapasztalatai szerint az áll, hogy a vállalkozók a piaci megmaradásukra összpontosítanak, és vonakodnak attól, hogy munkaerőt alkalmazzanak, hiszen az pluszköltségekkel jár.

Elfelejtett örökség

Október 27-én döntött úgy az egyesület vezetőtestülete, hogy a vízvisszatartást célzó pályázatot is meghosszabbítja 30 nappal, mivel a múlt év óta, második alkalommal sem érkeztek be pályázatok. A kiírás szerint 20 000 euró (kb. 106 000 lej) keretösszegig támogatják a beadott projekteket. Lázár László rámutatott, a pályázat kimondottan közbirtokosságoknak, tulajdonosi társulásoknak szól, és az a lényege, hogy megoldást adjon a víz tájban való megtartására.

– Tudni kell, hogy az övárkok szántása, fenékküszöbök építése nem nyugati találmány, hiszen felmenőink még tudták, miként kell a vizet megtartani, és kalákamunkával meg is oldották. Például egy század eleji alispáni jegyzőkönyv pontosan leírja, hogy Udvarhelyszéken hány fenékküszöb épült, csak ezt a módszert, ezt a tudást elfelejtettük

– fogalmazott Lázár. Az elnök szerint nem az az elsődleges céljuk, hogy minden település vízproblémáira megoldást adjanak, sokkal inkább az, hogy elinduljon az emberekben egy takarékosabb, megfontoltabb és tudatosabb gondolkodás, amihez hatóságok és intézmények is kapcsolódni tudnak.  

– Még járatlan az út, nincsenek meg a konkrét lépések, hogy miként kell lebonyolítani egy ilyen projektet. Mi is most tanuljuk. Elmegyünk minden önkormányzathoz, ismertető és tájékoztató beszélgetéseket tartunk, be van ülve mindig öt-tíz ember, de a vízvisszatartást már annyit mondtuk, hogy már nem is akarják hallani, pedig aktuális ügy

– fogalmazott.

Újabb kiírások

Az önkormányzatok számára, illetve meglévő vállalkozások fejlesztésére is nyílnak meg új kiírások november elején: előbbi esetben rendszerint munkagép- és eszközbeszerzésre hívnak le forrásokat. Emellett december folyamán az épületek desztinációváltását célzó pályázatot is kiírják. Lázár László felhívta a figyelmet, hogy az a kevés pályázat is, ami beérkezik, sok esetben a hiányos vagy hibás dokumentáció miatt esik el a támogatástól.  

– Az életszerűbb, nem statikus pályázatokat a rendszer nehezebben fogadja el, de mindenhol értelmes emberek ülnek: ha jól le van írva és meg van magyarázva az ötlet és a terv, akkor átmegy. Csak ehhez részleteiben és tartalmában alaposan meg kell vizsgálni és le kell írni, hogy a pályázó mit szeretne

– húzta alá a Homoród-Küküllő LEADER Egyesület elnöke.